Ferdinand Marcos Fülöp-szigetekielnök (Fotó: AFP/New Philippines Alliance Party)
Klemensits Péter
24/02/2025 16:35
III. Aquilino Pimentel szenátor, a szenátus kisebbségi vezetője és a külügyi bizottság korábbi elnöke 2025 február elején azzal érvelt, hogy a BRICS „életképes alternatívát” kínál a jelenlegi nyugati dominanciájú globális renddel szemben.
A BRICS, amely Brazíliával, Oroszországgal, Indiával és Kínával indult, azóta kibővült Dél-Afrikával, Egyiptommal, Etiópiával, az Egyesült Arab Emirátusokkal, Iránnal majd legutóbb Indonéziával, ezért a szenátor szerint a javaslat még sürgetőbbé vált. Elmondta, hogy a Fülöp-szigeteket „minden nemzet barátjaként” képzeli el, és semleges tárgyalási helyszínként látja benne a potenciált, különösen a viták rendezésével kapcsolatos tárgyalások számára.
„Jelentkezzen a Fülöp-szigetek a BRICS-hez való csatlakozásra” – vetette fel az ötletét Pimentel egy szenátusi beszédében, azzal érvelve, hogy a tagság segíthet az országnak a kiegyensúlyozott külpolitika megvalósításában. „A többpólusú világ felé való menetelés elkerülhetetlen, mivel ez összhangban van az emberi természettel. Támogatnunk kell a többpólusú világ eszméjét”.
Milyen érvek szólnak a csatlakozás mellett?
„Az az álmom, hogy a Fülöp-szigetek tárgyalásoknak adjon otthont, ne pedig bázisoknak” – tette hozzá Pimentel, utalva az ország azon katonai létesítményeire, amelyek a 2014-ben aláírt kétoldalú Megerősített védelmi együttműködési megállapodás keretében ideiglenes jelleggel, rotációs alapon az amerikai csapatoknak adnak otthont.
Szenátusi beszédében azzal érvelt, hogy a BRICS-országokhoz való csatlakozás számos előnnyel járhat a Fülöp-szigetek számára, beleértve a megerősített gazdasági együttműködést, a külföldi befektetések növekedését és az új piacokhoz való hozzáférést.
A BRICS-tagság segíthet a Fülöp-szigeteknek abban, hogy kiegyensúlyozottabb megközelítést alkalmazzon külkapcsolataiban, túllépve a hagyományos partnerektől való függésen, és diverzifikálva gazdasági kapcsolatait. A többi feltörekvő gazdasággal való együttműködés révén a Fülöp-szigetek hasznot húzhat a közös tudásból, a technológiacseréből és a közös vállalkozásokból, amelyek kulcsfontosságúak a fejlődés szempontjából.
A BRICS-hez való csatlakozás emellett erősítheti az ország geopolitikai pozícióját, lehetővé téve számára, hogy részt vegyen a globális gazdaságpolitikáról és a fejlődő országok előtt álló kihívásokról szóló megbeszéléseken. Ez lehetőséget nyújt a Fülöp-szigetek számára, hogy befolyásolja a kollektív döntéseket, amelyek gazdaságilag és társadalmilag előnyösek lehetnek polgárai számára.
A tagság lehetőséget adhat a Fülöp-szigeteknek arra is, hogy megossza egyedi perspektíváit, és a nagyobb tagországok tapasztalataiból profitálva hozzájáruljon a többpólusú világrend megszilárdulásához.
Pesszimista reakciók
A javaslat azonban egy feszült pillanatban érkezett. A Manila és Peking közötti feszültség azután fokozódott, hogy kínai hajók többször behatoltak a Fülöp-szigetek által igényelt vizekre.
Éppen a múlt hónapban egy 165 méteres a kínai parti őrséghez tartozó hajó – becenevén a „Szörny” – a vitatott Scarborough-zátony közelében járőrözött, jóval a Fülöp-szigetek kizárólagos gazdasági övezetén belül. Mivel Kína már most is meghatározó erő a BRICS-csoportban, elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a blokkhoz való csatlakozás alááshatja Manila befolyását a területi vitában.
Matteo Piasentini, a Fülöp-szigeteki Egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó oktatója arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen lépés elidegenítheti az Egyesült Államokat, a Fülöp-szigetek legfontosabb védelmi szövetségesét, anélkül, hogy egyértelmű előnyökkel járna.
Tekintettel a Fülöp-szigetek jelenlegi helyzetére, a BRICS-hez való csatlakozás azt jelentené, hogy rossz jelzést küld az ország a szerződéses szövetségesének, anélkül, hogy Kína komoly garanciákat nyújtana arra, hogy a Dél-kínai-tengeren enyhülni fognak a feszültségek.
Julio Amador, a Nemzeti Érdek Alapítvány ideiglenes elnöke is csatlakozott ehhez az aggodalomhoz. Úgy vélte, hogy a BRICS-országokhoz való csatlakozás visszafelé sülhet el a Fülöp-szigetek azon erőfeszítéseiben, hogy megoldja a Kínával fennálló területi vitát. Amador szerint a BRICS kulcsfontosságú tagjaként Kína nem engedné meg, hogy a Fülöp-szigetek a dél-kínai tengerrel kapcsolatos aggályait felvesse a blokk ülésein.
A BRICS növekvő vonzereje a régióban kérdéseket vetett fel a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) kohéziójára és jövőbeli irányára gyakorolt hatásával kapcsolatban is.
Indonézia januárban teljes jogú tagként csatlakozott a BRICS-hez, Thaiföld és Malajzia pedig a blokk partnerállamai. A Fülöp-szigeteknek a BRICS-hez felé történő bármilyen elmozdulása gyengítheti az ASEAN azon képességét, hogy semleges közvetítőként szolgáljon a regionális vitákban.
„Ott van az ASEAN, és csak az ASEAN rendelkezik azzal az összetartó képességgel, hogy a kelet-ázsiai csúcstalálkozón keresztül még az egymással szemben álló hatalmakat is összehozza. Mi értelme van tehát a BRICS-hez való csatlakozásnak? Nem gyengítik-e az ASEAN-t?” – tette fel a kérdést Amador.
A BRICS tagság miként befolyásolná az amerikai-filippínó kapcsolatokat?
A reakciók vegyesek voltak azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással lenne az amerikai-filippínó kapcsolatokra, ha Manila a BRICS-tagságra törekedne.
Amador szerint a Fülöp-szigetek együttműködhet Donald Trump amerikai elnök kormányával, hogy támogassa saját érdekeit a tengeri, oktatási és egészségügyi projektek terén, ha „jól játssza ki a kártyáit”.
Persze a BRICS-tagság adott esetben kontraproduktívnak is bizonyulhat, mivel az USA valószínűleg egyre elégedetlenebb lesz más országok többoldalú szövetségkötésével és egyensúlyozó taktikájával.
A megfigyelők szerint a Fülöp-szigeteknek – függetlenül a blokkhoz való esetleges csatlakozástól – bővítenie kellene az együttműködést azokkal az országokkal, amelyek támogatták a területi vitával kapcsolatos álláspontját, miközben áthidalják a Kínával fennálló nézeteltéréseit.
Amador Vietnámot említette „klasszikus esetként”, amelyből Manila is tanulhatna, mivel Hanoi is összeütközésbe került Pekinggel a geopolitikai nézeteltéréseik miatt, de a kétoldalú kapcsolatokat a maga javára alakította át. Vietnám korábban ugyanilyen szintű megfélemlítéssel szembesült, ugyanakkor kétségtelen, hogy a kínai gazdasági befektetésekből is profitál.
A szakértő szerint Kínának is meg kell barátkoznia azzal a ténnyel, hogy Manila nem fogja feladni a jogait és a szuverenitását a Dél-kínai-tengeren, de most a két ország között meglévő bizalmatlansági szint csökkentésére kell törekedni.
A szerző az Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa.