Fotó: ANTHONY WALLACE / AFP
Látószög Blog / Bora Park
04/02/2025 10:15
2024. december 3-án Jun Szogjol dél-koreai elnök hadiállapotot hirdetett, ezt követően pedig alkotmányos vádeljárás indult ellene. Az elnök indokolása szerint meg akarta védeni az országot az Észak-Koreával szimpatizáló államellenes erőktől. Alig két órával a bejelentés után a parlament eltörölte a rendeletet, így másnap reggel fél 5-kor Jun elnök kénytelen volt feloldani a hadiállapotot.
Hat ellenzéki párt, köztük a Demokrata Párt 2024. december 4-én alkotmányos vádeljárást kezdeményezett az elnök ellen, de a határozatképesség hiánya miatt nem sikerült keresztülvinniük azt. Egy héttel az első próbálkozást követően az ellenzéki pártok újfent alkotmányos vádeljárást kezdeményeztek. Ez alkalommal a nemzetgyűlés 300 szavazatból 204 igen szavazattal elfogadta azt, így december 14-én a nemzetgyűlés vád alá helyezte az elnököt, ezzel ideiglenesen felfüggesztette tisztségéből.
Az első vádeljárási kezdeményezést követően Jun elnök elnézést kért a szükségállapot kihirdetéséért és azért, hogy politikai káoszba taszította az országot. Jóllehet, öt nappal később kijelentette, hogy a hadiállapot elrendelése nem képezi bírósági döntés tárgyát, ezért küzdeni fog az alkotmányos vádeljárás és a nyomozás lefolytatása ellen.
A koreai jogszabályok szerint amint a nemzetgyűlés jóváhagyja az alkotmányos vádeljárást, azt el kell juttatni az Elnöki Hivatalhoz. Amint pedig az Elnöki Hivatal megkapja a vonatkozó állásfoglalást, az elnököt felfüggesztik és a kormányfő lép a helyébe, mint ügyvivő elnök.
Jun elnök 45 évvel a Pak Csong Hi elnök ellen elkövetett merénylet után rendelt el hadiállapotot, amely az első rendkívüli állapot volt 1987 óta, amikor országszerte megmozdulásokat és tüntetéseket szerveztek a demokrácia védelmében. Jun elnök úgy fogalmazott, hogy azért hirdette ki a szükségállapotot, hogy „megvédje Koreát az észak-koreai fenyegetésektől, és felszámolja az államellenes erőket, amelyek kizsákmányolták a koreai polgárok szabadságát és boldogságát”. Az elnök hangsúlyozta, hogy a hadiállapot kihirdetésének célja valójában „a szabad alkotmányos rend védelme” volt.
Bár Jun elnök a hadiállapot háttereként a nemzetbiztonságot és az Észak-Korea felől érkező fenyegetéseket jelölte meg, hamar kiderült, hogy
az elnök saját politikai kudarcára adott válaszul döntött a szélsőséges intézkedés mellett.
Jun elnök ügyvédjei ragaszkodnak azon álláspontjukhoz, mely szerint szükség van a hadiállapotra egy feltételezett választási csalás kivizsgálásához. Szélsőséges támogatói is ezt az álláspontot képviselik, nem véletlenül tüntetnek „Stop lopás” szlogennel, ahogy azt tették 2025. január 19-én, a Szöul nyugati kerületi bíróságán kitört zavargások során is. Szélsőjobboldali youtuberek pedig választási csalást emlegettek videóikban, miután az elnök pártja elvesztette a legutóbbi választásokat. Emiatt egyesek szerint Jun elnök az első államfő, akit a szélsőjobboldali videók inspiráltak arra, hogy rendkívüli hadiállapotot hirdessen.
| Yeosu-Suncheon lázadás | 1948. október 25. – 1949. május 2. |
| Jeju-felkelés és mészárlás | 1948. november 17. – 1948. december 31. |
| Koreai háború | 1950. július 8. – 1952. április 7. |
| Puszan politikai válság | 1952. május 25. – 1952. július 28. |
| Áprilisi forradalom | 1960. április 19. – 1960. június 7. |
| Május 16-i katonai puccs | 1961. május 16. – 1962. május 12. |
| Demokratikus felkelés | 1964. június 3. – 1964. július 29. |
| Jusin-diktatúra | 1972. október 17. – 1972. december 13. |
| Buszan-Maszan demokratikus felkelés | 1972. október 17. – 1972. december 13. |
| Pak Csong Hi elnök elleni merénylet | 1979. október 27. – 1981. január 24. |
| Jun elnök rendkívüli hadiállapota | 2024. december 3. – 2024. december 4. |
Miután alkotmányos vádeljárás alá vonták az elnököt, Han Dokszu miniszterelnök vette át a helyét, mint ügyvivő elnök, de a nemzetgyűlés két héttel később az ő felelősségre vonását is megszavazta, így jelen pillanatban két alkotmányos vádeljárás is zajlik az országban. Han Dokszu miniszterelnök a politikai zűrzavarból volt hivatott kivezetni Dél-Koreát, de az ellenzéki pártok szerint megtagadta a Jun elnök ellen kezdeményezett eljárás teljesítését. Nem volt hajlandó például új bírákat kinevezni az Alkotmánybíróság három megüresedett helyére. Tavaly októberben ugyanis három alkotmánybíró vonult nyugdíjba, a koreai törvények szerint pedig legalább hat alkotmánybírónak támogatnia kell a vádemelési határozatot. Ha tehát az ügyvivő elnök nem nevez ki új bírákat, úgy teljes egyetértés szükséges a többi hat tag között, az Alkotmánybíróság törvényben rögzített létszáma ugyanis kilenc fő.
Han Dokszu miniszterelnök felelősségre vonását követően 2024. december 27. óta Choi Szang-mok pénzügyminiszter tölti be az ügyvivő elnöki és ügyvivő miniszterelnöki pozíciót, 2024. december 31-én ő nevezte ki az Alkotmánybíróság két új tagját. Az, hogy Choi Szang-mok ügyvivő elnök kinevezi-e az Alkotmánybíróság kilencedik tagját is, várhatóan február 3-án, a holdújévi ünnepeket követően derül ki. A kilencedik jelölt személye ugyancsak ellentmondásos: Jun elnök és pártja határozott kritikával illette, míg az ellenzéki pártok üdvözölnék kinevezését.
Az elnök elleni vádemelés nem példa nélküli Dél-Koreában, az elmúlt 25 évben kétszer is volt rá precedens. Az első alkotmányos vádeljárást 2003-ban fogadta el a nemzetgyűlés. Ro Muhjon korábbi elnököt a választási törvény megsértésének vádja miatt vonták felelősségre, ezt azonban a vizsgálat nem erősítette meg. Az Alkotmánybíróság nem fogadta el a Ro elnök elleni vádemelési határozatot, aki ezt követően hivatalosan is visszatért hivatalába.
2017-ben Pak Gun Hje, Dél-Korea első női elnöke ellen is alkotmányos vádeljárás indult. Esetében az Alkotmánybíróság elfogadta a vádemelési határozatot, így Dél-Koreában 2017 májusában előrehozott elnökválasztást tartottak. A választáson Mun Dzseint választották az ország 19. elnökévé. Pak elnököt vesztegetéssel is megvádolták, így összesen 20 év szabadságvesztésre ítélték, de 2021-ben kegyelmet kapott.
Mindeközben széles körben (beleértve a hadiállapot támogatóit is) vita alakult ki arról is, hogy melyik nyomozó szervezetnek van jogköre a Jun elnök elleni vádak kivizsgálására. Bár a koreai büntető igazságszolgáltatási rendszer gyökerei a német rendszerig nyúlnak vissza, a koreai nem azonos a német rendszerrel. Az ügyészség nagyobb hatalommal rendelkezett a nyomozó hatóságban, mint más nyomozó szervek, ami egyenlőtlenségeket eredményezett és felvetette egy igazságügyi reform szükségességét.
A Mun Dzsein kormány reformot hajtott végre a büntetőeljárási törvény 2021-es felülvizsgálatával, amely az ügyészség nyomozati hatáskörét hat súlyos bűncselekményre korlátozta: korrupció, gazdasági bűncselekmények, választás rendje elleni bűncselekmények, védelmi ipar elleni bűncselekmények, katasztrófákkal kapcsolatos mulasztások és kormánytisztviselőkkel szemben elkövetett bűncselekmények. Emellett a Mun-kormányzat létrehozta a magas rangú tisztviselők által elkövetett korrupciós bűncselekményeket vizsgáló különleges nyomozóegységet (Corruption Investigation Office for High-ranking Officials, CIO). Ez a szervezet áll most a Jun elnök elleni vádak kivizsgálását illető viták középpontjában is.
Jun elnök ellen hazaárulás miatt folyik nyomozás, az alkotmánybírósági határozattól függetlenül. A rendőrség, az ügyészség és a CIO mind vezető hatóságok a Jun elnök ellen hazaárulás vádjával indított nyomozásban. A CIO nyomozati hatóságot kért a rendőrségtől és az ügyészségtől Jun elnök ügyében, azonban a CIO már Jun elnök letartóztatásakor is tanúbizonyságot tett korlátairól. Jun elnököt azután tartóztatták le, miután háromszor is megtagadta, hogy megjelenjen a CIO nyomozásán. A szöuli nyugati kerületi bíróság kiadta a letartóztatási parancsot, amely határozottan hangsúlyozta, hogy Jun elnök nem állhat ellen a letartóztatásának hivatali és katonai titkokra való hivatkozással. Jun elnök és a titkosszolgálat a letartóztatást megelőzően megtagadta az együttműködést a CIO-val, azt állítva, hogy a bizonyítéknak vélt információ hivatalos és/vagy katonai titok. Egy másik ellentmondásos pont Jun elnök ügyével kapcsolatban az, hogy a CIO-nak van-e joga egyáltalán vádat emelni az elnök ellen. A CIO a bírák, az ügyészek és a magas rangú rendőrtisztek esetében rendelkezik vádhatósággal, de a miniszterek, törvényhozók és az elnök esetében nem. A CIO azonban nyomozhat a miniszterek, a törvényhozók és az elnök ellen is.
Az Alkotmánybíróság megkezdte Jun elnök felelősségre vonási eljárását, és eddig négy tárgyalást tartott. Az Alkotmánybíróságnak a vádemelési határozat elfogadásától számított 180 napon belül be kell fejeznie az összes tárgyalást és meg kell hoznia az ítéletet. Ez jelen esetben azt jelenti, hogy a bíróságnak június 11-ig döntenie kell, mivel Jun elnök ügye december 14-én indult. A bírósági döntés azonban várhatóan már június 11. előtt megszületik, a korábbi esetekben ugyanis két–három hónap leforgása alatt született ítélet. Mivel Jun elnököt felfüggesztették hivatalából, gazdasági válság sújtja az országot, a dél-koreai won gyengült, és a globális hitelminősítő intézetek a fogyasztói és üzleti hangulat romlására figyelmeztettek. A folyamatos politikai bizonytalanság és instabilitás tovább súlyosbítja a helyzetet, így nagyon valószínű, hogy a bíróság június előtt döntést fog hozni. Mivel azonban Jun elnök ellen a rendőrség és az ügyészség hazaárulás vádjával nyomoz, Jun elnök ügyvédjei kérvényezhetik a vádemelési eljárás szüneteltetését, és a per 180 napnál hosszabbra nyúlhat.
Ha az Alkotmánybíróság legalább hat tagja egyetért a vádemelési határozat elfogadásával, Jun elnököt hivatalosan is eltávolítják hivatalából. Ebben az esetben 60 napon belül előrehozott elnökválasztást tartanak Dél-Korában. Amennyiben ez a szám nem éri el a hatot, úgy Jun elnök hivatalosan is visszatér hivatalába.
Most az Alkotmánybíróságon a sor.
A szerző a Kommunizmuskutató Intézet ösztöndíjas vendégkutatója.
Az elemzés eredetileg a Látószög Blogon jelent meg.