Előbbi téren fontosnak nevezte a diverzifikációt, az újabb földgázforrások bevonását, és aláhúzta, hogy Azerbajdzsán nem pusztán magyar, hanem európai szempontból is reális alternatívát jelenthet.
Jó hír, hogy hosszú évek tárgyalásait követően az idei esztendőben megindult a fizikai földgázáramlás Azerbajdzsán és Magyarország között
– mondta, arra emlékeztetve, hogy megállapodás született 100 millió köbméter vásárlásáról és 50 millió köbméter bértárolásáról. Majd hozzátette, hogy a kormány szeretné tovább növelni ezt a mennyiséget, nagyjából évi egymilliárd köbméterre.
Hogy ez sikeres lesz-e, az már nem rajtunk múlik, nem is az azerieken, hanem az Európai Unión. Az a helyzet ugyanis, hogy a délkelet-európai infrastruktúra jelenleg nem rendelkezik elegendő kapacitással arra, hogy a közép-európai országok diverzifikációs igényeit ki tudja elégíteni
– fogalmazott. Kiemelte: a kapacitásbővítés elegendhetetlen ahhoz, hogy a térség ellátásába bevonhatók legyenek az azeri, török és katari források, és mindez csupán álom marad, amíg az EU ezt nem hajlandó támogatni. – Mivel egyelőre az Európai Unió elutasítja a finanszírozáshoz való hozzájárulást, ezért innentől kezdve Brüsszel elveszítette mindenfajta jogalapját arra, hogy beleszóljon, Közép-Európa országai, s azon belül is Magyarország, honnan veszik a földgázt vagy éppen honnan nem – fogalmazott.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy a gazdasági növekedés fenntartását illetően is fontosak a kapcsolatok a két ország között, amit jól demonstrál, hogy a kereskedelmi forgalom az idei év első felében kétszer akkora volt, mint tavaly egész évben. Szavai szerint ennek legfőbb oka a magyar gyógyszeripari export folyamatos bővülése és az energiaimport.
Üdvözölte a megállapodást, amelynek értelmében magyar vállalatok is részt vehetnek Hegyi-Karabah térségének újjáépítésében a háborús pusztítást követően, ami sok tízmillió dolláros lehetőséget jelent. Illetve azt is, hogy két hazai gyógyszercég beruházása is küszöbön áll a dél-kaukázusi államban, nemrég pedig a Hell Energy is üzemépítésről döntött ott mintegy 200 millió dollár értékben.
Én emlékezem rá, amikor 2010-11-ben elkezdtük építeni a kapcsolatainkat Azerbajdzsánnal, akkor itt, Európában még csak nem is kinevettek, hanem lenéztek minket miatta (.) Úgyhogy vicces látni, ahogy most nyugat-európai vezetők lökdösődnek Bakuban, hogy egy-egy fényképet készíthessenek közösen Aliyev elnök úrral
– jelentette ki. – Viszont a mi barátságunk nem konjunktúrafüggő, nem csak azóta vagyunk barátok, amióta kiderült, hogy nektek földgázotok van – összegzett.