Kereszténydemokrata szemmel nézve milyen álláspontot tart helyesnek a szemünk előtt – nem mindig békésen – zajló világrendi átalakulással kapcsolatban?
Nekünk, kereszténydemokrata politikusoknak mindig egy értékalapú megközelítés lesz az irányadó. A gyorsan változó világban ragaszkodnunk kell azokhoz a gyökerekhez, amelyektől a kontinens nyugati részén elszakadtak. Sajnos a keresztény Európa képe lassan átformálódik egy globalizált, múltját és vallását feledett közösséggé. Ezért kötelességünk megóvni saját kultúránkat. Ezt pedig akkor tudjuk sikeresen megtenni, ha saját nemzetünket erősítjük, gyarapítjuk.
Kiemelten támogatjuk a magyar családokat, segítjük a fiatalok életkezdését, ösztönözzük a gyermekvállalást, ellenállunk az illegális migrációnak, és nem hagyjuk a liberális eszmék erőszakos beáramlását gyermekeink életébe. Ez ma kuriózumnak, sőt lázadásnak számít Európában, de elmondhatjuk, hogy nemzetközi szinten is egyre többen ismerik el és csatlakoznak ehhez az irányhoz.
Magyarország a forrongó világrendben következetesen a béke szilárd elkötelezettje, ez mutatkozik meg a külpolitikánkban is. Minden nemzetközi színtéren kiállunk azért, hogy a háború támogatása helyett a fegyveres konfliktusok lezárása felé mozduljon el az unió. Ugyanakkor fenntartjuk azt az álláspontunkat is, hogy meg kell erősíteni védelmi képességeinket. Jóval a szomszédunkban zajló háború kitörése előtt, még honvédelmi miniszterként elindítottam a haderőfejlesztési programot és a tartalékos rendszer kibővítését.
Mi kell ahhoz, hogy Magyarország kimaradhasson a háborúból? Hogyan egyensúlyozhatunk annak fényében, hogy a miniszterelnök szavaival élve „orosz, kínai és amerikai Napok vannak az égen”?
Egy költségvetés egyfajta hitvallása az adott országot irányító kormánynak. Tisztán kiolvasható belőle, milyen politikai, gazdasági irányokat jelölnek ki, és mikre helyezik a hangsúlyt. Magyarország jövő évi költségvetése kapcsán többször elhangzott, hogy az a béke költségvetése. Láthatjuk, hogy a magyar kormány az egyre növekvő nemzetközi nyomás ellenére is a békére építkezik. A legfontosabb tehát az, hogy olyan vezetése legyen az országnak, amely elkötelezett abban, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból. Hiszen egy békepárti kormány ennek jegyében hozza meg a bel- és külpolitikai döntéseit. Magyarország felismerte, hogy a kölcsönös párbeszéd a világgazdaság nyugati és keleti szereplőivel egyaránt elengedhetetlen. Ahogy nemrég tusványosi beszédében a miniszterelnök úr is elmondta, megvannak azok a pillérek, amelyekre építve kimaradhatunk egy esetleges világméretű háborúból. Ehhez fegyelmezettség, stratégiai előrelátás és egy elkötelezett nemzeti kormány kell. Ugyanakkor bízom abban, hogy az érintett felek belátják: egy eszkalálódó háború pusztítása helyett a béke útjára kell lépni.
Miért fontos ebben az összefüggésben is az ukrán EU-tagság kérdése?
Egy háborúban álló ország csatlakozása az Európai Unióhoz egyet jelentene a háború behozatalával a közösségbe. Ez gyakorlatilag egy háborús katalizátor lenne. Pillanatok alatt beláthatatlan következményekkel szembesülnénk. Magyarország szomszédos országként sokkal nagyobb fenyegetettségnek lenne kitéve, mint Nyugat-Európa államai. A Voks 2025 szavazáson a magyar emberek világosan kinyilvánították, hogy nem támogatják Ukrajna gyorsított, átgondolatlan csatlakozását. Ráadásul Európa jelenlegi gazdasági helyzetében egy minden szempontból felkészületlen ország belépése újabb versenyhátrányokat és jelentős visszaeséseket okozhatna, ami az uniós tagállamok gazdaságát terhelné.
Mi a véleménye az Európai Unió oroszországi szankciós politikájáról, valamint az energiaellátást érintő döntésekről?
Mára nyilvánvaló, hogy a brüsszeli szankciós politika teljesen elhibázott, hiszen nem okozott olyan nehézségeket Oroszország számára, amelyek közelebb hozták volna a háború lezárását. Többet ártottunk magunknak, mint a másik félnek. Ez nem jó, ezt be kellene látnia az uniónak. Az igazi megoldás egy tartós béke lenne. Ez nemcsak az ukrán népnek kulcsfontosságú – hiszen naponta halnak meg és nyomorodnak meg ártatlanok a harcokban –, hanem az európai gazdaság megmentésének is záloga. Az emberek fizették meg eddig is az elhibázott brüsszeli döntéseket, sajnos ebből sem tanultak. Most ránk akarják kényszeríteni, hogy Oroszország helyett máshonnan vásároljunk energiaforrásokat, miközben számunkra ez nem ideológiai, hanem szuverenitási kérdés. Magyarország jóval magasabb költségen tudná más forrásból biztosítani az energiaellátását, ami eltörölné a rezsicsökkentést, a családok és a gazdasági szereplők nehéz helyzetbe kerülnének. Nem fogjuk kitenni a magyar embereket Brüsszel újabb ámokfutásának.
Brüsszel Kínával szembeni de-risking politikáját Magyarország, valamint az európai ipar képviselői is bírálták. Mi lenne a helyes megközelítés?
Nekünk az az érdekünk, hogy geopolitikai helyzetünkből adódóan jó kapcsolatokat ápoljunk euroatlanti szövetségeseinkkel, ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a globalizáció kapcsán hihetetlenül megerősödő kínai gazdaság jelenlétét és szerepét sem. Magyarország hídszerepet szeretne betölteni, mert mi nem a bezárkózásban, hanem a minél intenzívebb kereskedelmi kapcsolatokban vagyunk érdekeltek. Azt is be kell látnunk, hogy az Egyesült Államok mellett ma már Kína a másik igazodási pont gazdasági értelemben. A beruházások, az innováció és az ipari termelés terén globális értelemben is megkerülhetetlen szereplővé vált az ázsiai ország. Stratégiai észszerűségen belül törekszünk arra, hogy minél több kínai beruházást és ipari potenciált vonzzunk Magyarországra. A magyar külpolitika és gazdasági törekvések ezen a téren sikeresek. Arra kell törekednünk, hogy maximalizáljuk a kínai gazdaság húzóerejét, de mindezt az EU részeként. Az Európai Uniónak meg kell találnia azt a kölcsönösen előnyös egyensúlyt, amely a Kínához való viszonyt jellemezheti a jövőben. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy Európa újra elérje korábbi súlyát a globális versenyben.
Végül engedjen meg egy személyes kérdést! Nemrég vette át a 6. Wing Tsun kungfu mestervizsgáról szóló oklevelet. Hogyan talált rá erre a harcművészetre, és milyen szerepet játszik az életében?
Az a megtiszteltetés ért, hogy Leung Ting világhírű nagymestertől vehettem át az oklevelet. A sport mindig is nagy szerepet játszott az életemben. Testnevelés tagozatos gimnáziumba jártam, így számos sportágat volt lehetőségem kipróbálni, majd főiskolás koromban karatéztam is. Nagyon megtetszett a harcművészetek fegyelmezettsége és kultúrája. Végül 1993-ban egy barátom közvetítésével kerültem kapcsolatba a kungfuval. A kungfu megtanít arra, hogy tiszteljük ellenfeleinket. Ezt a szellemiséget a politikai életben is irányadónak tekintem. Úgy gondolom, az eltérő álláspontok dacára is mindig szem előtt kell tartanunk a másik fél emberi méltóságát. A becsületes küzdelem és a fegyelmezettség olyan attitűdök, amelyek a mindennapokban is fontosak. Meggyőződésem, hogy a sport kiemelt szerepet játszik a fiatalok érzelmi intelligenciájának fejlesztésében. Bátorítok mindenkit, aki érdeklődik a harcművészetek iránt, hogy próbálja ki a Wing Tsun kungfut, mert nemcsak egy remek mozgásformát ismerhet meg, hanem egy kiváló közösség tagja is lehet.
A szerző az Eurázsia főszerkesztő-helyettese
Ez a cikk az Eurázsia 2025. szeptemberi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!