Gazdaság
A cikk arra is rámutat, habár Szíria közel-keleti viszonylatban nem túl gazdag energiahordozókban, mégis emiatt lehet kulcsfontosságú Magyarország számára. A MOL horvát leányvállalatán, az Inán keresztül még 1998-ban, majd 2004-ben vásárolta be magát két szíriai gázmezőbe. Akkori árfolyamon majd egymilliárd dolláros befektetést követően 2006-ban megindult, 2011-re pedig csúcsra járt a termelés. Ez akkor napi 20,3 ezer hordót jelentett (összehasonlításképpen, ma ~32 ezer hordó a hazai kitermelés).
A háború és a szankciók azonban 2012-ben véget vetetettek a jövedelmező – Hernádi Zsolt akkori nyilatkozata szerint havi 60 millió dollárt buktak – üzletnek. A gáz- és olajmezőket azóta hol a kormányerők, hol az Iszlám Állam, vagy más szervezetek uralják.
Amennyire tudni lehet a kiépített infrastruktúra megrongálódott, illetve az üzemek aktuális urai jogellenesen folytatták a kitermelést: így abban sem lehetünk biztosak, mennyi energiahordozó maradt még a föld mélyén.
Kérdés, hogy visszatérhet még a MOL Szíriába? Ahogy azt a cég elnök-vezérigazgatója a Mandinernek adott interjújában elmondta, korai még a kérdésre választ adni. Az első lépés, hogy feloldják az előző vezetést célzó nemzetközi szankciókat, amire jó esély mutatkozik. Ezután kulcsfontosságú, hogy az évtizedes háborúba süllyedt országban garantálható-e a biztonság? Reményre adhat okot az új damaszkuszi vezetést támogató Törökország befolyása: Ankara és Budapest stratégiai partnersége segíthet abban, hogy magyar cégek is helyet kapjanak az asztalnál. A törökök máris jelezték, ismét terítéken van a terv, hogy Szírián keresztül jusson el a katari gáz Európába.