Fotó: Hegedüs Róbert
Scheffer Joakim
20/12/2023 07:00
Negyedik alkalommal rendezték meg a Budapest Eurasia Forumot, számos magas rangú vendég részvételével a világ minden tájáról. Miért fontosak ezek a rendezvények, és hogyan járulnak hozzá az eurázsiai konnektivitáshoz?
Tekintettel a politikai konfliktusok, az éghajlatváltozás és a gazdasági visszaesés okozta jelenlegi globális kihívásokra, nem is beszélve a koronavírus-járvány utóhatásairól, a Budapest Eurasia Forum hídként szolgál az európai és ázsiai országok között a globális párbeszéd, a tudományos cserekapcsolatok, a hálózatépítés és a partnerség előmozdítása érdekében. A mások mellett a geopolitika, a fenntarthatóság, a digitalizáció, a multilaterális együttműködés témáival foglalkozó különböző tematikus panelekkel a fórum fontos platformot biztosít a regionális és globális kérdések nyílt megvitatásához, elősegítve a kölcsönös megértést és együttműködést. A világ befolyásos döntéshozóit, vállalkozókat, üzleti vezetőket és tudományos szakértőket hívják meg, hogy megosszák egymással a közös kihívások kezelésével kapcsolatos éleslátó nézőpontjaikat és tapasztalataikat. Hiszem, hogy a fórumon tett erőfeszítések mind hozzájárulnak az eurázsiai stabilitáshoz, fenntarthatósághoz és konnektivitáshoz.
Magyarország már jó ideje hangsúlyozza az ázsiai országokkal való jó kapcsolatok fenntartásának fontosságát. Hogyan látják az ázsiai országok, köztük Kína, a Magyarországgal való együttműködést?
Tudjuk, hogy a keleti nyitás politikájához ragaszkodva Magyarország jó munkakapcsolatokat tart fenn az ázsiai országokkal. A magyar kormány stratégiájának célja a kereskedelmi és befektetési kapcsolatok diverzifikálása, valamint a gazdasági együttműködés és partnerség elmélyítése az ázsiai országokkal. Kína példájával élve, a kínai-magyar partnerség az elmúlt évtizedben erősödött, aminek nemcsak a legfelsőbb vezetés stratégiai iránymutatása, hanem az Övezet és Út kezdeményezés, azaz a BRI keretein belül való együttműködés és a a keleti nyitás politikája is jótékony hatással van. Magyarország ragaszkodik saját, független külpolitikájához Kínával szemben, a politikai bizalom és kölcsönös tisztelet alapján magas szintű, erős kínai-magyar partnerség alakult ki.
Xi Jinping kínai elnök októberben azt mondta, hogy a kínai–magyar kapcsolatokat új szintre kell emelni. Mely területeken és hogyan tudná a két ország tovább erősíteni kapcsolatait?
Biztató látni, hogy a kínai–magyar átfogó stratégiai partnerség új szintre emelkedett. Októberben Orbán Viktor magyar miniszterelnök részt vett a harmadik Övezet és Út Fórum a Nemzetközi Együttműködésért elnevezésű pekingi rendezvényen, megmutatva, hogy határozottan és folyamatosan támogatja az Övezet és Út kezdeményezésben való részvételt. Aláírták a Kína és Magyarország által a BRI közös kiépítésére irányuló kiemelt együttműködési projektek második részletét, érintve az infrastruktúrát, az ipart, a tudományos kutatást és fejlesztést, valamint a finanszírozást. Eközben négy egyetértési nyilatkozatot is aláírtak a kétoldalú együttműködés előmozdítása érdekében az ipari beruházások, a gazdaságfejlesztési politikák cseréje, a zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlesztés, valamint a digitális gazdaság terén, amelyek a két ország számára kulcsfontosságú területek a partnerség elmélyítése és a kapcsolat megerősítése érdekében.
A Kínával való erős gazdasági kapcsolatok az elmúlt években nyereségesek voltak Magyarország számára. Lát-e esélyt arra, hogy más európai országok is kövessék ezt a példát?
Magyarország volt az első európai ország, amely nyolc éve megállapodott Kínával az Övezet és Út kezdeményezésben való részvételről. Mindkét ország erős stabilitást és elegendő potenciált alakított ki a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokban a BRI együttműködési keretein belül. A hivatalos adatok szerint Magyarország Kína egyik legfontosabb kereskedelmi partnere Közép- és Kelet-Európában, a kétoldalú kereskedelem 2022-ben elérte a 15,52 milliárd dollárt, és Kína közvetlen befektetései Magyarországon 426 millió dollárt tettek ki, többek között a kereskedelem, a vegyipar, a pénzügyek, a kommunikációs berendezések, az új energia, a logisztika területén. Ezért arra számítok, hogy a Kína és Magyarország által sikeresen demonstrált kölcsönös előnyök és bizalom jó példa lesz, és több európai országot is ösztönözni fog a követésre.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter orosz kollégájával, Szergej Lavrovval egyeztetett kedden New Yorkban, a találkozón szó volt az ukrajnai háborúról és a kétoldalú együttműködés kérdéseiről is. Wang Yi kínai külügyminiszterrel pedig telefonon beszélt.
Sanming város tűzoltó-parancsnokságának baráti meghívására húsz fős magyar csoport utazott Kínába a 2024-es nemzetközi kötéltechnikai mentőversenyre (2024 Sanming International Rope Rescue Techniques Exchange Competition).