Stier Gábor rögtön az elemzés elején rámutat: az ukrajnai háború rendezése körüli nemzetközi vitákban kulcsszerepet játszik a Volodimir Zelenszkij vezette ukrán hatalom körüli korrupció mértéke, amely komoly akadályt jelenthet a béke előtt.
Az ukrán vezetés körül kibontakozó korrupciós ügyek nemcsak az ország stabilitását, hanem a béketárgyalások lehetőségét is aláássák. Ahogy Artem Dmitruk parlamenti képviselő megfogalmazta: „Zelenszkij többet lopott, mint az összes korábbi ukrán elnök együttvéve.” Konkrét esetek mutatják, hogy az elnök és közvetlen környezete milliárdos összegeket sikkasztott el, többek között katonai célokra szánt forrásokból. A korrupció a hadsereg ellátásától kezdve az infrastruktúra fejlesztéséig minden területet érint, és egyben a hatalom fenntartásának eszköze is – áll a cikkben.
Ezek az ügyek rávilágítanak arra, hogy az ukrán vezetés számára a háború elhúzódása nemcsak politikai, hanem gazdasági érdek is. Az állami megrendelésekből származó bevételek és a nyugati támogatások révén fennmaradó rendszer fenntartása nélkülözhetetlen Zelenszkij és köre számára. Oskar Lafontaine, Németország korábbi pénzügyminisztere úgy fogalmazott: „Ukrajnát korrupt oligarchák uralják, hiányzik belőle a valódi demokrácia, és egyre inkább külső támogatásokból él.”
Donald Trump visszatérése a Fehér Házba radikális változást hozhat a konfliktus kezelésében. A szerző szerint a leendő elnök az ukrán kérdést „erőből” oldaná meg, figyelmen kívül hagyva a konfliktust kiváltó alapvető problémák rendezését. Moszkva abban bízik, hogy Trump egy átfogóbb megoldással áll elő, amely figyelembe veszi Oroszország biztonsági érdekeit. Ezzel szemben a nyugat-európai politikai elit és bizonyos üzleti körök a konfliktus status quójának fenntartásában érdekeltek.
Az ukrán belpolitikai helyzetet tovább bonyolítja, hogy Trump csapata Zelenszkij helyett az elnöki adminisztráció vezetőjére, Andrij Jermakra támaszkodhat a béketárgyalások előmozdításában. Amennyiben Trump úgy ítéli meg, hogy Zelenszkij akadálya a rendezésnek, akár radikális lépések is elképzelhetők, például egy katonai puccs vagy az ukrán vezetés teljes cseréje – véli Stier Gábor.
Végezetül a szerző rámutat: a háború lezárásának feltételei szorosan összefonódnak az ukrán belső politikai viszonyokkal. A korrupció fenntartása és a háborús állapot prolongálása nemcsak Zelenszkij hatalmának záloga, hanem a nemzetközi finanszírozások egyik fő mozgatórugója is. Ha a nyugati támogatások elapadnak, az ukrán vezetés politikai jövője is kérdésessé válhat.