Fotó: AFP/Arka Mediaworks
Szivák Júlia
05/09/2023 22:30
Hogy lehet, hogy az indiai filmek csupán elenyésző figyelmet kapnak a nem indiai közönség köreiben? A legegyszerűbb válasz az, hogy az indiai filmek – mások. Az indiai filmek eltérnek az európai és nyugati kultúrkörben megszokott történetmesélési és esztétikai konvencióktól, és egy nagyon sajátos kulturális koordinátarendszerben helyezkednek el. Ez szoros összefüggésben van azzal, hogy az indiai közönség mást vár a filmektől, illetve másképp is fogyasztja őket, mint az Európában szokásos.
A történetmesélés ízei
Gyakori nyugati kritika az indiai filmekkel kapcsolatban, hogy nem „realisztikusak”. Ez nagyjából igaz is, azonban az indiai kontextusban meglehetősen magától értetődő okokból alakult így. Az indiai közönség elsősorban arra vágyik, hogy szórakoztassák, nem arra, hogy a gyakran küzdelmes rögvalót lássa viszont még a filmvásznon is. Az indiai filmeket ennek megfelelően mindig is jellemezte egyfajta idealizmus: akár az 1960-as évek nemzetépítésre fókuszáló, szocialista ideákat hirdető, társadalmi igazságosságot filmre vivő alkotásaira, akár a 2000-es évek óta jellemző fényűző tengerentúli életeket megjelenítő diaszpóra-filmekre gondolunk.
Az indiai filmek általában hasonló történeteket mesélnek el jól bevált formulák, tipikus karakterek és kulturális referenciapontok felhasználásával. Sok film merít a szanszkrit eposzok, a Rámájana és a Mahábhárata történetéből, vagy más mitológiai történetekből. A legtöbb filmben a jó győzedelmeskedik a gonosz felett, a hagyományos értékrend és az indiai kultúra felsőbbrendűsége bizonyosodik be, a néző pedig ezzel a kirándulással az álmok világába átmeneti megnyugvást nyerhet. Ennek megfelelően nem is feltétlenül a történet végkifejlete az érdekes a nézőknek, hiszen a megnyugtató befejezés szinte elengedhetetlen, hanem sokkal inkább a történetmesélés ízei számítanak.
Szemkápráztató díszletek
Ebben fontos szerepet játszanak a dalbetétek. Bár a nyugati nézők számára ezek a realizmus hiányának érzetét erősítik tovább, de az indiai filmekben rendszeresen megtalálható öt-hat dalbetét. Ezek nem a nyugati filmkészítésben megszokott háttérzenék, hanem a musicalhez hasonlóan a színészek által a történetmesélés keretében előadott énekes-táncos produkciók. Gyakran háttértáncosokat, szemkápráztató díszleteket és kosztümöket felvonultatva ragadják ki a nézőt a hétköznapok valóságából. Integráns részét képezik a történetmesélésnek, ugyanis gyakran a dalokon keresztül szövődnek szerelmek, mutatkoznak be újabb szereplők vagy derülnek ki fontos részletek. A dalok azonban jelentősen hozzátesznek a filmek hosszához, így nem ritka, hogy 2,5-3 óráig eltartson, amely szintén eltér a nyugati hagyományoktól.
Kevés olyan kulturális termék van, ami annyira árulkodna az indiai társadalom vágyairól, félelmeiről, problémáiról és kétségeiről, mint a filmek. A filmek iskolázottságtól függetlenül bárkit el tudnak érni. A mozifilm az egyetlen olyan médium, amely képes közös fantáziákat és vágyakat teremteni egy olyan regionálisan, nyelvileg, vallásilag, kaszt- és vagyoni alapon szélsőségesen tagolt társadalom számára, melynek körében egyaránt megtalálhatóak az analfabétizmussal küzdő napszámosok és a Nobel-díjas értelmiségiek.
Betekintés a mindennapokba
Ha tehát közelebb szeretnénk kerülni ehhez a felemelkedőben lévő ázsiai óriáshoz, és jobban szeretnénk érteni az indiai nemzet önmagáról alkotott képét, akkor érdemes mélyebben megismerkednünk az indiai filmek első ránézésre talán távol eső és szokatlan világával. Az indiai filmek remek betekintést nyújtanak e távoli, ámbátor nagyon sok szempontból a hagyományos magyar értékrend tradícióit tükröző társadalom mindennapjaiba, színes kulturális szokásaiba, társadalmi szinten megjelenő vágyaiba.
Ebben kifejezetten nagy segítséget jelentenek a különböző streaming platformok. Magyarország hagyományosan nem tartozik az indiai filmek forgalmazási területei közé, ugyanis Nagy-Britanniával vagy az Egyesült Államokkal ellentétben továbbra is csekély az indiai diaszpóra lélekszáma. Azonban a Netflix és Amazon Prime jóvoltából egyre nagyobb az elérhető filmek és sorozatok katalógusa, különösen úgy, hogy ezek a streaming platformok egyre nagyobb összegeket fektetnek be az eredeti tartalmak gyártásába Indiában is.
A szerző egyetemi tanársegéd, Pázmány Péter Katolikus Egyetem.
Ez a cikk az Eurázsia 2023/III. számában jelent meg.
