A szerző könyve a legjobbkor, a világ nagyarányú átalakulásának elején, Magyarország példáján mutatja be, hogy az új filozófia és gondolkodás alapján évtizedekre előre tekintve milyen stratégiai látásmódra van szükség a sikeres felzárkózási irányok kijelölésére. Ennek keretében a könyvből megtanulhatjuk felmérni a gazdaságpolitikai alternatíváinkat, és a legfontosabb erőforrások, a tehetség és a tudás felhasználásával sikeresen végre lehet hajtani a szükséges gondolati forradalmat.
A kötet hat téma köré csoportosította az írásokat: vízió és stratégia; a jövő gazdagsága; térségünk jövője – a jövő térsége; egyensúly és pénzforradalom; sikeres válságkezelés és fenntartható felzárkózás; valamint Európa jövője – a jövő Európája.
Az első témakörben, kiindulva a Magyarország előtt álló globális és lokális kihívásokból, a könyv olyan jövőképet és stratégiát vázol, amelynek birtokában nyertesként kerülhetünk ki a 2020-as évtizedből. Az elmúlt hetven évben csak kevés országnak sikerült a felzárkózás, de bennük az a közös, hogy ezeknek az országoknak világos jövőképe volt. Matolcsy György szerint az erős és világos jövőkép táplálja a sikereket. Magyarország azonban az elmúlt években elvesztette a jövőképét. A szerző szerint az országnak világos célokra, erős jövőképre van szüksége és ehhez tanulnia kell a sikeres felzárkózások tapasztalataiból.
Második témakörként a könyv a gazdasági felzárkózás magyar lehetőségeit vázolja: az Államalapítás utáni 500 év tele volt sikerekkel, míg a második 500 év kudarcokban gazdag, viszont a 21. századdal kezdődő új 500 éves korszakban már készen áll az ország egy új jövőképre építkező, a világ élvonalában működő gazdaság megteremtésére. A felzárkózásra új belépési pontokat ajánló technológiák mellett, bíztató új lehetőségeket nyitnak az 1 millió szavas nyelvvé vált magyar nyelv és kultúra képességei: a tudás, a kreativitás, a vállalkozás, a fogalmi gondolkodás és a sokoldalú képi látásmód, amelyekre alapozva Magyarország sikeressé válhat többek között a közlekedés és mozgás, az egyénre szabott szolgáltatások és a gyógyítás területein.
Harmadik témakörként a szerző kiemeli, hogy évszázadunkban elkezdődött Eurázsia gazdasági integrációja, ezen belül Németország és a V4-ek, valamint Kelet-Ázsia stratégiai és gazdasági szövetségének a kiépítése. Magyarország fenntartható felzárkózásának mintái már nem Nyugaton, hanem Keleten, ezen belül Kelet-Ázsiában és Közel-Keleten találhatóak. E folyamatban Kína és Japán, mint nagy jelentőségű országpár mellett elsősorban a Dél-Korea-Szingapúr országpár, valamint az Emirátusok ígérnek az ország számára stratégiai, szövetségesi mintázatokat. A párhuzamos történetek között a szerző Közép-Európában elsősorban Lengyelország és Magyarország fejlődésére hívja fel a figyelmet.
A negyedik témakörben a szerző Magyarország gazdasági térképének alakulását mutatja be. Hangsúlyozza, hogy – a magyar recept szerint – reformokkal már az évtized elején kell megnyerni az egész évtizedet. Ezt jól illusztrálja, hogy 2010-2019 között a gazdaság és a pénz területén a sikeres költségvetési, adózási, jegybanki és további fordulatokkal 10 helyen sikerült megszerezni az elsőséget a nemzetközi rangsorokban. Ehhez hozzájárult a jegybank 12 nagy fordulata is, például a Növekedési Hitelprogram, a svájcifrank-hitelek forintra váltása, a versenyképességi stratégia stb. Matolcsy György hangsúlyozza, hogy a század három nagy kihívására – geopolitika, technológia és pénz – az válaszol jól, aki megfelelően reagál a pénzügyi változásokra (például az évtized végére alkalmaz valamilyen digitális pénzt), és nem veszíti el a másik kettőt sem. A szerző – többek között – nyomatékosítja azt is, hogy az „új korszakban valójában négy tényező összjátéka adta a siker, vagy a kudarc képletét. A tőke-technológia-tudás-tehetség négyesének (4T) jó kombinációja, vagy ennek elmaradása áll a nemzetek felemelkedése, vagy lemaradása mögött.”
Az ötödik témakörben: sikeres válságkezelés és fenntartható felzárkózás, a szerző úgy értékeli, hogy Magyarország eredményesen kezelte a 2020-ban kitört COVID-19 válságot, de hamar visszatért az infláció és berobbant az orosz-ukrán háború. A következő évtizedet, különösen a 2026-ig tartó éveket nagymértékben megnehezíti, hogy nincs az országnak megfelelő felzárkózási terve; csak olyan új jövőkép lehet sikeres, amelynek fókuszában a fenntartható felzárkózás áll. Ehhez, valamint a következő válságok sikeres kezeléséhez teljes versenyképességi fordulatra van szükség. A vizsgálatok szerint az MNB fenntartható jövő (Sustainable Future) indexe jelentősen elmarad az EU átlagos szintjétől, ami a felzárkózásunkat is veszélyezteti.
Az utolsó témakörben a szerző – többek között – kiemeli, hogy a történelem és a gazdaság fejlődése is fraktál szerkezetű. Gazdaságtörténetünkben érdekes fraktálokat találunk, ha az elmúlt 100 évet nézzük. Közülük az évszázad első évtizedében politikai döntés hatására előrébb került a 2008-2009. évi pénzügyi válság a következő évtized elejétől, ezért itt torzít a fraktál: nincs a végén megkönnyebbülés. A 2010-es évet követő sikeres magyar válságkezelés után enyhe megingás alakult ki a 2014-2015-ös politikai események és a beruházások 2016. évi megtorpanása miatt. A költségvetési egyensúly teljes helyreállítása nélkül az évtized közepén megjelenhet egy újabb egyensúlyi válság, amelynek kezelésével az évtized végére állítható helyre az „egyensúly és növekedés” sikerképlet szerinti állapot.
Matolcsy György zseniális könyve a gondolatok e gazdag tárházával hívja párbeszédre mindazokat, akik jövőt orientáló értékeket látnak a keleti és az eurázsiai nyitásban, együttműködésben és hisznek az intenzív kapcsolatépítés erejében.
Báger Gusztáv
egyetemi tanár, a Monetáris Tanács volt tagja, az MNB elnöki főtanácsadója.