Fotó: Hegedüs Róbert
László Dávid
06/10/2025 22:00
A geopolitikai feszültségek és bizonytalanságok fényében hogyan látja az ázsiai–európai kapcsolatok gazdasági szerepét magyar szemszögből?
Ázsia és Európa egy nagy kontinensen helyezkedik el. Évezredes gazdasági és szárazföldi kereskedelmi kapcsolat van köztük. A kulturális átmenet sok országon keresztül apró lépésekben, keveredésként valósul meg; azaz hasonló értékek és ezernyi kapcsolat köti össze ezeket az országokat és népeket. A leggyorsabb és legintenzívebb gazdasági növekedés a szabad kapcsolatok időszakában következik be.
Ezért kiemelt jelentősége van Kína és az Európai Unió között létrejött új szerződéseknek, amelyek már a polarizált világra tekintenek. A változó, geopolitikai és háborús feszültségekkel terhes világrendben sérülhetnek a kereskedelmi kapcsolatok, megszakadhatnak az ellátási láncok, akadozhat a nemzetközi tőkeáramlás, jelentős változások érhetik a nemzetközi pénzügyi rendszert. Ebben a környezetben természetes módon felértékelődik a nemzetközi pénzügyi szervezetek és bankszövetségek együttműködése. A pénzügyi és gazdasági kapcsolatok alapja a hosszú távú kiszámíthatóság és bizalom, amelyek a kölcsönös tapasztalatokon nyugszanak. Ezek tartósabbak és értékesebbek annál, hogy pillanatnyi feszültségek miatt megszűnjenek. Azaz a pénzügyi és a gazdasági szereplők a kölcsönös érdekek alapján a folyamatos párbeszéd természetes képviselői. Magyarország mint az Európai Unió tagja, és mint erős keleti orientációval bíró ország, sokat tehetett és tett is azért, hogy az együttműködések és a széles körű kapcsolatok a kölcsönös érdekek alapján fennmaradjanak és erősödjenek.
Milyen fontos tanulságokat vont le az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség az olyan pénzügyi válságokból, mint amilyen a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború vagy a vámháború?
Az AFCA megalapításakor négy alapfeladatot azonosítottunk: globálisan elősegítjük a pénzügyi kapcsolatteremtéseket, a pénzügyi együttműködéseket, az egységes pénzügyi irányítást és az eredmények igazságos felosztását. Ma is ezeket tekintjük alapnak! A 2017. évi alapítását követően az AFCA rövid időn belül – ma már közel 140 taggal, amelyek pénzügyi szervezetek, bankszövetségek és nemzetközi nagybankok – ismert nemzetközi pénzügyi központtá vált. A Magyar Bankszövetség az egyik alapító tagja volt az AFCA-nak, így közvetlen tapasztalatunk és rálátásunk van a fejlődésre. Az elmúlt nyolc év igen sok változást hozott a gazdasági környezetben. Ezek nagy része váratlanul, talán azt is mondhatom, hogy felkészületlenül érte a nemzetközi közösséget. Minden változás természetes következménye az, hogy egy erős érdekszövetség, mint az AFCA, a kérdéseket napirendre tűzi, megtárgyalja, és a tapasztalatokat megosztja. Azaz érvényesül a nemzetközi „legjobb gyakorlatok” áramlása. Ez elősegíti a megoldások gyorsabb elérését és a hasonló veszélyekre való felkészülést. Visszatekintve látható, hogy hol voltak túlzottan óvatosak a különböző kormányzati reakciók például a Covid-19 megjelenése idején, hol számolta el a nemzetközi közösség az egyes fegyveres konfliktusok pusztításainak mértékét és elhúzódását, illetve hogyan lehet nemzetközi szinten a kölcsönös előnyök fenntartását megőrizni. A kérdések komplex megválaszolása nehéz, azonban például a stressztesztek figyelemmel kísérése, a kérdés napirenden tartása és a különböző szempontok figyelembevétele az újabb kihívások megjelenése esetén egyre könnyebb lesz. Az AFCA működésére, fejlődésére a koronavírus-járvány másodlagos hatású volt, a geopolitikai és globális nemzetközi feszültségek kihívásai viszont aktív változást és fejlődést eredményeztek a nemzetközi kapcsolataiban. Megerősödtek egyrészt a belső szakmai munkacsoportjai, másrészt a legjobb nemzetközi gyakorlatok megosztásai. Ezek együttesen aktivizálták a nemzetközi együttműködéseket. A nemzetközi pénzügyi együttműködések és a felelős vezetői reakciók mind a nyugalom, a folyamatos tárgyalás és a kiszámíthatóság irányába visznek.
Hogyan koordinálja az AFCA a globális szervezetekkel – például a Nemzetközi Valutaalappal vagy a Világbankkal) – a regionális pénzügyi politikák nemzetközi szabványokhoz való igazítását?
Az AFCA egy viszonylag új, csupán nyolcéves szervezet. Különlegességét az említett egyetemes érdekek következetes képviselete adja. A tagsága globális, azonban jelentős az ázsiai, azon belül is a kínai tagok számaránya. Ennek a tagsági körnek meg kellett találni a helyét a nemzetközi együttműködések rendszerében, ami kölcsönös erősödést jelentett. Erősödött a tagsági körnek a globális súlya, és bővült, színesedett a nemzetközi pénzügyi érdekképviseleti szövetségek rendszere is. Történelmi tapasztalat, hogy egy bizonytalan, nehezen kiszámítható, feszültségekkel terhes globális környezetben nehezebb a nemzetközi pénzügyi rendszer alkalmazkodóképessége. Ez kettős hatást vált ki. Egyrészt szükséges lenne a nemzetközi pénzügyi szervezetek, központok együttműködésének erősítésére, másrészt, ezzel párhuzamosan, aktivizálódik a nemzetközi pénzügyi központok közötti verseny. Az AFCA-nak természetesen vannak hivatalos kapcsolatai az IMF és a Világbank szervezeteivel, már csak azért is, mert az IMF SDR-valutakosarában ma már a dollár és az euró után a kínai jüan foglalja el a harmadik helyet. Továbbá az AFCA-nak szoros együttműködési kapcsolata van két európai pénzügyi központtal, Frankfurtban a Frankfurt Main Finance és Luxembourgban a Luxembourg for Finance szervezetekkel. Külön kiemelendő az AFCA magas szintű, rendszeres kapcsolata a nemzetközi pénzügyi központok világszervezetével, a WAIFC-vel (World Alliance of International Financial Centers). A világszervezetekkel való szervezeti, személyi együttműködés mellett ki kell emelnem az AFCA nemzetközi konferenciáinak jelentőségét. Az AFCA alulról épülő szervezet, amely a tagságért van. A különböző helyszíneken megszervezett konferenciák a tudás, információ és bevált módszerek megosztása mellett magukkal hozzák azon tagoknak a bevonódását a nemzetközi együttműködési rendszerbe, akik erre korábban kevesebb hangsúlyt fektettek. A nemzetköziség pedig mindenki számára nyitást jelent, hiszen a globális kihívások csak egymás megismerése által válaszolhatók meg.
Milyen szerepet játszhat a magyar–ázsiai együttműködés?
Magyarország az Európai Unióban a közepes méretű országok közé tartozik. Egy önálló ország a 27-ből. Magyarország huzamos ideje pragmatikus alapon meghirdette és következetesen hajtja végre a keleti orientációjú gazdaságpolitikáját. A külkapcsolatokat tekintve Kína és Korea Magyarország legnagyobb befektetői közé tartoznak, ami visszaigazolja a keleti nyitás gazdasági sikerességét. A további előre lépést motiválja a közvetlen légiforgalmi kapcsolatok bővülése, a kormányzati elköteleződés, a Magyarországon élő kínai közösség erősödése és aktivitása, az erősödő kulturális, oktatási és tudományos együttműködések. A hagyományosan jó pénzügyi kapcsolatokat igazolja vissza az, hogy a Magyar Bankszövetség 51 tagja között négy kínai és egy koreai tag szerepel. Ázsiai oldalról az egyetlen ázsiai gyökerekkel rendelkező népcsoport a magyar. A magyar kormányzati elköteleződés és a társadalmi nyitottság tovább erősíti az Európai Unióban kapcsolatokra és együttműködésre nyitott vállalatok sikeres piacra lépését, amelyet a kiépült közlekedési infrastruktúra és logisztikai hálózat támogat az ország régiós központi elhelyezkedése mellett.
Ápolhat Magyarország jó gazdasági kapcsolatokat egyszerre az Egyesült Államokkal és Kínával?
A magyar kormány pragmatikusan kölcsönös érdekek alapján építi fel külgazdasági aktivitását. Mérete és nyitott gazdasága alapján, az Európai Unió kereteit teljesen kitöltve, keresi az új lehetőségeket, és tartja fenn működő kapcsolatrendszereit. Az amerikai–magyar kapcsolatok hagyományosan erősek, hiszen az Egyesült Államokban jelentős a magyar származású állampolgárok száma, és a magyar társadalom hagyományosan baráti népként tekint az amerikaiakra. Másik oldalról az amerikaiak is számontartják azokat a tudósokat és művészeket, akik az ő országukban váltak elismert szakemberekké, például Nobel-díjas tudósokká. A két nép barátsága erős. Kínai irányba az onnan ide érkezőkre, korábban diákokra, mostanában pedig a sikeres üzletemberekre tudom a hangsúlyt helyezni. Ezt erősítette a hagyományosan jó pénzügyi kapcsolatrendszer, amely néhány politikus és gazdaságpolitikus személyes eredménye. Természetesen nem feledkezhetek el a Kínában élő magyarokról sem, így a sanghaji magyar származású építészről Hudecz Lászlóról. Azaz erős szálak kötik össze Kínát Magyarországgal. A népek említett barátsága kiváló alapot ad ahhoz, hogy a gazdaságpolitika az együttműködést válassza, ami hosszú távon globális érdeke is minden országnak. Azaz előfutárnak látom Magyarország szerepét ebben a feszültségekkel terhelt helyzetben.
A szerző az Eurázsia szerkesztője.
Ez a cikk az Eurázsia 2025. októberi számában jelent meg.
