Fotó: iStock
Csizmadia Norbert
04/06/2024 22:00
Idén ünnepeljük Kína és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóját. Magyarország első európai országként csatlakozott az Övezet és Út kezdeményezéshez (BRI), és hirdette meg a keleti nyitás politikáját. A két ország közötti Átfogó Stratégiai Partnerség 2017-ben tovább mélyítette az együttműködés kereteit, és új utakat nyitott az együttműködnek olyan területeken, mint az infrastruktúra-fejlesztés, az energia, a pénzügy és a technológia.
Hét olyan kiemelt terület van, ahol a két ország szorosan együttműködik: ezek a kereskedelem és befektetés, az infrastruktúrafejlesztés, a technológia és innováció, kultúra és oktatás, egészségügy, a turizmus, valamint a fenntarthatóság és környezetfejlesztés. Ma Magyarországon működő 380 kínai vállalat közel húszezer embert foglalkoztat. A külföldi befektetők közül Kína hozta be a legtöbb külföldi tőkét 2023-ban, ezek közül a BYD autógyár bejelentése az egyik kiemelt befektetés. A Budapest–Belgrád-vasútvonal nemcsak két várost kapcsol össze, hanem a görög Pireusz és a német Hamburg kikötőjét is. A Kína és Európa közötti intermodális szárazföldi-tengeri szállítási útvonal fő artériájaként tartják számon és a BRI egyik fontos zászlóshajója. A légiközlekedés összekapcsoltsága révén Peking, Sanghaj, Ningbo és Chongqing után közvetlen járatokat jelentettek be Guangzhouba, Xi’anba és Shenzhenbe, ami azt jelenti, hogy hetente 19 járat közlekedik Kína és Magyarország között.
A technológiai és innovációs együttműködés keretében az olyan területek, mint a mesterséges intelligencia, a megújuló energia, a biotechnológia és a digitális gazdaság ígéretes lehetőségeket kínálnak a közös kutatási és fejlesztési projektekre. A kultúra és oktatás területe ken folytatott együttműködés, mint a nyelvtanulás, a tudományos csereprogramok, a kulturális események és a diákcserék, elősegítheti a kulturális sokszínűséget és a kultúrák közötti párbeszédet. Magyarországon öt Konfuciusz Intézet működik, ami az ország méretéhez képest igen magas szám.
Kína a legfejlettebb csúcstechnológiával, nagy hatékonysággal, kiváló minőséggel és zöld fejlesztési filozófiával rendelkezik. A minőségi fejlesztésre és a zöld növekedésre helyezett hangsúly összhangban van a fenntartható fejlődés trendjeivel. Mivel a világ egyre növekvő környezeti kihívásokkal néz szembe, a hatékonyságot és a fenn tarthatóságot előtérbe helyező technológiák és gyakorlatok népszerűsítése kulcsfontosságú a hosszú távú jólét szempontjából.
„Miért nem Szingapúrban, hanem Magyarországon van a kínai technológiai innováció globalizációjának előőrse?” című tanulmányában Luo Yihang azt mutatja be, hogy ma két ország van, ahol a kínai technológiai vállalatok lehetőséget látnak. Az egyik Szingapúr, a másik pedig Magyarország.
Mind a két ország geostratégiailag fontos kaputérségnek tekinthető, ám amíg a Szingapúrba vonzott kínai technológiai vállalatok és szakemberek szinte mindegyike a „virtuális gazdasághoz” kapcsolódik (például a Tik Tok egy algoritmusalapú vállalat), addig a Magyarországra befektető kínai technológiai cégek a termelésre és az innovációra helyezik a hangsúlyt.
Az olyan beruházások, mint a Ningde Times, az Azera, a Lenovo, a Huawei és a BYD révén világossá válik, hogy Magyarországon gyárak épültek, amelyek saját kulcsfontosságú alaptechnológiákkal rendelkeznek, és a fejlett technológia, valamint a fejlett gyártás szoros integrációját valósítják meg. Mindezek összekapcsolódnak, különösen Európa számára, és Magyarország egyszerre része és előőrse ennek a hosszú globális ellátási láncnak. A kínai technológiai cégek rendkívül fontos csomó pontként tekintenek Magyarországra, ahol a kereslet és a kínálat zökkenőmentesen összekapcsolódik Kína és Európa között. Ami ennél is fontosabb, az az ellátási lánc korszerűsítése: a „fejlett technológia vezérelte gyártás” kínai tapasztalatainak átültetése olyan helyszínre, ahol az versenyelőnnyé alakulhat. Magyarország mellett szól egyrészt a földrajzi helyzete, másrészt a politikai stabilitás, harmadrészt a tradíció az iparban, a mérnökképzés fejlettsége, valamint a gazdasági komplexitás. Az Osztrák-Magyar Monarchia már az első világháború előtt is híres volt saját autómárkáiról, a MARTA-ról és a Mago mobilról (Magotax), valamint a világ 10 legnagyobb autó gyártójának mindegyike nyitott gyárat Magyarországon. A járműgyártás mellett a high-tech iparágak, az élelmi szeripar, a kreatív iparágak, az életminőség, és a minőségi szolgáltatások és a biztonság is nagy szerepet játszanak abban, hogy a kínai vállalatok Magyarországot választják az egyik legfontosabb európai központjuknak.
A szerző geográfus, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, valamint a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. júniusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!