A magyar kormány 2012-ben indította el a „Keleti nyitás – Nyugati tartás”-nak nevezett politikáját. Stratégia célja, hogy megduplázza a hazánkba irányuló külföldi működőtőke-befektetést (FDI), a szomszédos államokba irányuló magyar FDI mértékét és a magyar exportot, továbbá, hogy fejlessze a magyar kis- és középvállalkozási szektor exportját. A cél elérése érdekében a magyar kormány jelentősen erősítette a szakdiplomaták hálózatát, fokozta a gazdaságdiplomáciai aktivitást, és kereskedőházakat épített, melyek segítségével a magyar termékek könnyebben tudtak kijutni a nemzetközi piacra. Ennek a politikának az egyik fontos szereplőjét, Kínát vesszük górcső alá.
Kína 2013-ban jelentette be az Egy övezet, egy út kezdeményezést (BRI), ami minden idők legnagyobb globális infrastrukturális fejlesztési tervét jelenti azzal, hogy indulása óta csaknem 1000 milliárd dollárra becsülhető az eddig felhasznált büdzséje. A magyar kormány érdekeivel összecseng a stratégia, melynek célja a meglévő külkereskedelmi kapcsolatainak koncentrációját csökkenteni. Míg az eddigi BRI beruházások a vegyipart, a telekommunikációs szektort és a bankszektort érintették, a jelen- és elkövetkezendő időszakban az elektromobilitáson - akkumulátorgyártáson - van a fő hangsúly. A Fudan Egyetem kutatása alapján 2022-ben a magyar gazdaság lett a globális kínai befektetések fő haszonélvezője a 7,6 milliárd dolláros összértékkel. A debreceni CATL gyár jelenti a valaha volt legnagyobb BRI-projektet a maga 7 milliárd dolláros befektetésével, míg a globális BRI befektetés tavaly 67,8 milliárd dollár volt. A másik fontos hazai beruházást a jelenleg mintegy 2,3 milliárd dolláros büdzsével bíró Budapest-Belgrád gyorsított vasútvonal jelenti, ami a Kína felé irányuló magyar exportot és az onnan Magyarországra érkező nagyberuházásokat hivatott segíteni.
Az itthon 6233 százalékkal megugró BRI befektetések értelmében a kormány elkötelezettségét mutatja az is, hogy létrejön egy “Övezet és Út Kormányközi Együttműködési Bizottság” a magyar-kínai stratégiai partnerség előmozdítására.
A 2012-ben létrejött, Egy övezet, egy út régióspecifikus intézményének tekinthető 16+1 együttműködéssel Kína célja kifejezetten a Kelet- Közép Európai régióval való szorosabb kooperáció. Az együttműködés keretén belül a résztvevő országok képviselői évente találkoznak a kereskedelem előmozdítása érdekében. A 16+1 együttműködésben résztvevő államok Konfuciusz intézeteket működtetnek, melyeknek köszönhetően a cserediáki kapcsolatok is fokozódtak. Ezen kívül a résztvevő országok és Kína között direkt repülőjáratok létesültek, aminek következtében a Kínai turisták száma megtöbbszöröződött.
Miközben az Európába érkező FDI befektetések 2018 óta csökkennek - és egyben 8 éves mélyponton vannak -, addig a befektetések nagy része (88 százaléka) a három nagynak (Egyesült Királyság, Németország, Franciaország) és Magyarországnak jut. A tavalyi évben amellett, hogy a Kínai befektetések legfőbb haszonélvezői lettünk 2008 óta először előzték meg a zöldmezős beruházások a céges fúziókat és felvásárlásokat. A gazdasági és kulturális kapcsolatok felívelése a Kínai vendégek számában is megmutatkozik. 2015 és 2019 között 122 százalékkal nőtt, míg a cserediákok száma 10 év alatt több mint 10-szeresére gyarapodott.
A 21.század egy változó világrendet hoz magával, ahol Kína domináns szereplővé válik. Magyarország gazdag több évtizedes diplomáciai kapcsolatokkal rendelkezik a Kelet-Ázsiai állammal, amelyek az utóbbi évtizedben kiemelt jelentőségnek örvendenek a magyar külpolitikában. A két ország közötti kapcsolat még soha nem volt olyan szoros, mint most, aminek köszönhetően rekordbefektetések érkeznek az országba, melyekkel meghatározó szerepre tehetünk szert a régiónkban az elkövetkezendő évtizedekben.
A szerző a Makronóm Intézet elemzője
Ez a cikk az Eurázsia szeptember-októberi számában jelent meg. A magazin legújabb száma már elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!