A Makronóm Intézet az érintett országokat a szakmai körökben elterjedt „hintaállam” kifejezés helyett ingaállamokként azonosította: amíg a hidegháború alatt a hintaállamok csupán az Egyesült Államok és a Szovjetunió között egyensúlyozhattak, a XXI. század ingaállamai egy multipoláris nemzetközi térben jóval nagyobb szabadsággal és ingaszerű mozgási képességgel rendelkeznek.
Ezek az országok fejlettségükben, kihívásaik-ban meglehetősen különbözők, ugyanakkor számos olyan aspektusban hasonlítanak, amelyek lehetővé teszik globális szerepvállalásukat: a globális értékláncok kritikus szakaszaiban versenyelőnyük van, jelentős saját tőke mozgósítása mellett a külföldi befektetések számára is különösen ígéretes célpontnak számítanak, de akár politikai vezetőik nemzetközi rendről alkotott víziójának szolgálatába is állíthatják a gazdaságukat.
Az ingaállamok mélyebb ismerete segíthet a globális dél államaival való hatékony együttműködés kialakításában. Ezeknek az országoknak nincs egységes ideológiai hát-terük, ugyanakkor közös bennük, hogy pragmatikus hozzáállásuk segíti a külpolitikájukat.
Az ingaállamok motivációinak és világgazdaságban betöltött szerepüknek megismerésével Magyarország számára is számos új lehetőség nyílik: hazánk a keleti és nyugati tőke találkozási pontjaként jelentősen profitálhat az új, átalakuló világrendből.
A teljes elemzés a Makronóm Intézet oldalán olvasható.
A 21. század fontos geopolitikai folyamata, hogy a korábbi, egypólusú világ helyett egy többpólusú, multipoláris világrend van kialakulóban. A geopolitikai verseny átalakítja a globális gazdaságot és erőviszonyokat. A történelem során számos alkalommal volt többpólusú a világunk. Nagyjából 500 évenként alakultak ki erős központok: például a 11. században vagy a 16. században is. Amíg 500 évvel ezelőtt a legfontosabb szereplők Spanyolország, Franciaország és Anglia voltak, ma az Amerikai Egyesült Államok, Kína és India.
Egyre többször halljuk, hogy az unipoláris világrendet felváltja egy multipoláris világrend. De mit is jelent vagy jelenthet ez számunkra?
„Magyarország geopolitikai helyzetéből fakadóan közvetítő szerepet játszhat Nyugat és Kelet, illetve Észak és Dél között” – hangsúlyozta lapunknak Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Hungarikum Liget-Népfőiskola Alapítvány Kuratóriumának elnöke, akit arról is kérdeztünk, milyen tervekkel készül a következő időszakra a népfőiskola, és mi a Kurultaj missziója.