Vietnámról sokunknak a háború, elmaradottság jut eszébe, ugyanakkor ahogy a Világbank írja, az ország átmenete központi tervezésből piacgazdaságba egy igazi sikersztori, amely a világ egyik legszegényebb országát közepes jövedelmű országgá léptette elő. Az egy főre eső GDP 1986 és 2015 között a hatszorosára nőtt, 600 dollárról 3700 dollárra. A 2024-es GDP növekedésre pedig 5,5%-ot becsülnek, amely világviszonylatban is kimagasló.
2024. január 18-án, Budapesten miniszterelnöki szintű egyeztetésre került sor Magyarország és Vietnám között, melynek célja a beszámolók szerint a politikai bizalom erősítése és a két nemzet közötti tartós és baráti kapcsolatok újjáélesztése volt. A magyar-vietnámi kapcsolatok egyik legfontosabb területe a kereskedelem, amelyhez jelentős lendületet biztosíthat az Európai Unió és Vietnám közötti, 2020. augusztus 1-jén életbe lépett szabadkereskedelmi megállapodás.
Az Európai Bizottság tájékoztatása alapján az EU jelenleg több mint 40 egyedi kereskedelmi egyezménnyel rendelkezik, melynek egy része szabadkereskedelmi megállapodás (free trade agreement, FTA). Az FTA-k nagyban megkönnyítik a termékek és szolgáltatások kereskedelmét: csökkentik a vámokat, az adminisztratív költségeket és támogatják a kölcsönös piaci hozzáférést. Nem véletlen, hogy az EU az utóbbi időszakban sok országgal tárgyal, főként a továbbra is gyors növekedésnek elébe néző Ázsiából. Az Európai Bizottság honlapja szerint jelenleg is tárgyalások folynak többek között Indiával, Indonéziával és Thaifölddel is (ezek részben meglévő megállapodás kiegészítésére vagy frissítésére irányulnak). Ezen országok várható éves reál GDP-növekedése az IMF adatai alapján rendre 6,8%, 5% és 2,7%, amelyek az európai országok GDP-prognózisaihoz képest jóval magasabbak. Ebbe a stratégiába tehát jól illeszkedik az EU-Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás.
Az egyezmény értelmében Vietnám a megállapodás hatálybalépésének napján megszüntette az uniós árukra vonatkozó vámjainak 65%-át és 2030-ig fokozatosan eltörli a fennmaradó részt. Az EU pedig 2027-ig fokozatosan megszünteti a Vietnamból származó behozatalra kivetett vámokat.
A kereskedelmi megállapodás számos kulcsfontosságú uniós exporttermékre megszünteti a vámokat. A legtöbb gépnek és berendezésnek már nem kell megfizetnie a legfeljebb 35%-os vietnami behozatali vámot, vagy például a legtöbb személygépkocsira vonatkozóan 2030 augusztusáig fokozatosan eltörlik a 78%-os vietnámi behozatali vámot. Az uniós gyógyszerek mintegy felének már nem kell megfizetnie a legfeljebb 8%-os vietnami behozatali vámot, a fennmaradó tételeket pedig 2027 augusztusáig szüntetik meg. Ez magyar szempontból kiemelt jelentőségű: 2023-ban a gyógyszeripari termék kategóriában volt a legnagyobb értékű exportja Magyarországnak Vietnámba, mintegy 24 millió dollár értékben.
A magyar export kapcsán a kereskedelmi megállapodás egyik legfontosabb része az agrártermékekre vonatkozó vietnámi vámok eltörlése. 2027-ig 0%-ra csökken a borra kivetett 50%-os vám és az egyéb szeszes italokra vonatokozó 48%-os vám. 2030-ig megszűnik a baromfihúsra vonatkozó 40%-os vám, valamint 2025-ig a pékárukra vonatkozó 40%-os vám. Mindemellett a megállapodás központi eleme a szellemi tulajdon és az oltalom alatt álló termékek védelme, így például a pálinka és a tokaji bor exportja is előtrébe kerülhet.
Mennyire sikerült eddig a megállapodás adta lehetőségeket kihasználniuk a magyar vállalatoknak?
Az alábbi ábra a két ország közötti bilaterális termékkereskedelmet mutatja be 2014 és 2023 között:
