A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Türk Államok Szervezetének budapesti csúcstalálkozója előtt kifejtette, hogy az elmúlt évek válságai világosan bebizonyították, hogy Magyarországon mára nincs biztonságos energiaellátás a türk államokkal folytatott együttműködés nélkül. Mindez pedig szavai szerint igazolja a kormány azon külpolitikai stratégiájának a helyességét, amely célul tűzte ki a minél szorosabb együttműködés kialakítását a türk országokkal.
„Magyarország földgázellátása ma már szinte teljes egészében Törökországon keresztül valósul meg. A nagy magyar energiavállalatok tulajdonrészt szereztek az azerbajdzsáni kőolaj- és földgázmezőkben, ezáltal minden évben több millió köbméternyi földgázzal és több százezer hordónyi kőolajjal jelennek meg a nemzetközi energiapiacokon, ami teljesen új dimenziót jelent” – húzta alá. „Kazahsztánban a Mol kőolaj- és földgázmezőjén a fúrások sikerre vezettek, így megkezdődött a kitermelés. Üzbegisztán és Kirgizisztán pedig nukleárisenergia-programba vág bele, amelynek során a magyar technológiai megoldásokat alkalmazni kívánják” – fűzte hozzá.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy mindennek nyomán a magyar–türk együttműködés rendkívül komoly hozzáadott értéket jelent hazánk biztonságos energiaellátása terén. „Nem túlzás ma már kijelenteni azt, hogy a türk államokkal folytatott hatékony energiaegyüttműködés nélkül Magyarország energiaellátásának biztonsága nem lenne garantálható” – mondta. „Azért is fontos az együttműködés a türk országokkal, mert Brüsszelből el akarják vágni a hagyományos energiaszállítási útvonalakat. Brüsszelben azt akarják, hogy Magyarország energiaellátása ne legyen biztosított. Brüsszelben azt akarják, hogy a magyar családok kétszer annyit fizessenek a rezsire, mint kellett nekik eddig” – folytatta.
Egyeztetésüket követően Orbán Viktor gratulált Ilham Aliyevnek ahhoz, hogy tető alá hozta az azeri–örmény békemegállapodás szövegét. Szavai szerint a megállapodás jó példa arra, hogyan lehet egy háborút diplomáciai úton lezárni. „Ebben a felkavarodott nemzetközi világban minden békesiker rendkívül fontos Magyarország számára” – jelentette ki a miniszterelnök.
Orbán Viktor kiemelte: az elmúlt évtizedekben Magyarországnak bármilyen nehézsége volt – legyen az külpolitikai, pénzügyi vagy energetikai természetű –, Azerbajdzsánra mindig lehetett számítani. A miniszterelnök rámutatott arra is, hogy „a veszélyek korában élünk, a globális biztonságot kihívások teszik próbára. Ilyenkor fontos, hogy a baráti országok találkozzanak, és áttekintsék a kétoldalú kapcsolatokat, valamint a nemzetközi helyzetet” – fűzte hozzá, megjegyezve: a nemzetközi politikai helyzet felértékeli a megbízható partnereket.
A kormányfő azt mondta, nagyra értékelik, hogy Azerbajdzsán lehetővé tette, hogy az MVM és a Mol is részesedést vásárolhasson azerbajdzsáni kőolaj- és földgázmezőkben, illetve szállító vezetékekben. „Így évente több százmillió köbméter földgázzal és több százezer hordó olajjal rendelkezünk a nemzetközi energiapiacon” – magyarázta a kormányfő, akinek szavai szerint az azeri olaj- és gázmezőkbe való betársulás „gazdaságilag és mentális szempontból is rendkívül fontos”.
„A türk államokkal való együttműködés azonban lehetőséget biztosít számunkra ahhoz, hogy továbbra is garantálni tudjuk Magyarország biztonságos energiaellátását, illetve továbbra is meg tudjuk védeni a rezsicsökkentés eredményeit, és meg tudjuk előzni azt, hogy a magyar családokkal az eddigi energiaköltségek dupláját fizettesse ki Brüsszel” – tette hozzá. A miniszter felidézte, hogy tizenegy–tizenkét évvel ezelőtt Európában kiröhögték a magyar kormányt a türk országokkal kezdett kapcsolatépítés miatt, mostanra viszont az európai vezetők egymásnak adják a kilincset a térségben.
„Mára világossá vált, hogy a türk államokkal történő együttműködés a gazdaság és az energiabiztonság szempontjából is kifejezetten előnyös. Mi nem is most kezdjük ezt, mi már több mint tíz éve építjük ezt a jó együttműködést, ez nemcsak egy jó együttműködés, hanem egy barátság, egy stratégiai szövetség, amelyből Magyarország nagyon sokat profitált” – fogalmazott. Továbbá rámutatott, hogy a Türk Államok Szervezete most tartja először Európában, és egyben először egy megfigyelő státuszban lévő országban a csúcstalálkozóját.
„Hogyha akkor, tizenvalahány éve engedünk a szirénhangoknak, s hogyha akkor nem vágunk bele ebbe az együttműködésbe, akkor elvesztettünk volna egy csomó lehetőséget, ami a gazdaság teljesítményét segített fokozni, és ma sajnos a brüsszeli támadások miatt egészen egyszerűen nem lehetne biztosítani az ország energiaellátásának biztonságát” – vélekedett. „Ha akkor megalkuvók lettünk volna, akkor megijedtünk volna a nyomásgyakorlástól, akkor most nagy bajban lennénk” – összegzett.