Fotó: Hegedüs Róbert
Horváth Levente
13/12/2024 22:00
Orbán Viktor miniszterelnök a Budapest Eurasia Forumon elmondott beszédét Matolcsy György jegybankelnök és a Magyar Nemzeti Bank munkájának elismerésével kezdte, melynek, mint mondta, méltó lenyomata az ötödik alkalommal megrendezett konferencia. A kormányfő felidézte, hogy Matolcsy György rakta le a modern magyar gazdaságpolitika alapjait gazdasági miniszterként, később aktív jegybanki stratégiát valósított meg, a horizonton megjelenő új gondolatokat, jelenségeket pedig a jegybank magas intellektuális kapacitását felhasználva, kellő mélységű elemzésekkel bocsátotta a kormányzat rendelkezésére, segítve a gazdaságstratégia kialakítását.
A miniszterelnök felidézte, hogy a 2008-2009-es pénzügyi válság után vonta le azt a tanulságot, hogy a Nyugat többé nem képes a korábban sikeres önkorrekciós mechanizmusainak működtetésére, miközben a világban, de elsősorban Ázsiában felemelkedő új centrumok azt mutatják, hogy a modernitás többé nem nyugati kategória, „modernnek lenni keleti módon is lehet”.
„A politika lényege az ütemérzék” – figyelmeztetett Orbán Viktor, aki szerint míg a nagy országok megengedhetik maguknak azt a luxust, hogy elmulasszák a megfelelő pillanatot a szükséges döntéseknél, „egy olyan méretű ország esetében, mint Magyarország, az ütemtévesztés halálos”.
Eurázsiai egység
Beszéde egyik legfontosabb állításának nevezte a miniszterelnök, hogy a napjainkban zajló változások „nem egy átrendeződést jelentenek, hanem egy visszarendeződést”. Ennek szemléltetésére felidézte, hogy irodája falán három világtérkép van: a mindenki által ismert, Európa-központú, egy Amerika-központú és egy Ázsia-központú. Ha valaki ránéz az utóbbira, azon jól látszik, hogy Európa egy nem túl jelentős méretű félsziget, amely szerves egységet alkot Ázsiával. Noha Európából nézve ez nem feltétlenül evidens, Európa és Ázsia, azaz Eurázsia „egy teljesen fizikai korlátoktól mentes, szerves földrajzi egység”. Orbán Viktor szerint három tényező hátráltatta azt, hogy Eurázsia az elmúlt évszázadokban gazdasági egységként tudjon létezni. Az első, hogy a világkereskedelem súlypontja a tengerekre helyeződött át. A második, hogy az előbbi átrendeződés következtében a nyugati civilizáció domináns státuszt ért el. Ebből következik a harmadik tényező, ami már egy modernkori jelenség. „A hidegháború után a nyugati elit úgy döntött, hogy nyugatosítani akarja az egész világot. A legdurvább példája ennek, és a legnyilvánvalóbb kudarcélménye, amire még mindannyian emlékezhetünk, az az arab tavasz volt” – idézte fel a kormányfő.
A liberális dominancia vége
„A nyugati világon belüli liberális, progresszív dominancia” korszaka azonban Orbán Viktor szerint most véget ért. Megbukott az a gondolat, hogy „az egész világot nyugati mintára kell megszervezni, és az erre kiszemelt népek gazdasági előnyökért, pénzügyi előnyökért cserébe hajlandóak lesznek erre”. Napjainkra „Ázsia államai megerősödtek és bebizonyították, hogy képesek önálló gazdasági és politikai erőcentrumként felemelkedni, létezni és tartósan fennmaradni”.
A fentebb említett szemlélet ráadásul a nyugati világ saját közegében is kifulladt. „Olyan ügyek kerültek napirendre, amelyeket nem tudott a liberális, progresszív dominanciájú gondolkodásmód megválaszolni. Ilyen a migráció, a genderideológia, az etnikai ellentétek, vagy éppen a most zajló háború” – sorolta Orbán Viktor. „A Nyugat elbizonytalanodása következtében véget ért civilizációs dominanciájának 500 éve” – összegezte a fejleményeket. „A világgazdaság teljesítményének felét a hidegháború végén a Nyugat adta, ma ez 30 százalék, a keleti erőközpontok pedig 34 százalékot adnak. Aki nem hisz a gondolatoknak, az higgyen a számoknak” – jegyezte meg.
Négy oka is van annak, hogy Eurázsia reneszánsza visszatér a politikai napirendre a kormányfő szerint. Először is, Eurázsia a legnagyobb egybefüggő szárazföld a bolygón. A második komoly előnye az állandóság, ugyanis „ebben a térségben a politika és a kereskedelem szereplői állandóak”. „Itt stabil népcsoportok, szállásterületek, államalakulatok, törzsek és kultúrák vannak jelen – ismerjük egymást” – magyarázta. A harmadik előny pedig, hogy Eurázsia mindig is több civilizációt foglalt magába, amelyek „a történelem szerencsésebb időszakaiban megtermékenyítőleg hatottak egymásra”. Végül pedig, a számok: ebben a térségben él az emberiség hetven százaléka, itt található a világ vezető tudományos klasztereinek háromnegyede, a világ 20 legnagyobb pénzügyi központjából 15, továbbá az új technológiákhoz szükséges ásványkincsek birtoklásában és feldolgozásában is ez a térség jár az élen.
Orbán Viktor szerint Európa nem képes megtalálni a helyét ebben a gondolati kontextusban, mert a nyugati vezetők nehezen mondanak le a „hozzájuk nőtt felsőbbrendűségi tudattól”. Európa ezért a világban zajló változásoknak a vesztese, amit jól mutat az is, hogy „a világ öt legnagyobb gazdasága között nincsen többé európai gazdaság”. A Nyugat mégis „a status quo védelmére rendezkedett be,” ezt jelzi az is, hogy az Európai Unió rendszerszintű versenytársának nyilvánította Kínát.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hazánk nem nevezett be ebbe a versenybe, nem ért egyet azzal a hozzáállással, hogy Európa egy tőle különböző, felemelkedőben lévő civilizációt versenytársnak vagy kihívásnak minősít. Főleg annak a fényében, hogy mindeközben az európai gazdaság nem nő. Ez a lejtmenet tovább fog tartani a kormányfő szerint, ha Európa nem hajlandó a blokkosodásról átállni a konnektivitásra.
Magyar stratégia
Európának, és azon belül Magyarországnak ki kell használnia minden előnyt, ami abból fakad, hogy az eurázsiai térség része, de nem várhatunk arra, hogy Európa kialakítsa ezt a stratégiát. „Magyarországnak készen kell állnia, be kell fogadnia azt a tényt, hogy az előttünk álló időszak Eurázsia évszázada lesz, és az ebben elfoglalt helyünket nekünk magunknak kell kijelölni, és nem egy európai stratégiából kell származtatni” – magyarázta a miniszterelnök, hozzátéve: a jó hír az, hogy van ilyen stratégiánk. Kívülről ugyan ez főleg ütközések és viták formájában érzékelhető, de valójában az összes konfliktusunk Brüsszellel abból fakad, hogy Magyarországnak van önálló stratégiája, ami a fentebb említett adottságokból és az új realitásból indul ki, és ebben találja meg hazánk helyét, függetlenül attól, mi az uniós doktrína.
A kormányfő azt is leszögezte, mindez nem teszi zárójelbe azt a tényt, hogy Magyarország a NATO-tagja, és az Egyesült Államokhoz képest is meg kell határoznia önmagát. Orbán Viktor szerint az új amerikai adminisztrációval mindenképpen könnyebb lesz jó kapcsolatrendszert kialakítani, mint az előzővel.
Összegzésképp a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Magyarország kedvező helyet foglal el Eurázsiában, és a magyar stratégia ebből a felismerésből indul ki. Hazánk számára azért is alakulhat kedvezően Eurázsia évszázada, mert „mi vagyunk az élő eurázsiai gondolat,” hiszen a magyarok Ázsiából érkeztek, majd nyugati, európai néppé váltak. „Végre egy olyan szerencsés időszak előtt áll a világgazdaság és az európai gazdaság, amely Magyarország számára is a fejlődés történelmi lehetőségét adja meg” – mondta Orbán Viktor, aki szerint ehhez a sikerhez a Budapest Eurasia Forumhoz hasonló konferenciák is szükségesek.
A szerző az Eurázsia főszerkesztője.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. decemberi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!