Fotó: AFP/Anadolu Agency/Murtadha Al-Sudani
Tárik Meszár
10/03/2024 20:13
A ramadánról dióhéjban
A ramadán világszerte több mint 1,8 milliárd muszlimot érint, és a böjt és a spiritualitás hónapjának tartják. Úgy gondolják, hogy ez az a hónap, amikor a Korán kinyilatkoztatott Mohamed próféta számára.
A ramadán havi böjt az iszlám vallás öt alappillérének egyike, a hitvallás, a napi ötszöri ima, az adakozás és a zarándoklat mellett. Ezen ünnepi hónap fontos ismérve, hogy minden évben más időpontra esik, ugyanis a muszlimok nem az általunk használt Gergely-naptárt, hanem a holdnaptárt követik, ahol egy év 12 hónapból, és azon belül 354 vagy 355 napból áll. A böjti időszak a muszlimok által használt naptár kilencedik hónapjának kezdetekor, az újhold észlelésétől függően 29 vagy 30 napig tart. Ezen idő alatt a muszlimok napkeltétől napnyugtáig tartózkodnak az evéstől és ivástól, a dohányzástól, a nemi érintkezéstől, emellett kerülniük kell a haragot, az irigységet, az erőszakot, a vágyat és a pletykát. A 14 éven aluli gyermekek, az úton lévők, a betegek, a terhes és szoptatós anyák, valamint a háborúban résztvevők mentesülnek az imént említett kötelezettségek alól.
Fontos eleme ennek az időszaknak, hogy a családok napnyugta után összegyűlnek és közös étkezést tartanak. Az ünnepi hónap alapvető céljai közé tartozik többek között a test és a lélek megtisztulása, a türelem növelése, az önmegtartóztatás, valamint a vallásos elmélyülés.
Eid el fitr
A ramadánhoz egy fontos ünnep, az eid el fitr (a böjt megtörésének ünnepe) is tartozik, ami egyben a ramadán végét is jelenti. Időpontja a böjti hónapot követő savvál hónap első három napja. Közösségi étkezések, ünnepi szentbeszéd jellemzi. Jelentősége az iszlám vallású országokban megfeleltethető a keresztény kultúrkörhöz tartozó országok legfontosabb ünnepeinek.
A szerző az Eurázsia Központ vezető kutatója
