Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Cher Vivien
Veres Szabolcs
15/01/2025 22:00
Magyarország a 2010 után elfogadott keleti nyitás külgazdasági stratégia részeként egyre szorosabb gazdasági kapcsolatokat kezdett ápolni a Magyarországtól keletre fekvő, elsősorban ázsiai országokkal. A stratégia keretében Magyarország nem csak a kelet-ázsiai régió országaival, hanem Közép-Ázsia országaival is aktív együttműködésekbe kezdett. Ennek oka a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok élénkítése mellett az is, hogy több éve prioritás a magyarországi energetikai szektor beszerzési forrásainak diverzifikálása.
A világgazdaság 2008 után drámai módon megváltozott, és az erőviszonyok eltolódtak a különböző régiók között. Ez a változás befolyásolta Magyarország külkereskedelmi lehetőségeit, és általában az uniós piacot is. Az EU-n kívüli, kelet-európai és ázsiai országok jelentősége nőtt, ami e régiók újraértékeléséhez és gazdasági potenciáljuk felfedezéséhez vezetett. Az Európai Unió 2008-ban kezdeményezte a Keleti Partnerség programot. A cél az volt, hogy szorosabb kapcsolatokat építsen ki Azerbajdzsánnal, Belarusszal, Georgiával, Moldovával, Örményországgal és Ukrajnával. A kormányzás és az intézményrendszerek javításának célja mellett ezekben a régiókban gazdasági célokat is megfogalmaztak. Például szabadkereskedelmi megállapodásokat kötöttek Ukrajnával, Georgiával és Moldovával – később Azerbajdzsánnal és Örményországgal is –, illetve lépéseket tettek az energiabiztonság, valamint az energia- és közlekedési hálózatok jobb összekapcsolása érdekében. Erre különösen azért volt szükség, mert az Ukrajnán keresztül történő orosz földgázszállítások 2010-ig gyakran megszakadtak a kifizetetlen tranzakciós díjak és az Oroszország és Ukrajna közötti rendezetlen adósságok miatt. Ennek következtében az EU egyre nagyobb szükségét látta egy független és biztonságos energiaútvonalnak. Ezek a változások jelentősen befolyásolták Magyarország új külgazdasági stratégiáját.
Magyar–kazah együttműködés
Magyarország 1992-ben azon országok közé tartozott, amelyek elsőként ismerték el Kazahsztán függetlenségét, Kazahsztán pedig 1993-ban nyitotta meg első kelet-közép-európai nagykövetségét Budapesten. Fókusz 9 Kazahsztán és Magyarország kapcsolatrendszerét – kiváltképp az utóbbi néhány évben – stratégiai partnerség jellemzi, melynek erős jogi keretet biztosít a 2015-ben megalakult Kazah–Magyar Stratégiai Tanács, és a Magyar–Kazah Kormányközi Gazdasági Együttműködési Bizottságnak a két ország közötti kereskedelemi-, gazdasági-, és parlamentközi kapcsolatok, valamint az oktatás területén kifejtett meghatározó tevékenysége. A mintegy negyedszázados kazah–magyar partnerség alatt a két ország között aktívan fejlődtek a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok, és számos közös gazdasági projekt is megvalósult. A kazah gazdaság jelentős befektetői közé tartozik a magyar olaj- és gázipari társaság, a MOL, továbbá egy közös kazah–magyar mezőgazdasági közvetlen befektetési alap is létre jött. 2022-ben ünnepeltük a Kazahsztán és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulóját. Ezt a viszonylag rövid időszakot számos eredmény jellemezte. Az országok közötti szerződéses jogi keretek pedig jelenleg is több mint 60 dokumentumot tartalmaznak.
Tokayev Budapesten 2024 novemberének végén 17 év után először tett hivatalos látogatás kazah elnök Magyarországon, Orbán Viktor Kassym-Jomart Tokayev államfőt fogadta Budapesten. A magyar miniszterelnök a vendégével folytatott tárgyalást követően hangsúlyozta, Közép-Ázsia, benne Kazahsztánnal az elkövetkező 20 év világgazdasági fejlődésének kulcstérsége lesz. A felek megállapodtak a magyar és a kazah cégek együttműködésének elmélyítéséről a gyógyszergyártás, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás területén, célként jelölték meg a két főváros közötti légi összeköttetés létrehozását, és egy kazah-magyar befektetési alap létesítéséről is megegyeztek. Orbán és Tokayev közös nyilatkozatot fogadott el, a két állam közötti stratégiai partneri viszony létrejöttének tizedik évfordulója alkalmából, a magyar és kazah delegációk pedig több megállapodást is kötöttek látogatásuk alatt.
Gazdasági kapcsolatok
A gazdasági kapcsolatok további erősítésében a magyar célkitűzések között szerepel a magyar vállalkozások részvétele a kazah mezőgazdasági és feldolgozóipari modernizációban, a gyógyszeripari és egészségügyi együttműködések bővítése, a magyar Fókusz 11 tudás és technológia exportja, valamint a járműgyártási szektor és a turisztikai kapcsolatok élénkítése. 2020-ban Kazahsztán 4. legnagyobb kereskedelmi partnere volt Magyarország a FÁK-országok között (közvetlenül Oroszország, Ukrajna és Belarusz után). A Kazahsztán és Magyarország közötti kereskedelmi forgalom 2022. január-augusztusban 99,8 millió dollár volt, ami 11,8 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában (89,3 millió dollár).
A Kazakh Economic Research Institute adatai szerint a Kazahsztánból Magyarországra irányuló export 2022. január-augusztusban 13,9 százalékkal, 8,6 millió dollárral nőtt, melynek növekedését elsősorban a (a ruházati termékek bélelésére felhasznált) madártoll export nulláról 1,2 millió dollárra történő növekedése indokolta. Ezek mellett 2022-ben a fő exporttermékek Kazahsztánból Magyarországra a cseppfolyósított propán 6 millió dollár (69,2 százalékos részesedéssel), madártoll 1,2 millió dollár (13,9 százalék) és hal 510 ezer dollár (5,9 százalék) adta.
A Magyarországról Kazahsztánba érkező termékek sora 2022. január-augusztusban 11,6 százalékkal, 91,2 millió dollárral bővült, melynek növekedését a számítástechnikai termékek 60,3 százalékos növekedése (9,1 millió dollár (15-ről 24,1 millió dollárra), levegő- vagy vákuumszivattyúk, kompresszorok és ventilátorok, valamint a gyógyszertermékek 11,7 százalékos az az 1,5 millió dolláros növekedése (13-ról 14,5 millió dollárra) tette ki. 2022-ben a Magyarországról a Kazah Köztársaságba irányuló fő importáruk számítástechnikai eszközök 24,1 millió dollár (26,4 százalékos részesedéssel), gyógyszertermékek – 14,5 millió dollár (15,9 százalék), a levegő- vagy vákuumszivattyúk, kompresszorok és ventilátorok – 6,9 millió dollár (7,5 százalék), egyéb gyógyszeripari termékek – 3,6 millió dollár (3,9 százalék) és az élő baromfi – 3,5 millió dollár (3,8 százalék) tette ki.
Ugyanakkor az orosz-ukrán háború kitörése miatt 2022-ben Magyarország növelte a Kazahsztánból származó kőolaj beszerzést, ami azt jelentette, hogy Magyarország kőolaj vásárlásainak 16 százalékát Kazahsztán fedezte. Emellett Kazahsztánban 2016 óta működik egy kazah-magyar magántőkealap 40 millió dolláros alaptőkével (mindkét féltől 20 millió dollárt fektette bele), amelyet a Magyar Eximbank a KazAgro-val közösen hozott létre. Ma Kazahsztán és Magyarország megbízható, kölcsönösen előnyös regionális perspektívát kínáló partnerként tekinthet és a jövőben kíván tekinteni egymásra. Asztana jelenleg érdekelt a Budapesttel való további együttműködésben a mezőgazdaság, a logisztikai útvonalak fejlesztése és az energetikai infrastruktúra bővítése terén, ami a magyar külgazdasági érdekekre egyaránt igaz.
A szerző az Eurázsia Központ kutatója.
Ez a cikk az Eurázsia 2025. januári számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!