Nagy lehetőségek Új-Zélanddal
Első ízben rendeztek május végén Magyar-Új-zélandi Üzleti Fórumot Budapesten, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség szervezésében. A rendezvény margóján a kétoldalú kapcsolatokban rejlő lehetőségekről nyilatkozott az Eurázsiának Simon Bridges, az Aucklandi Üzleti Kamara (ABC) vezérigazgatója.
Nagy lehetőségek Új-Zélanddal
Selyemutak

Nagy lehetőségek Új-Zélanddal

Fotó: HEPA
Őry Mariann 06/06/2025 20:41

Első ízben rendeztek május végén Magyar-Új-zélandi Üzleti Fórumot Budapesten, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség szervezésében. A rendezvény margóján a kétoldalú kapcsolatokban rejlő lehetőségekről nyilatkozott az Eurázsiának Simon Bridges, az Aucklandi Üzleti Kamara (ABC) vezérigazgatója és az új-zélandi közlekedési ügynökség (NZTA) elnöke, korábban fogyasztóvédelmi, munkaügyi, energiaügyek- és erőforrásokért felelős, közlekedési, valamint gazdaságfejlesztési és kommunikációs miniszter.

Hogyan jellemezné a jelenlegi üzleti kapcsolatokat Magyarország és Új-Zéland között? Vannak kiemelt ágazatok, ahol már zajlik az együttműködés, vagy olyan területek, amelyekben nagy a potenciál?
Szimpatizálunk egymással, és sok a közös vonásunk. Ugyanakkor egyértelműen van kiaknázatlan lehetőség. Sokkal többet is tehetnénk, és ennek oka valójában egészen egyszerű.

Új-Zéland kereskedelme az EU-val hagyományosan inkább a nyugat-európai országokra összpontosított. De most valódi lehetőség kínálkozik arra, hogy alacsony szintről indulva növekedést érjünk el. Kérdezte, hogy most hol tartunk – nos, a kétoldalú kereskedelem nem rossz, de még mindig viszonylag alacsony.

Magyarországról kiváló minőségű ipari termékeket importálunk – járműveket, akkumulátorokat és hasonlókat. Úgy hallottam, még egy kis bor is érkezik hozzánk, ami kicsit olyan, mintha jeget adnánk el az eszkimóknak – de nagyszerű.

Új-zélandi oldalról a hagyományosan erős ágazatainkról beszélhetünk: hús, kertészeti termékek, némi speciális gyártás és egy kis turizmus. De bőven van még hová fejlődni. Ennek egyik kulcsa az új EU–Új-Zéland szabadkereskedelmi megállapodás. Ez egy magas színvonalú egyezmény, amit ma már nem könnyű elérni.

Részt veszünk más partnerségekben is, például a Horizon Europe programban – ahol Új-Zéland az elsők között volt a nem EU-tagországok közül –, valamint olyan nemzetközi szervezetekben, mint a NATO, ahol ugyan nem vagyunk tagok, de társult partnerként részt veszünk.

Mindez, valamint a közös értékek, érdekek és például az itt jelen lévő új-zélandi magyar üzletemberek is azt mutatják, hogy most igazán kedvező az időzítés a kapcsolatok mélyítésére.

Fotó: HEPA

Mit vár a mostani a látogatástól?
Alapvetően a stratégia egyszerű: van egy szabadkereskedelmi megállapodásunk – most már lépni kell. A megállapodás megnyitotta az ajtót, nekünk pedig be kell lépnünk rajta.

Ha sikerül növelnünk az üzleti és személyes kapcsolatokat, akkor nem lenne nehéz jelentősen bővíteni a kétoldalú kereskedelmet. A megállapodás első évében Új-Zéland exportja az EU-ba máris egymilliárd dollárral nőtt – 3,8-ról 4,8 milliárdra –, főként kertészeti, húsipari és ipari termékek révén.

Ha csak néhány új ügylet létrejönne ezen a látogatáson vagy a következőn, még niche szegmensekben is, az máris újabb milliárdos növekedést eredményezhetne. Magyarország pedig stratégiai szempontból ideális helyszín számunkra az EU-n belül: központi fekvésű, erős ipari bázissal rendelkezik, és a személyes kapcsolatok alapjai is megvannak.

Hogyan lehetnek sikeresek a magyar vállalatok Új-Zélandon? Milyen tanácsot adna nekik?
Kezdem inkább azzal, hogyan lehetünk mi sikeresek. Számunkra a specializált területeken van esély. Nem fogunk versenyezni a nagy volumenű gyártásban, de vannak bizonyos szűk szakterületek – például agrártechnológiák vagy speciális termékek –, ahol van mit kínálnunk és lehet együttműködni.

Nem mi fogjuk vezetni a világot mesterséges intelligenciában az EU-n belül, de vannak témák, ahol kiemelkedően teljesítünk. Úgy vélem, ez Magyarországra is igaz. Hasonlóak vagyunk ebben: kis országok vagyunk, és mindketten törekszünk a kereskedelmi partnerek diverzifikálására – különösen ebben a bizonytalan globális helyzetben.

A magyar cégeknek érdemes olyan niche területeket keresniük, ahol Új-Zélandon van kereslet. És – bár közhelyesnek hangzik – a kulcs az elköteleződés szintjének emelése.

Ez a látogatás fontos kezdőlépés. Még sosem történt ilyen, és most sikerült számos vállalatot elhozni különböző szektorokból. Jó lenne, ha ezt követné a folytatás is.

Idén októberben lesz egy EU-üzleti csúcstalálkozó Új-Zélandon. Nagyszerű lenne magyar részvételt látni ott – ez ösztönözhetné az új-zélandi vállalatokat is, hogy viszonozzák a látogatást.

Tehát a folytatás és a niche fókusz – ezek azok a dolgok, amelyek sikerhez vezethetnek. És őszintén szólva, mivel a jelenlegi kereskedelmi volumen alacsony, nem kéne túlbonyolítani.

Hogyan jellemezné Új-Zéland kereskedelmi stratégiáját Magyarország konnektivitási stratégiájához képest, amely a világ minden régiójával igyekszik pragmatikus kapcsolatokat kiépíteni – nemcsak Kelettel vagy Nyugattal?

Ha meg akarjuk érteni Új-Zéland hozzáállását, érdemes kiemelni egy alapvető tényt: Új-Zéland a világ legelszigeteltebb fejlett országa. Ötmillió lakos él nálunk, de a területünk sokkal nagyobb, mint Magyarországé. Egy modern, fejlett gazdaságot csak úgy tudunk fenntartani, ha kiemelkedően jók vagyunk a kereskedelemben – és azok is vagyunk.

Magasan képzett kereskedelmi szakembereink vannak, és folyamatosan keressük az új lehetőségeket. A legnagyobb kereskedelmi partnereink sorrendben: Kína, az Egyesült Államok és Ausztrália, valamint régóta fontos országok, mint Japán és Németország.

A jövőre nézve India kulcsfontosságú – bár nehéz piac, nagy és sokszínű, és hagyományosan nem volt a szabadkereskedelem híve. ASEAN is sok lehetőséget kínál – gyorsan növekvő, közeli gazdaságok. De az EU is kiemelt célpont. És az EU-n belül szerintem a „low-hanging fruit”, ahogy nálunk mondják, Közép-Európában található. Korábban főleg Nyugat-Európával kereskedtünk, de semmi sem korlátozza, hogy itt is többet tegyünk.

Nem akarok túlságosan egyszerűsíteni, de ha a nagy képet nézzük, úgy gondolom, hogy van hasonlóság a stratégiáink között – mindketten a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok diverzifikálására törekszünk.

Új-Zéland ma világosan azzal az elvvel működik, hogy nem csupán azokkal kereskedünk, akik erre ösztönöznek bennünket – de közben tisztában vagyunk azzal, mennyire fontos a sokszínű, kiegyensúlyozott kereskedelmi portfólió.

Milyennek találja a magyar állami ügynökségek, mint a HEPA és a HIPA szerepét abban, hogy elősegítsék az új-zélandi–magyar üzleti kapcsolatok fejlődését?

A HEPA-val és a HIPA-val kapcsolatos tapasztalataim kiválóak.

Tényleg nem is kívánhattunk volna többet – és ezt nem mondom minden ország esetében, amikor megpróbálunk új piacokra belépni.

Azt láttam, hogy professzionálisan és valódi elkötelezettséggel dolgoznak azon, hogy elősegítsék az üzleti kapcsolatokat. A két és fél napos programunk részben saját szervezésű volt, de az állami ügynökségek kulcsszerepet játszottak benne.

Ezért erősen – sőt, akár kissé pimaszul is – javasolnám, hogy legyenek még magyar kereskedelmi képviseletek a mi régiónkban is. Jelenleg van magyar iroda Sydney-ben, ami Új-Zélandot is lefedi – ez remek, nagyszerű munkát végeznek. De ne álljanak meg itt! Ennek további bővítése izgalmas fejlemény lenne.


A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások