Fotó: iStock
Horváth Marcell
06/10/2025 22:00
A globális pénzügyi világban egyre nyilvánvalóbb, hogy a jövő nem pusztán számokban, hanem egyre inkább kapcsolatokban és digitális megoldásokban mérhető. Ezt erősítette meg az AFCA (Asian Financial Cooperation Association) augusztus végén Magyarországon másodjára megrendezett pénzügyi csúcstalálkozója. Az idei AFCA Financial Summit a határokon átnyúló pénzügyi együttműködés jegyében gyűjtötte össze Ázsia és Európa gazdasági döntéshozóit, jelezve, hogy a pénzügyi innováció és a digitális átmenet ma már nem pusztán technológiai, hanem stratégiai kérdés.
Az AFCA pénzügyi fórum egyik fő célként fogalmazta meg a határokon átnyúló, digitális pénzügyi szolgáltatások szintjének emelését, hogy azok jobban szolgálják a reálgazdaság fejlődését, valamint az ázsiai és európai pénzügyi együttműködési lehetőségek azonosítását. Ez az üzenet pontosan rámutat arra, hogy a digitalizáció és a pénzügyi innováció nem elméleti fogalmak, hanem a gazdasági növekedés kulcstényezői.
Ázsia diktálja a tempót – Európa tanul, Magyarország épít
Ázsia pénzügyi rendszerei az elmúlt évtizedben hatalmas fejlődésen mentek keresztül. A digitális valuták, mobilfizetési platformok, az azonnali fizetési megoldások vagy az úgynevezett embedded finance (beágyazott pénzügyi szolgáltatások) ma már mindennapivá váltak többek között Kínában, Szingapúrban vagy Dél-Koreában. Ezek az innovációk nemcsak a fogyasztók kényelmét szolgálják, hanem a kis- és középvállalkozások számára is új növekedési lehetőségeket teremtenek. Magyarország számára különösen vonzó, hogy e fejlesztések többsége közvetlenül kapcsolódik a határokon átnyúló kereskedelemhez. Ha egy magyar kisvállalkozás percek alatt képes lenne kínai vagy dél-koreai partnertől fizetést fogadni – árfolyam- és adminisztratív kockázatok nélkül –, az gyökeresen átalakítaná az exportlehetőségeket.
Innovációs pillérek, amelyek hidat építenek
– Digitális valuták és azonnali fizetések – Az ázsiai központi banki digitális valuták (pl. a kínai e-CNY) már ma is tesztelik azokat a funkciókat, amelyek közvetlen, gyors és biztonságos fizetéseket tesznek lehetővé nemzetközi szinten. Magyarország számára ez új pénzügyi kapukat nyithat.
– Beágyazott pénzügyi szolgáltatások – Ázsiában a fizetés sokszor láthatatlanul, más alkalmazásokba integrálva történik. Egy e-kereskedelmi platformon nem kell külön banki azonosítás, a tranzakció a vásárlás pillanatában, automatikusan lezajlik. Ez a modell előbb-utóbb Európát is eléri.
– Fintech-sandbox és közös kísérletezés – Több ázsiai jegybank már nemcsak nemzeti, hanem regionális tesztkörnyezeteket működtet. Magyarország is létrehozhatna egy „Eurázsiai Fintech Hubot”, ahol ázsiai és európai startupok közösen próbálhatják ki megoldásaikat.
Ma már világosan látszik, hogy a pénzügyi rendszer fejlődése, így a digitalizáció és fintech-innovációk, vagy akár a zöldpénzügyek alakulása nem Európából „szivárog” át Ázsiába, hanem pont ellenkezőleg Ázsiában zajlik a pénzügyek forradalma, és ezek az újítások határozott hullámként érkeznek Ázsiából Európába. Kínában és Délkelet-Ázsiában az új mobilfizetési rendszerek, a mesterségesintelligencia-alapú hitelezés vagy éppen a blokkláncmegoldások évekkel megelőzték az európai gyakorlatot. Az AFCA szövetség egyik hozadéka éppen az, hogy Európa és Ázsia intézményei közvetlen párbeszédet folytatnak arról, miként adaptálhatók ezek az innovációk a kontinens bankrendszerére és mindennapi gazdasági folya mataira.
Varga Mihály jegybankelnök beszédében kiemelte, hogy Magyarország célja, hogy az ázsiai és európai pénzügyi innovációs áramlatok találkozási pontjává váljon. Ehhez nemcsak a technológiát kell átvennünk, hanem olyan szabályozási környezetet is ki kell alakítani, amely egyszerre erősíti a biztonságot, a versenyképességet és az átláthatóságot.
Magyarország mint pénzügyi hub
Ez a gondolat jól illeszkedik ahhoz a globális trendhez, amelyben a pénzügy egyre inkább digitális infrastruktúrává válik. Ahogy a villamos energia a 20. század gazdaságát, úgy a digitális pénzügyi hálózatok a 21. század gazdasági szerkezetét formálják. Az adatok körforgása – a valós idejű fizetések, okosszerződések vagy épp a nemzetközi digitális valutaprojektek révén – ugyanúgy alap-infrastruktúrává válik, mint az autópályák vagy a vasútvonalak.
Magyarország pozíciója ebből a szempontból különleges, ugyanis földrajzilag és gazdaságpolitikailag, valamint a magyarországi pénzügyi rendszer konnektivitását nézve is kapocs Közép-Európa, az Európai Unió és a keleti gazdasági centrumok között. Ez a szerep akkor kerül igazán értékhelyzetbe, ha Budapest képes lesz nemzetközi fintech-hídvárosként működni, ahol ázsiai és európai szakértők, startupok, bankok és szabályozók találkoznak. Az AFCA budapesti eseménye tehát többet jelentett egyszerű szakmai fórumok sorozatánál, egy új pénzügyi korszak kapuját jelezte. Olyan korszakét, amelyben a gazdaság már nem a fizikai távolságon vagy a szállítási kapacitáson fordul, hanem azon, hogy a pénzügyi tranzakciók, az adatok és a tőke milyen gyorsan és biztonságosan áramolnak kontinensek között. Ehhez azonban bátor szabályozásra, kísérleti terepekre és nemzetközi partnerségekre van szükség, többek között az MNB vezetésével. A digitalizáció nem öncél, a digitalizációt – a zöldpénzügyekkel karöltve – a valós gazdaság szolgálatába kell állítani. Ha sikerül, akkor Magyarország, a magyar cégek nemcsak követői, hanem alakítói is lehetnek annak az új pénzügyi korszaknak, amely Ázsiából indul, de egész Európát formálja.
A szerző a Magyar Nemzeti Bank korábbi nemzetközi kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója.
Ez a cikk az Eurázsia 2025. októberi számában jelent meg, teljes terjedelmében honlapunkon később válik elérhetővé.
