Fotó: Szavazók a 2023-as üzbég elnökválasztáson. VYACHESLAV OSELEDKO / AFP
Eurázsia Központ/Veres Szabolcs
26/10/2024 08:30
2024. október 27-én az üzbég választópolgárok a 150 tagú törvényhozó kamarára, az Olej Mazhlis alsóházára szavaznak majd. Emellett képviselőket választanak a 12 regionális tanácsba, a taskenti városi tanácsba és 208 kerületi tanácsba is. Ezenkívül a karakalpaksztáni autonóm régió polgárai is 65 képviselőt választanak majd a Karakalpaksztáni Autonóm Köztársaság Legfelsőbb Tanácsába.
Az előző parlamenti választásokat Üzbegisztánban két fordulóban tartották (2019. december végén és 2020. január elején). Akkor az UzLiDep szerezte meg a legtöbb mandátumot (a 150-ből 53-at), a többin a Milliy Tiklanish, az Adolat, a O‘zXDP és az Ökológiai Párt osztozott.
Aláírásgyűjtés
Az üzbég választási törvény 68. cikke szerint egy politikai párt akkor állíthat képviselőjelöltet, ha legalább 40 000 képviselői aláírást gyűjtött össze, amely támogatja a választásokon való részvételét. Az üzbég Központi Választási Bizottság 2024. július 26-i 1354. számú határozatával jóváhagyottak alapján a politikai pártoknak 2024. augusztus 17-ig kellett benyújtaniuk a megfelelő dokumentumokat.
Az üzbég választásokra történő aláírásgyűjtésben öt párt: az Üzbegisztáni Liberális Demokrata Párt, a Milli Tiklani Demokratikus Párt, az Üzbegisztáni Népi Demokratikus Párt, az Adolat Szociáldemokrata Párt és az Ökológiai Párt vett részt.
Miért fontos az aláírásgyűjtés?
Először is, az üzbég parlamenti választásokon való részvételhez szükséges aláírásgyűjtés a választási folyamat kulcsfontosságú szakasza, amely fontos szerepet játszik annak megerősítésében, hogy egy politikai párt valóban támogatott-e a lakosság körében.
Másodszor, ez a folyamat arra ösztönzi a pártokat, hogy aktívan lépjenek kapcsolatba a választásra jogosult polgárokkal, szorosabb párbeszédet folytassanak velük, és választási programjuk kialakításakor vegyék figyelembe véleményüket.
Az alkotmányos reformok és a liberalizáció által fémjelzett választás
Mirziyoyev elnök 2016-os hatalomra kerülése óta eltelt idő alatt átfogó reformokat vezetett be, amelyek célja a gazdaság liberalizálása, a jogállamiság megerősítése és a politikai rendszer megnyitása. Ezeket az erőfeszítéseket felgyorsította az új alkotmány 2023-as elfogadása, amely kibővítette a parlamenti hatásköröket, és bevezette a többségi és arányos szavazást ötvöző vegyes választási rendszert.
Ezek a reformok azonban nem nélkülözik a kihívásokat. Miközben a kormány külföldi befektetések vonzására és a gazdasági növekedés ösztönzésére törekszik, a közvélemény mélyebb szociális reformokra vonatkozó követeléseivel egyaránt szembe kell néznie. Az Üzbegisztánban megkezdett reformfolyamatok bizonyos kihívásokat teremtettek, mint például az egyenlőség garantálásának és a célzott szociális programok megvalósításának szükségessége, a korrupció és az árnyékgazdaság elleni küzdelem.
Milyen politikai erők játszanak szerepet az üzbég választásokon?
Az üzbég Központi Választási Bizottság már a választások előtt több héttel megerősítette, hogy a közelgő választásokon öt politikai párt vesz részt. Bár ezen pártoknak az ideológiai szempontjai eltérőek, mégis rendelkeznek egy meghatározó és közös ponttal, mégpedig, hogy a pártok mindegyike elkötelezett a Mirziyoyev elnök által elindított reformok folytatása mellett, bár azt is érdemes hozzátenni, hogy eltérő prioritások mentén értelmezik azokat.
Fő politikai erők
Üzbegisztán Népi Demokratikus Pártja (O‘zbekiston Xalq Demokratik Partiyasi, O‘zXDP) – Az Üzbegisztán politikai életében történelmileg gyökerező PDPU-t gyakran a korábbi szovjet kommunista párt utódjának tekintik. A párt a szociális jólétre összpontosít, és az üzbég társadalom alsó rétegének az érdekeit képviseli. Hagyományos értékei ellenére a párt retorikáját a jelenlegi kormány által bevezetett gazdasági és szociális reformokhoz igazította.
Üzbég Liberális Demokrata Párt (Oʻzbekiston Liberal Demokratik Partiyasi, O’zLiDeP) – Üzbegisztánban a regnáló elnök, Shavkat Mirziyoyev vezette kormánypárt, az O’zLiDeP-t tekintik a domináns erőnek. A pártot alapvetően egy haladó szellemű reformer pártként tartják számon, aki a liberális gazdasági reformokat támogatja, a vállalkozói szellemet és a vállalkozás- és iparfejlesztést helyezi előtérbe, az ország gazdasági modernizációjának hajtóerejeként. Az O’zLiDeP választási programjában leginkább az üzbég társadalom középosztályát célozza meg.
Szociáldemokrata Párt, Adolat (Adolat – Sotsial-Demokratik Partiyasi) – Az Adolat a szociáldemokrata beállítottságú szavazókra fókuszál, és a nagyobb egyenlőség és a társadalmi igazságosság elvét hirdeti. A párt támogatja a jóléti állam megerősítését, valamint a munkavállalók és az üzbég társadalom marginalizált részének jogainak védelmét. Az Adolat a liberális gazdasági reformok és a társadalmi egyenlőtlenségeket kezelő és a demokratikus reformokat előmozdító politikák közötti egyensúlyra törekszik.
Nemzeti Újjászületés Demokratikus Pártja (Oʻzbekiston “Milliy Tiklanish” Demokratik Partiyasi, OʻzMTDP vagy Milliy Tiklanish) – A nemzeti konzervatív párt Üzbegisztán kulturális örökségének, hagyományainak és nemzeti identitásának megőrzésére összpontosít. A politikai és gazdasági reformok támogatása mellett a Milliy Tiklanish a hagyományos, nemzeti érzelmű szavazókra fókuszál, hangsúlyozva Üzbegisztán történelmi, kulturális és nemzeti értékeinek védelmét a modernizációval szemben.
Üzbég Ökológiai Párt (O‘zbekiston ekologik partiyasi, O’EP) – Az üzbég politikai színtéren újonnan megjelenő Ökológiai Párt programjának középpontjában azok a környezetvédelmi kérdések állnak, melyek egyre nagyobb aggodalomra adnak okot az éghajlatváltozás és a környezetkárosítással küzdő országban. A párt legnagyobb arányban a fiatal, városi szavazók körében talál visszhangra, akik egyre inkább a fenntarthatóságra és a környezetvédelemre összpontosítanak.
Érdekességek a választás kapcsán
Az üzbég Központi Választási Bizottság adatai szerint a korábbi választásokhoz képest a jelöltek jelentősen megfiatalodtak. A potenciális törvényhozói kamarai képviselők átlagéletkora 47,2 év, míg a többi szinten a képviselői helyekre pályázók átlagéletkora 44,4 év. A jelöltek 90,3%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Ezen belül is a pedagógusok alkotják a jelöltek legnagyobb csoportját, a parlamenti mandátumra pályázók mintegy 27,9%-t. Ugyanakkor a jelöltek csaknem fele a nő (42,5%).
A választás előtti kilátások
A várakozások a 2024-es üzbég választásokra úgy tekintenek, mint az az esemény, amely eldönti a közép-ázsiai ország jövőképének irányvonalát. A nemzetközi közösség is nagy figyelemmel kíséri a folyamatot, és a nemzetközi – köztük magyar – megfigyelők jelenléte hangsúlyozza, hogy ezek a választások nemcsak Üzbegisztán számára fontosak. Ugyanakkor a választások sikeres lebonyolítása és eredménye tovább legitimálhatják a reformokat és megszilárdíthatják az ország külpolitikáját a korábban megkezdett nyitás felé. A 2024. október 27-i üzbég választással kapcsolatos egyik legjelentősebb kihívás vélhetően az lesz, hogy az ellenzéki pártok képesek lesznek-e hatékonyan szerveződni és érvényesíteni befolyásukat az üzbég politikai színtéren. Bár mindegyik párt támogatja a Mirziyoyev elnök által megkezdett reformfolyamatokat, továbbra is jelentős értelmezésbéli különbségek vannak abban, hogy miként képzelik el annak végrehajtását. Ezek az eltérő perspektívák fogják alakítani Üzbegisztán jövőbeli politikai és gazdasági helyzetét. Ugyanakkor az október 27-i parlamenti választások kulcsfontosságú pillanatot jelentenek Üzbegisztán számára, és döntő lépést jelentenek a Mirziyoyev elnök által kezdeményezett reformfolyamatban. Ezenkívül nemzetközi szinten a választások egyben az üzbég politikai rendszer demokratikus érettségét is próbára teszik majd.