Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Dyson szingapúri gyárában
Kovács Dániel
08/09/2025 22:00
A Magyarország és Szingapúr közötti kereskedelmi forgalom 2022-ben meghaladta az egymilliárd amerikai dollárt, és a lendület továbbra is kitart: 2023 első felében mintegy 46 százalékos növekedést regisztráltak az előző év azonos időszakához képest. Ez komoly eredmény, figyelembe véve, hogy 2018-ban a kétoldalú kereskedelem még „csak” néhányszáz millió dollár nagyságrendű volt.
A szingapúri vállalatok aktívan érdeklődnek a hazai lehetőségek iránt. Jelenleg több mint hétezer magyarországi munkahely kötődik szingapúri cégekhez, és a legnagyobb délkelet-ázsiai befektetések is a szigetországból érkeznek hazánkba. Friss példa erre a brit gyökerű, de regionális központját Szingapúrba helyező Dyson, amely Magyarországon hoz létre új gyártókapacitást – a világ vezető háztartásigép- és elektronikai gyártójának beruházását több ország is szerette volna megszerezni, de végül hazánk lett a befutó. Ugyanakkor szép számmal akadnak olyan magyar vállalatok is, amelyek igyekeznek megvetni a lábukat Szingapúrban. Több mint 350 millió dollár értékű magyar befektetés áramlott eddig a szingapúri gazdaságba: ezek jellemzően regionális irodák, leányvállalatok létrehozását vagy partnerségeket jelentenek a városállamban.
A magyar élelmiszerek már most is meglepően erős pozíciókat értek el a szingapúri piacon. Libamáj terén a szigetország teljes importját Magyarország biztosítja. Ugyancsak magyar forrásból származik a kiváló minőségű baromfihús, sőt a szingapúri élelmiszer-biztonsági hatóság engedélyezte a magyar sertéshús behozatalát is – dacára annak, hogy hazánk egyes részeit afrikai sertéspestis sújtotta. Ez megnyitotta az utat a magyar sertésfeldolgozó vállalatok előtt is, hogy beléphessenek a délkelet-ázsiai piacra.
Ám nem csak az élelmiszerek kelendőek. Az űrtechnológiában piacvezető Bonn Hungary Elektronikai Kft. már évekkel ezelőtt bekerült a szingapúri műholdprogram beszállítói közé kommunikációs eszközeivel. A digitális technológiák más frontján is találunk sikertörténeteket. A fintech területén a Magyar Nemzeti Bank és a szingapúri Monetáris Hatóság (MAS) együttműködési megállapodást kötött az innovációk támogatására, és több magyar startup is részt vett Szingapúr rangos akcelerátor programjaiban. Előszeretettel választják magyar techcégek is Szingapúrt ázsiai terjeszkedésük bázisául. Az Aliz, a felhőalapú adatfeldolgozás és mesterséges intelligencia szakértője például innen szolgálja ki regionális ügyfeleit. A Logiscool programozó iskola franchise-hálózata szintén megjelent a térségben, akárcsak a Cellum fintech csoport, amely mobilfizetési megoldásokkal van jelen Ázsiában, többek között egy szingapúri központú üzletfejlesztési irodával. A Codecool informatikai oktató vállalat szingapúri partnereken keresztül keresi az új piacokat az IT-képzés terén, kihasználva Szingapúr előnyeit: az erős pénzügyi infrastruktúrát, a nemzetközi üzleti hálózatokat és a kapuszerepet a délkelet-ázsiai régió felé.
A szerző gazdasági újságíró.
Ez a cikk az Eurázsia 2025. szeptemberi számában jelent meg.
Nyugatias üzleti kultúra, kiváló gazdasági kilátások – Szingapúr egyfajta „Asia light”, tehát kiváló terep a térségbe érkező kezdő cégeknek – véli Sasi Péter, a Central and Eastern European Chamber of Commerce Singapore vezetője, aki egy fintech startuppal érkezett a nyüzsgő városállamba, hogy a növekvő piacok lehetőségeit kiaknázza.
Hogyan került a világ túlsó felére?
A saját, felhőalapú megoldásokkal foglalkozó fintech cégemnek hoztam létre egy leányvállalatát több mint egy évtizeddel ezelőtt. Először próbáltam felvenni egy helyi kereskedőt, aki vinné ezeket a feladatokat, de nem végezte jól a munkát. Beláttam, hogy szükséges személyesen is jelen lenni. Ma már más területen mozgok: egy környezettechnológiai startupot vezetek, amely lézeres szkenneléssel és mesterséges intelligenciával térképezi fel a városi parkok fáit. A Greehill mára a városállam hivatalos partnere lett a városi fák monitorozásában, digitális adatbázisokat hozunk létre, és terjeszkedünk a régiós országokban is.
Miért érdemes egy magyar cégnek éppen ebben a kis városállamban próbálkozni?
Szingapúr valóban kicsi ország: területét tekintve nagyjából másfél budapestnyi területen hatmillió ember él. Emiatt fantasztikusan nagy piaccal nem büszkélkedhet – ha a fintechről beszélünk, mindössze néhány nagy bank van, közüzemi szolgáltatókból is csak egy-egy, azok is állami tulajdonban. Ugyanakkor sokkal racionálisabb, sokkal kompatibilisebb a nyugati kultúrával, mint bármelyik másik ázsiai ország. Lényegében nincs korrupció, nem úgy, mint Indonéziában, Malajziában vagy a Fülöp-szigeteken. Szerény mérete dacára nagyon is fizetőképes ország, globális viszonylatban is az élvonalban van GDP tekintetében. Alapvetően jól fizető piac, ahol racionális döntéseket hoznak, nem kapcsolati háló alapján – ez nagy előny a térségben. Egyfajta „Asia light”. Európában bárhová oda lehet menni, számlázni, embert felvenni, lényegében egységes jogrendszer van. Itt minden különböző: vámok vannak, hajózni kell, mert nincs szárazföldi kapcsolat, és tüzetesen meg kell ismerni mindenhol a helyi üzleti kultúrát. Ehhez tökéletes bázis Szingapúr.
Ugródeszka a hatalmas ázsiai piacokhoz?
Igen. Nagyon sok olyan vállalatot fel tudnék sorolni – magyar cégeket is –, amelyek innen indultak ki, és terjeszkedtek különböző országokban, és a mai napig itt van a központjuk.
Egyáltalán miért éri meg egy magyar cégnek a világ másik felén szerencsét próbálni?
Ázsiában – főleg Délkelet-Ázsiában – az a jó, hogy intenzív növekedés alatt álló piac. A Fülöp-szigetek, Vietnám, Thaiföld, Malajzia vagy éppen Indonézia népessége intenzíven növekszik. Mivel elég alacsony bázisról indultak, van hova fejlődni; nem olyan telített piacok, mint az európaiak.
Lehet ebben a kedvező környezetben is mellényúlni?
Gyakori hiba a felkészülés mellőzése. A techszektorban különösen fontos lenne, hogy az ideérkezők ismerjék a valós piaci helyzetet. Egy lengyel cég példáját tudom felhozni: egy applikációval szerettek volna piacra lépni, amely automatikusan megvásárolja felhasználójának az autózáshoz szükséges pályamatricákat. Csakhogy ehhez hasonló rendszer már közel húsz éve működik itt, így nem volt rájuk szükség. Évekkel ezelőtt egy magyar cég is belefutott hasonló problémába: ők arra kínáltak megoldást, hogy telefonszámra is lehessen banki tranzakciókat küldeni. Csakhogy a GPS – ami nagyjából a helyi OTP-nek felel meg – ezt jóval előttük tudta, így esélyük sem volt labdába rúgni. Ezért mi fel szoktuk ajánlani a cégeknek, hogy tartunk számukra egyórás gyors bevezetést az ázsiai szokásokba: hogyan adjuk és vesszük a névjegykártyákat, hogyan érkezünk a meetingekre, hogyan öltözünk az üzleti találkozókra, milyen lesz az időjárás kint és bent, vagy hogy akár WhatsAppon is lehet ténylegesen üzleteket kötni.