Az Alapjogokért Központ első nemzetközi Pro-Israel csúcsának előkészületei javában zajlottak, amikor a Hamász terroristái október 7-én állatias brutalitással meggyalázták a zsidó állam békéjét. A támadást megelőzően izraeli és amerikai barátaink szívesen vették a megkereséseket, és a beszédeiket már el is készítették a konferenciára. A Donald Trump által létre hívott Ábrahám-megállapodások adták (volna) az esemény eredeti apropóját, melyek a béke és gyarapodás folyamatát indították el a Közel-Keleten. Ám két nappal a csúcs előtt bekövetkezett a kíméletlen vérengzés – és az is világos, hogy a támadás célja aláásni e folyamat sikeres kifutását, káoszt produkálva a stabilitás helyett. A terror karmestereinek és napszámosainak számítása minden értelemben életveszélyes, ugyanis az ukrajnai háború árnyékában egy újabb puskaporos hordó berobbanása még a jelenleginél is kiszámíthatatlanabb geopolitikai zűrzavart okozhat globálisan.
A valóság teljes borzalma nem tűri a nyomdafestéket. A megrökönyödés mellett azonban gyorsan világossá vált az is, hogy október 9-én igazán szükség volt a Pro-Israel csúcstalálkozóra, az összefogásra, mert a veszedelemben ismerszik meg az igaz barát. A nemzetközi jobboldali ökoszisztéma egyik zászlóshajója, Magyarország adhatott otthont – a terrortámadás után elsőként – a zsidó államot és népét támogató rendezvénynek. A magyar név megint szép lett, valóban méltó nagy híréhez.
A baloldali fősodor menetrendszerűen érkező krokodilkönnyei mellett az elmúlt években a woke ultraprogresszív szekta mindent megtett Izrael meggyengítéséért, hiszen a zsidó állam viszkető szálka a szemükben. Izrael az erős, gyarapodó, hazafias, szuverenitását őrző országok egyik iskolapéldája – azaz anatéma a radikális baloldal számára. Érződik ez a brit Munkáspárt volt vezére, Jeremy Corbyn, vagy a francia baloldal ékesszólója, Jean-Luc Mélenchon zsigeri, alig leplezett antiszemitizmusából, ahogy a különféle nemzetközi fórumok Izraelt folyamatosan elítélő, emberi jogi mázzal leöntött határozataiból is. A zsidó állam önvédelmi harca viszont pontosan ugyanazt a nemes ügyet szolgálja, mint hazánk kiállása a globalisták ellen: a szuverén államok fennmaradását.
Ráadásul a nyugati baloldal az elmúlt bő évtizedben mindent megtett annak érdekében, hogy a Közel-Kelet konfliktusait Európába „importálja”. A madridi és londoni tömeges merényletek, a párizsi iszlamista támadások a Bataclan színház és a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen, valamint a számtalan fegyveres támadás, és a már-már rendszeres szilveszteri erőszakhullám szerte Nyugat-Európában egyértelműen bizonyítja: az illegális migráció és a terror kéz a kézben jár. Ha pedig a közel-keleti konfliktus a terror miatt eszkalálódik, az újabb „push-factor” lesz a migráció számára – és amit az európai vezetők elhibázott bevándorlás-politikája sehogy sem fog tudni már kezelni.
Magyarország ugyanis hiába hívta – és hívja – fel Brüsszel figyelmét immár közel egy évtizede arra, hogy az újkori népvándorlás súlyos biztonsági kihívást jelent, hiába bizonyítottuk, hogy a jogi és fizikai határzár együttes használata megállíthatja a veszélyes migránsok és a terrorral szimpatizáló egyének bejutását, Nyugat-Európa utcáit ellepte az Izrael-ellenes, anticionista jelszavakat skandáló tömeg. Tette ezt anélkül, hogy az európai elit szemöldöke összeborzolódott volna. De miért is borzolódott volna? Ők maguk hívták őket ide! Számukra a tömegmészárlás nyilvános ünneplése már napi rutin, az viszont szemet szúr Brüsszelnek, hogy a magyar óvodákban nem szabad genderérzékenyíteni!
A háború ellenére több kiemelt izraeli vendég is hazánkba érkezett és felszólalt a Pro-Israel csúcson. Hálásak voltak Magyarországnak azért, hogy egy ilyen rendezvényre egyáltalán sor kerülhetett. Ők is látják, hogy hazánk a biztonság szigete a zsidóság számára az egyre veszélyesebbé váló Európában. Magyarországnak pedig érdeke a szuverén és erős Izrael és az Ábrahám-megállapodások által létrehozható, de a terroristák által szétzúzni kívánt békerendszer a térségben, hiszen – csakúgy, mint a szomszédságunkban – a regionális stabilitások az alapjai annak az összekapcsolt világnak, melyben hazánk nem pusztán híd, hanem hub és találkozási pont lehet az átformálódó világrendszerben.
A szerző az Alapjogokért Központ főigazgatója.
Ez a cikk az Eurázsia 2023. decemberi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!