Fotó: Hegedüs Róbert
Horváth Marcell
13/12/2024 22:00
A jövőbe mutató politikák kidolgozásához meg kell érteni a siker legmélyebb forrásait. Ahogy Matolcsy György által megalkotott koncepció mondja, a tőke, technológia, tudás és tehetség (4T) kombinációja mindig is lényeges volt az áttörések eléréséhez, manapság azonban fontosabb, mint valaha. A történelem korábbi szakaszaihoz hasonlóan Európában most is születnek új ötletek és nagyszerű kutatási eredmények.
Meg kell azonban újítani, fel kell frissíteni azt a képességünket, hogy a pénzt tőkévé alakítsuk, azaz a finanszírozást célzottan a legversenyképesebb ágazatokba, a leginnovatívabb vállalatokhoz és szervezetekhez irányítsuk. Ehhez elengedhetetlen a tudás természetének és a tudáshálózatoknak a megértése. A tudás a kreativitáson múlik, és ha megfelelően alkalmazzák, akkor új gondolkodási módokhoz, új szemlélethez és megoldásokhoz vezet. A tudás ráadásul exponenciális erőforrás: a megosztásával exponenciálisan növekszik. A sikeres nemzetközi csomópontok – Kínától Szingapúrig, Dél-Koreától Kazahsztánig – azzal tudták megnyerni az elmúlt évtizedeket, hogy a tudást, a tehetségeket a technológiát és a tőkét megbecsülték, sokszorosították, összekapcsolták és megosztották.
Ahogy a Budapest Eurasia Forum résztvevői is rámutattak, a régión belül az elmúlt évtizedekben számos sikeres gazdasági stratégiaváltásnak lehettünk szemtanúi: Kína, Dél-Korea, Szingapúr és az Egyesült Arab Emírségek egyaránt rohamléptekkel kerültek a világ élvonalába, de például Kazahsztán is példaértékű az innovációs kapacitás hatékony bővítésének tekintetében.
Ezen országok sikerének egyik közös tényezője, hogy képesek azonosítani, egyúttal pedig kiaknázni erősségeiket, keresletet generálva a kínálattal, például a magasan képzett munkaerő kiművelésével és a világszínvonalú innovációk előmozdításával. Az innovációra és a tudásintenzív iparágakra összpontosítva ezek az országok képesek voltak előnyükre fordítani az anyagi erőforrások terén jelentkező esetleges hiányosságaikból eredő kihívásokat – tehát felismerték, hogy az információs korszakban a szellemi erőforrások jelentik a siker zálogát. A fenntartható fejlődésben és növekedésben vezető szerepet játszó nemzetek mindegyike szilárd jövőképet mutat, amely erős hagyományos értékrendszeren alapul. Emellett ügyesen integrálják a modern és a hagyományos elemeket, folyamatosan kutatják az új technológiákat, világszínvonalú oktatási rendszert működtetnek és előtérbe helyezik a tehetséget, ami a magyar modellnek is lényeges eleme. Az új korszak fontos jellemzője, hogy a fenti trendek nem szükségszerűen egy-egy országban, hanem inkább egyes kiemelkedő városintegrációkban, akár határon átnyúló városklaszterekben, illetve egy-egy hálózati csomópontban csúcsosodnak ki. Az ilyen összetett pénzügyi, technológiai és tudásközpontok – vagy ahogy az MNB legfrissebb, a magyar–kínai pénzügyi kapcsolatokat összegző könyve nevezi – multi-hubok, a következő tulajdonságokkal rendelkeznek:
a jövőjüket illetően konkrét vízióval rendelkeznek;
szuverén geopolitikát alakítottak ki;
stabil politikai és gazdasági struktúrával rendelkeznek;
beágyazódtak a nemzetközi pénzügyi világba;
tudásalapú gazdaságpolitikát alkalmaznak;
céljaik között kiemelt helyen szerepel az innováció;
diverzifikált kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokat építettek ki.
Ehhez még érdemes hozzátenni, hogy a jegybankok szerepe is meghatározó az innováció és digitalizáció terén zajló fejlődés szabályozása és irányítása, a pénz jövőjének és a jövőbeli pénzügyi rendszer víziójának megteremtése, valamint a fenntarthatósági fordulat, az oktatási tevékenységek és a kultúra támogatása terén.
Továbbá az innovatív és pragmatikus jegybankok geopolitikai megfontolásokból kiegyensúlyozott és együttműködő nemzetközi pénzügyi kapcsolati hálót képesek létrehozni, ami a diverzifikált geopolitikai megközelítés mellett a másik alappillére a pénzügyi hubok létrejöttének. A think tank jelleggel működő jegybankok bővülő szerepköre nagymértékben hozzájárul a pénzügyi-technológiai-intellektuális csomópontként funkcionáló multi-hubok kialakulásához. Napjainkban a jegybankok a pénzügyi központok létrejöttének meghatározó mozgatórugói, ami elsősorban a kereskedelmi bankok számára befogadó szabályozói környezet kialakítását jelenti.
Az MNB Matolcsy György vezetésével az ország gazdasági fellendülése, versenyképessége és pénzügyi stabilitása érdekében megkezdte a pénzügyi kapcsolatok keleti nyitását, majd a nyitást holisztikus szemlélettel kiterjesztette az innováció, az oktatás és a kultúra területére is.
A vízió tehát világos, Magyarország egy Nyugat-Kelet közötti találkozási pont, csatorna – multi-hub – kell hogy legyen. Magyarország sikerében mind a keleti, mind a nyugati befektetők, bankok, gazdaságok is érdekeltek.
100 éve nem látott nagy változáson megy keresztül a világ. Ebben a környezetben zéró összegű kimenet helyett a win-win együttműködésre kell a hangsúlyt helyezni. Sőt, win-win-win-win együttműködés szükséges. Ehhez az is elengedhetetlen, hogy átálljunk a magas minőségű fejlődésre. A nemzetközi kapcsolatokban fontos a stratégiai függetlenség, avagy a gazdasági semlegesség és a kölcsönös bizalom és kölcsönös segítségnyújtás, a mindenki számára előnyös együttműködés.
A szerző a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. decemberi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!