Fotó: Hegedüs Róbert
Őry Mariann
30/09/2024 11:32
A jegybankelnök a fenntarthatóságot és a digitalizációt említette a 21. század nagy kihívásai között, kifejtve, hogy „közgazdászok, geopolitikai elemzők, politikusok és újságírók próbálják azonosítani a digitális és zöld átmenet jelenlegi és jövőbeli mintáit, valamint a nemzetközi kapcsolatokra és a világgazdaságra gyakorolt hatását.” Kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a források eljussanak az olyan innovátorokhoz és vállalkozókhoz, akiknek „határozott elképzeléseik vannak a fenntartható, zöld és méltányos növekedési modellről, amely közös előnyöket biztosít a globális közösség számára.”
Matolcsy György szerint a Magyarország és Kína közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulója alkalmából felidézte a két ország közti pénzügyi együttműködés legfontosabb sikereit. Mint írta, az egyik első mérföldkő az volt, hogy a Bank of China Budapestet választotta közép- és kelet-európai regionális központjának, később pedig a China Construction Bank is nyitott egy fiókot a magyar fővárosban.
Kína nagy jelentőséget tulajdonít a közép- és kelet-európai országokkal való együttműködésnek az Övezet és Út kezdeményezés (BRI) keretében – hangsúlyozta az MNB elnöke, hozzátéve, hogy a kormány mellett a jegybank is határozott lépéseket tesz a Magyarország és Kína közötti kapcsolat előmozdítása érdekében.
Emlékeztetett, Magyarország 2010-ben jelentette be keleti nyitás politikáját, amely jó összhangban van a BRI céljaival. 2015-ben az MNB elindította a Jegybanki Renminbi Programot, 2021-ben pedig Magyarország a világon az első külföldi szuverén Zöld Pandakötvény kibocsátóként jelent meg a kínai kötvénypiacon. Az egymilliárd jüanos kibocsátást egy évvel később egy újabb, kétmilliárdos követte, és az idén a kormány bejelentette, hogy egy harmadik kibocsátásra készül.
„A digitális és a zöld pénzügyek olyan kiemelt területek, ahol a Kína és Magyarország közötti együttműködés további kézzelfogható eredményeket hozhat”
– hangsúlyozta Matolcsy György.
A jegybankelnök szerint hazánk jelentős tapasztalatokat halmozott fel a kínai források fejlesztésekhez való mozgósításában, mind a magán-, mind az állami szektorban, hiszen Kína az egyik legnagyobb külföldi befektető lett hazánkban.
