Fotó: HEPA
Őry Mariann
15/12/2025 22:42
Hogyan értékeli a keleti nyitás politikájának eredményeit? Mely ázsiai területeken a legjelentősebb a magyar jelenlét, és hol vannak még kiaknázatlan lehetőségek?
A magyar kormány 2012-ben meghirdetett keleti nyitás stratégiája az elmúlt több mint egy évtizedben már bizonyította létjogosultságát és sikerességét. A kezdeményezés célja az volt, hogy a külkereskedelmi forgalom jellemzően európai és nyugati irányultságát kiegyensúlyozza, és tudatosan építsen ki új gazdasági kapcsolatokat a gyorsan növekvő keleti piacokkal. Az azóta eltelt időszakban Magyarország gazdasági, diplomáciai és befektetési kapcsolatrendszere Ázsia irányába jelentősen megerősödött. Az eredmények számszerűen is jól láthatók: 2019 és 2024 között a keleti nyitás térségeibe irányuló magyar export több mint 25 százalékkal emelkedett, miközben az ázsiai országokból beáramló működőtőke-állomány folyamatosan új rekordokat döntött. Különösen erős a működőtőke-beáramlás Kínából, Dél-Koreából és Japánból, míg a magyar jelenlét Törökországban és a közép-ázsiai régióban – Üzbegisztánban, Kazahsztánban és Kirgizisztánban – szintén figyelemre méltó. Az Öböl menti országokban öt év alatt 76 százalékos exportnövekedést sikerült elérni. Érdemes továbbá kiemelni, hogy a jövő szempontjából a legnagyobb kiaknázatlan lehetőségek Dél- és Délkelet-Ázsiában találhatók, különösen Indiában, Vietnámban, a Fülöp-szigeteken és Indonéziában. Ezekben az országokban a gyorsan növekvő középosztály, a digitalizáció és az infrastrukturális beruházások új export- és befektetési lehetőségeket kínálnak a magyar cégek számára.
A HEPA milyen konkrét eszközökkel, programokkal támogatja a magyar cégek ázsiai befektetéseit és exporttevékenységét?
A HEPA komplex szolgáltatásrendszert működtet annak érdekében, hogy a magyar vállalatok sikeresen lépjenek ki a keleti piacokra. Több mint hatezer magyar vállalkozás részesül tanácsadásban, képzésben vagy közvetlen üzleti kapcsolatteremtési támogatásban. Az Exportakadémia képzési kínálata a célpiaci felkészítő programoktól – amelyek átfogó képet nyújtanak egy-egy exportpiac gazdasági, politikai és kulturális sajátosságairól – az üzleti készségfejlesztő tréningeken és kapcsolatépítő workshopokon át egészen az egyedülálló, átfogó exportkoordinátor képzésig terjed, amely fél év alatt gyakorlatias formában készíti fel a résztvevőket a külpiacra lépésre. Emellett a HEPA számos nemzetközi vásáron, kiállításon és üzleti fórumon matchmaking- és B2B programok révén biztosít találkozási lehetőséget a magyar vállalkozások és a keleti országok gazdasági szereplői között. Sikerünkben kiemelt szerepet játszanak regionális kirendeltségeink – Budapesten, Szerbiában, Törökországban, Üzbegisztánban, Kínában és Kanadában –, amelyek közvetlenül támogatják a magyar cégeket piacra lépésük, terjeszkedésük során, segítve őket az adminisztratív és jogi akadályok leküzdésében. Ezekkel az eszközökkel és a kiépített partneri hálózatával a HEPA aktívan hozzájárul ahhoz, hogy a magyar kisés középvállalkozások ne csupán exportálni tudjanak, hanem hosszú távon is stabil gazdasági szereplők legyenek az ázsiai piacokon.
Az utóbbi években Ázsiában is nőtt a verseny a befektetésekért. Miben rejlik Magyarország versenyelőnye? Mire érdemes építeni?
Magyarország versenyelőnye több tényezőből fakad. Egyrészt európai uniós tagsága stabil jogi és gazdasági környezetet biztosít a keleti partnerek számára, miközben földrajzi elhelyezkedése révén Európa keleti kapujaként működik. Másrészt a keleti nyitás politikája révén hazánk már évek óta tudatosan építi keleti kapcsolatait, így a régió számos országával szoros, bizalmi viszonyt alakított ki. Ez a diplomáciai tőke ma stratégiai előnyt jelent a növekvő versenyben. Magyarország olyan kulcsterületeken kínál együttműködést, mint az autóipar, akkumulátoripar, energetika, digitalizáció vagy agrártechnológia, ahol a magyar szaktudás, az innováció és a rugalmasság különösen értékes. Európa jelenleg is erősíti ázsiai kapcsolatait, azonban Magyarország ezen a téren időbeli előnyben van. Ez kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a magyar cégek bekapcsolódjanak az ázsiai fejlesztési projektekbe, és a jövő technológiai és ipari folyamataiban partnerként legyenek jelen.
Mely ágazatokban látja most a legnagyobb potenciált a magyar–ázsiai gazdasági együttműködésben? Vannak-e kiemelt sikertörténetek, amelyeket a HEPA közreműködése is elősegített?
A magyar–ázsiai együttműködések legnagyobb potenciálja azokon a területeken mutatkozik, amelyek illeszkednek a globális fenntarthatósági és digitalizációs trendekhez. Ezek közé tartozik a zöldenergia, a környezetvédelmi technológiák, az élelmiszeripar, az agrárinnováció, valamint az egészségipar és a digitális megoldások. A HEPA közreműködésével több kiemelkedő projekt valósult meg többek között Közép-Ázsiában, ahol magyar takarmányozási és öntözéstechnikai megoldásokat vezettek be. Emellett zajlanak közös fejlesztések a klímaváltozásnak ellenálló növényfajták nemesítése területén. Számos magyar cég sikeresen exportál élelmiszeripari technológiát, vízgazdálkodási rendszert, valamint digitális kormányzati megoldásokat, amelyekre több ázsiai ország kormányzata is mintaprojektként tekint. Ezek a sikerek jól mutatják, hogy a HEPA nemcsak kapcsolatokat közvetít, hanem valós gazdasági együttműködések létrejöttét is aktívan segíti.
A magyar vállalatok számára az ázsiai piac gyakran kulturálisan és üzletileg is távoli. Milyen kihívásokkal szembesülnek? Hogyan segíti a HEPA a helyi piacok megértését, illetve a hosszú távú partnerségek kiépítését ezekben az országokban?
Az ázsiai piacokra való belépés egyik legnagyobb kihívása a kulturális különbségek és az eltérő üzleti gyakorlatok kezelése. Az üzleti döntéshozatal folyamata, a tárgyalási stílus, a hierarchia, a bizalomépítés, mind-mind külön figyelmet igényel. A HEPA ebben nyújt támogatást: a regionális kirendeltségek és szakértők közvetlen segítséget adnak a piacra lépéshez, kapcsolatépítéshez és az adminisztratív akadályok leküzdéséhez. Emellett a HEPA képzései és piackutatáson alapuló, a cégre szabott tanácsadása révén felkészíti a magyar vállalkozásokat az adott ország kulturális és gazdasági sajátosságaira. Kiemelt szerepet játszik továbbá a finanszírozási források feltérképezése: a HEPA segít azonosítani a releváns pályázati és fejlesztési alapokat, különösen azokban az országokban, ahol a kereskedelmi banki finanszírozás lehetősége korlátozott. Ezzel a komplex támogatási rendszerrel a HEPA nemcsak a piacra lépést, hanem a hosszú távú, fenntartható partnerségek kialakítását is elősegíti a magyar cégek számára Ázsiában.
Közép-Ázsiát illetően milyen fejlesztési és exportlehetőségeket lát?
Közép-Ázsiában és azon túlmutatóan a türk régió országaiban az aszály, a vízhiány és a talajromlás egyszerre jelentenek környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági kihívást, ami óriási igényt támaszt a korszerű, fenntartható mezőgazdasági és vízgazdálkodási megoldások iránt. A Türk Államok Szervezetének budapesti központtal létrehozott Aszálymegelőző Intézetét (ASZI) a HEPA működteti, így különösen büszkék vagyunk arra, hogy az intézet első projektkoncepció benyújtására vonatkozó felhívására közel hatvan projektjavaslat érkezett be, ami visszaigazolja, hogy a térségben komoly kereslet mutatkozik a precíziós öntözéstechnológia, a víztakarékos gazdálkodási rendszerek, a szárazságtűrő növényfajták, az erdősítési programok és az aszálymonitoring-rendszerek iránt. Ezeken a területeken a magyar szereplők versenyképes tudást és technológiát kínálnak. Ez pedig nemcsak exportlehetőséget, hanem a hosszú távú elköteleződés lehetőségét is jelenti: a magyar agrár- és vízipari vállalatok a tudásmegosztás, a közös kutatás-fejlesztés és a helyi kapacitásépítés révén tartós partnerekké válhatnak a türk államok zöld átállásában.
Hogyan foglalná össze Magyarország és az ASZI szerepét a régió jövőjét illetően?
Magyarország – az ASZI-n keresztül – ma már nem pusztán beszállítóként, hanem szándékaink szerint közép- és hosszú távon regionális tudás- és innovációs központként is jelen lesz a türk államok agrár- és vízgazdálkodási együttműködéseiben. A pályázati felhívásunk eredményei, a több országot érintő projektek, valamint a jelentős magyar részvétel egyértelműen mutatják, hogy hazánk képes valódi katalizátorszerepet betölteni. Magyarország alkalmas arra, hogy a jövőben további donorokat és nemzetközi finanszírozókat kapcsoljon be, valamint hatékonyan hozza össze a kutatói és egyetemi szférát a gazdasági és kormányzati szereplőkkel. Mindez olyan projektportfólió kialakítását teszi lehetővé, amely egyszerre támogatja az éghajlat és aszályvédelem erősítését, az élelmiszerbiztonságot és az export bővítését. Meggyőződésem, hogy a következő években azok az országok és vállalatok lesznek sikeresek Ázsiában, amelyek képesek integrált megoldásokat kínálni – a technológiától kezdve a finanszírozáson át a képzésig –, és ebben a kihívásban a HEPA kiszámítható hátteret biztosít.
A szerző az Eurázsia főszerkesztő-helyettese.
