Hogyan jellemezné a jelenlegi üzleti kapcsolatokat Magyarország és Új-Zéland között? Vannak kiemelt ágazatok, ahol már zajlik az együttműködés, vagy olyan területek, amelyekben nagy a potenciál?
Szimpatizálunk egymással, és sok a közös vonásunk. Ugyanakkor egyértelműen van kiaknázatlan lehetőség. Sokkal többet is tehetnénk, és ennek oka valójában egészen egyszerű.
Új-Zéland kereskedelme az EU-val hagyományosan inkább a nyugat-európai országokra összpontosított. De most valódi lehetőség kínálkozik arra, hogy alacsony szintről indulva növekedést érjünk el. Kérdezte, hogy most hol tartunk – nos, a kétoldalú kereskedelem nem rossz, de még mindig viszonylag alacsony.
Magyarországról kiváló minőségű ipari termékeket importálunk – járműveket, akkumulátorokat és hasonlókat. Úgy hallottam, még egy kis bor is érkezik hozzánk, ami kicsit olyan, mintha jeget adnánk el az eszkimóknak – de nagyszerű.
Új-zélandi oldalról a hagyományosan erős ágazatainkról beszélhetünk: hús, kertészeti termékek, némi speciális gyártás és egy kis turizmus. De bőven van még hová fejlődni. Ennek egyik kulcsa az új EU–Új-Zéland szabadkereskedelmi megállapodás. Ez egy magas színvonalú egyezmény, amit ma már nem könnyű elérni.
Részt veszünk más partnerségekben is, például a Horizon Europe programban – ahol Új-Zéland az elsők között volt a nem EU-tagországok közül –, valamint olyan nemzetközi szervezetekben, mint a NATO, ahol ugyan nem vagyunk tagok, de társult partnerként részt veszünk.
Mindez, valamint a közös értékek, érdekek és például az itt jelen lévő új-zélandi magyar üzletemberek is azt mutatják, hogy most igazán kedvező az időzítés a kapcsolatok mélyítésére.
Mit vár a mostani a látogatástól?
Alapvetően a stratégia egyszerű: van egy szabadkereskedelmi megállapodásunk – most már lépni kell. A megállapodás megnyitotta az ajtót, nekünk pedig be kell lépnünk rajta.
Ha sikerül növelnünk az üzleti és személyes kapcsolatokat, akkor nem lenne nehéz jelentősen bővíteni a kétoldalú kereskedelmet. A megállapodás első évében Új-Zéland exportja az EU-ba máris egymilliárd dollárral nőtt – 3,8-ról 4,8 milliárdra –, főként kertészeti, húsipari és ipari termékek révén.
Ha csak néhány új ügylet létrejönne ezen a látogatáson vagy a következőn, még niche szegmensekben is, az máris újabb milliárdos növekedést eredményezhetne. Magyarország pedig stratégiai szempontból ideális helyszín számunkra az EU-n belül: központi fekvésű, erős ipari bázissal rendelkezik, és a személyes kapcsolatok alapjai is megvannak.
Hogyan lehetnek sikeresek a magyar vállalatok Új-Zélandon? Milyen tanácsot adna nekik?
Kezdem inkább azzal, hogyan lehetünk mi sikeresek. Számunkra a specializált területeken van esély. Nem fogunk versenyezni a nagy volumenű gyártásban, de vannak bizonyos szűk szakterületek – például agrártechnológiák vagy speciális termékek –, ahol van mit kínálnunk és lehet együttműködni.
Nem mi fogjuk vezetni a világot mesterséges intelligenciában az EU-n belül, de vannak témák, ahol kiemelkedően teljesítünk. Úgy vélem, ez Magyarországra is igaz. Hasonlóak vagyunk ebben: kis országok vagyunk, és mindketten törekszünk a kereskedelmi partnerek diverzifikálására – különösen ebben a bizonytalan globális helyzetben.
A magyar cégeknek érdemes olyan niche területeket keresniük, ahol Új-Zélandon van kereslet. És – bár közhelyesnek hangzik – a kulcs az elköteleződés szintjének emelése.
Ez a látogatás fontos kezdőlépés. Még sosem történt ilyen, és most sikerült számos vállalatot elhozni különböző szektorokból. Jó lenne, ha ezt követné a folytatás is.
Idén októberben lesz egy EU-üzleti csúcstalálkozó Új-Zélandon. Nagyszerű lenne magyar részvételt látni ott – ez ösztönözhetné az új-zélandi vállalatokat is, hogy viszonozzák a látogatást.
Tehát a folytatás és a niche fókusz – ezek azok a dolgok, amelyek sikerhez vezethetnek. És őszintén szólva, mivel a jelenlegi kereskedelmi volumen alacsony, nem kéne túlbonyolítani.
Hogyan jellemezné Új-Zéland kereskedelmi stratégiáját Magyarország konnektivitási stratégiájához képest, amely a világ minden régiójával igyekszik pragmatikus kapcsolatokat kiépíteni – nemcsak Kelettel vagy Nyugattal?
Ha meg akarjuk érteni Új-Zéland hozzáállását, érdemes kiemelni egy alapvető tényt: Új-Zéland a világ legelszigeteltebb fejlett országa. Ötmillió lakos él nálunk, de a területünk sokkal nagyobb, mint Magyarországé. Egy modern, fejlett gazdaságot csak úgy tudunk fenntartani, ha kiemelkedően jók vagyunk a kereskedelemben – és azok is vagyunk.
Magasan képzett kereskedelmi szakembereink vannak, és folyamatosan keressük az új lehetőségeket. A legnagyobb kereskedelmi partnereink sorrendben: Kína, az Egyesült Államok és Ausztrália, valamint régóta fontos országok, mint Japán és Németország.
A jövőre nézve India kulcsfontosságú – bár nehéz piac, nagy és sokszínű, és hagyományosan nem volt a szabadkereskedelem híve. ASEAN is sok lehetőséget kínál – gyorsan növekvő, közeli gazdaságok. De az EU is kiemelt célpont. És az EU-n belül szerintem a „low-hanging fruit”, ahogy nálunk mondják, Közép-Európában található. Korábban főleg Nyugat-Európával kereskedtünk, de semmi sem korlátozza, hogy itt is többet tegyünk.
Nem akarok túlságosan egyszerűsíteni, de ha a nagy képet nézzük, úgy gondolom, hogy van hasonlóság a stratégiáink között – mindketten a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok diverzifikálására törekszünk.
Új-Zéland ma világosan azzal az elvvel működik, hogy nem csupán azokkal kereskedünk, akik erre ösztönöznek bennünket – de közben tisztában vagyunk azzal, mennyire fontos a sokszínű, kiegyensúlyozott kereskedelmi portfólió.
Milyennek találja a magyar állami ügynökségek, mint a HEPA és a HIPA szerepét abban, hogy elősegítsék az új-zélandi–magyar üzleti kapcsolatok fejlődését?
A HEPA-val és a HIPA-val kapcsolatos tapasztalataim kiválóak.
Tényleg nem is kívánhattunk volna többet – és ezt nem mondom minden ország esetében, amikor megpróbálunk új piacokra belépni.
Azt láttam, hogy professzionálisan és valódi elkötelezettséggel dolgoznak azon, hogy elősegítsék az üzleti kapcsolatokat. A két és fél napos programunk részben saját szervezésű volt, de az állami ügynökségek kulcsszerepet játszottak benne.
Ezért erősen – sőt, akár kissé pimaszul is – javasolnám, hogy legyenek még magyar kereskedelmi képviseletek a mi régiónkban is. Jelenleg van magyar iroda Sydney-ben, ami Új-Zélandot is lefedi – ez remek, nagyszerű munkát végeznek. De ne álljanak meg itt! Ennek további bővítése izgalmas fejlemény lenne.