Magyarország Európa zöld átmenetében vállalt stratégiai szerepét vitatták meg az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség (AFCA) Financial Summit fenntartható pénzügyi konferenciájának utolsó panelbeszélgetésén. A Huawei, a CATL és a HIPA képviselői az akkumulátorgyártás kulcsfontosságú szerepét, valamint az innovatív pénzügyi megoldások szükségességét hangsúlyozták a megújuló energia elterjedésének felgyorsítása érdekében.
A panelbeszélgetést Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója moderálta, résztvevői pedig Weijie Gao, a Huawei Technologies magyarországi és nyugat-balkáni vezérigazgatója, Almási Martina, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) partnerkapcsolati menedzsere, valamint Feng Shen, a CATL debreceni gyárának ügyvezető igazgatója voltak.
Almási rámutatott, hogy Magyarország sikertörténete több mint három évtizede kezdődött a japán autóipari beruházásokkal, az elmúlt években pedig a koreai és kínai vállalatok vették át a vezető szerepet, új iparágakat teremtve – különösen az akkumulátorgyártás területén. „Magyarország politikai nyitottságot, kedvező üzleti környezetet, fejlett infrastruktúrát és magasan képzett munkaerőt kínál” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a HIPA a beruházási folyamat teljes életciklusában támogatja a befektetőket. A magyar kis- és középvállalkozások integrálása a beszállítói láncokba kiemelt cél, amely növeli a hazai hozzáadott értéket.
A Huawei, amely idén ünnepli 20 éves jelenlétét Magyarországon, a stabilitást és a költséghatékonyságot emelte ki legfontosabb versenyelőnyként. „Stratégiai partnerségünk Magyarországgal 2013-ban kezdődött” – emlékeztetett Gao, kiemelve az ország szerepét Európa digitális és energetikai átalakulásában. Rámutatott az AI-alapú megoldások gyors térnyerésére az energiaszektorban, például az áramkereskedelemben: „A mesterséges intelligencia pontosabb előrejelzéseket és nagyobb rendszerstabilitást tesz lehetővé, növelve a hatékonyságot és a nyereségességet.”
A világ legnagyobb akkumulátorgyártója, a CATL Debrecenben működteti Kínán kívüli legnagyobb gyártóüzemét. Shen hangsúlyozta: „Magyarország globális stratégiánk kulcseleme. Az EU szén-dioxid-semlegességi célkitűzései hosszú távon biztosítják az energiatárolási megoldások iránti keresletet.” A vállalat tervei között szerepel a zöld finanszírozási eszközök, például kötvények és fenntarthatósági alapú termékek alkalmazásának bővítése.
Almási szerint a megújuló energiaforrások elterjedésének egyik legnagyobb akadálya a magas beruházási költség, ezért innovatív pénzügyi konstrukciókat – többek között lízingmegoldásokat, „pay-as-you-save” modelleket és részleges garanciákat – javasolt a zöld átmenet felgyorsítására.
A geopolitikai kockázatokról szólva Gao és Shen egyaránt hangsúlyozták a kiszámítható uniós szabályozási környezet és a tisztességes piaci verseny fontosságát. Gao figyelmeztetett: „A politikai beavatkozás torzíthatja a piacot és akadályozhatja az innovációt”, míg Shen szerint a kereskedelmi korlátozások súlyosan veszélyeztethetik az ellátási lánc stabilitását.
A panelbeszélgetés végén a résztvevők egyetértettek abban, hogy az ázsiai tőkebefektetések továbbra is meghatározó szerepet játszanak Magyarország ipari jövőjében, különösen az autóipar és az energiaágazat területén. Almási kiemelte: Magyarország célja, hogy híd maradjon Kelet és Nyugat között, megőrizve kapcsolatait Nyugat-Európával és az Egyesült Államokkal, miközben tovább erősíti együttműködését ázsiai partnereivel. Gao az innovatív finanszírozási modellek bevezetésének fontosságát hangsúlyozta a KKV-k támogatása érdekében, Shen a szabályozási kiszámíthatóság és a befektetőbarát környezet szükségességére mutatott rá, míg Almási a zöld pénzügyi termékek fejlesztését és a magyar beszállítók globális értékláncba történő integrációját sürgette.