A pénzügyminiszter kiemelte: hazánk 2010 óta tudatosan a
kapcsolódás útját járja a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban, amelynek napjainkra érett be a gyümölcse.
A tárcavezető emlékeztetett: 2010-ben a nemzeti oldal azzal a szemlélettel látott hozzá a kormányzáshoz, hogy a saját képességeinket és termelésünket nyitott gazdasággal kell megtámasztani. Mint mondta: az elmúlt évtized elején beindított munkaalapú és nyitott gazdasági modellnek köszönhető, hogy létre tudtunk hozni 1 millió új munkahelyet, hogy 60 százalék körüli reálbérnövekedést értünk el 2010 óta, és hogy mára több mint háromszorosára emeltük a magyar gazdaság teljesítményét.
Varga Mihály kifejtette: ezek az eredmények azért születhettek meg, mert 2010 után időben felismertük, hogy a magyar gazdaság számára nem elég csak egy irányba tekinteni. Szükségünk van más piacokra is, így született meg a Keleti Nyitás politikája. Többek között ennek köszönhető, hogy egyetlen évtized alatt megduplázódott a magyar külkereskedelem, és ma a termékeink háromnegyedét exportáljuk – fogalmazott a pénzügyminiszter.
Varga Mihály figyelmeztetett: minden kereskedelmi adatból az olvasható ki, hogy a nyugat nem tud létezni a kelet nélkül. Éppen ezért Európa bezárkózása nemcsak zsákutca, de a valóságban egyáltalán nem is lehetséges – tette hozzá.
A tárcavezető a gazdasági semlegességről szólva elmondta: a semlegesség hazánk finanszírozásában is lényeges elem, hiszen 2010 óta gyökeresen átalakítottuk az államadósság szerkezetét. Egyrészt a magyar családok részarányát a korábbi 3 százalékról 20 százalék fölé emeltük, a külföldiek 65 százalékos arányát 40 százalék alá csökkentettük. Másrészt a külső forrásokat diverzifikáltuk, a finanszírozásba bevontuk Kínát, Japánt és Katart is.
Összegzésül Varga Mihály kijelentette: a magyar álláspont szerint nem a blokkosodást, hanem az együttműködést kell természetes hozzáállásnak tekinteni, és törekedni kell arra, hogy ehhez Európa is mielőbb visszatérjen.
