INNOVÁCIÓ, MAGAS MINŐSÉGŰ FEJLESZTÉS
Az októberi plenáris ülés előtt Xi az ötéves terv szem előtt tartásával idén egy sor találkozót és ellenőrzést vezetett.
Hangsúlyozta, hogy az innováció központi szerepet játszik az ország magas színvonalú fejlődésében. Február elején Xi összehívott egy találkozót a magánszektor képviselőivel. Miközben megerősítette a szektor iránti támogatását, Xi arra ösztönözte a vállalkozókat, hogy fokozzák az innovációt és nagyobb szerepet vállaljanak a tudományos és technológiai fejlődésben.
Az idei belföldi körútjának egyik jellemzője az volt, hogy meglátogatta az ország különböző részein található hagyományos gyárakat. Az elnök üzenete egyértelmű volt: a hagyományos iparágakat „nem szabad feladni”, hanem innovációval kell fejleszteni.
Henan tartomány Luoyang városában Xi megtekintette egy csapágygyártó üzemet, amelynek gyökerei az első ötéves tervhez nyúlnak vissza. Az elmúlt évtizedben a vállalat az alacsony minőségű gyártásról a magas minőségű gyártásra állt át, és 2024-re a fejlett csapágyak a termelésének 70 százalékát tették ki, ellátva olyan kritikus ágazatokat, mint a repülőgépipar és a szélenergia.
„A modern gyártás nem virágozhat technológiai fejlesztés nélkül. Meg kell erősítenünk a kritikus technológiák kutatását, és az önálló innováció útját kell követnünk” – mondta Xi.
Xi hangsúlyozta a jövőbeli iparágak tervezésének fontosságát is.
Ez a fókusz kiemelt szerepet kapott egy áprilisi sanghaji szimpóziumon, amelynek célja a 15. ötéves tervhez javaslatok gyűjtése volt, és ahol Xi hangsúlyozta az új minőségi termelőerők fejlesztésének stratégiai fontosságát.
A szimpózium helyszínéül Sanghajt szándékosan választották, mivel a város az AI-innováció nemzeti központja. Az esemény előtti napon Xi megtekintette a városban található nagy méretű AI-inkubátort. A hónap elején Xi elnökletével a KKP vezetői csoport tanulmányi ülésén az AI fejlesztéséről és szabályozásáról tárgyaltak, és az AI-vezérelt technológiai innováció, az ipar modernizálása és az alkalmazás mellett szálltak síkra.
Xi előrelátása az AI-vel kapcsolatban legalább 2018 októberéig nyúlik vissza, amikor egy vezetői csoport tanulmányi ülésén a „vezető liba” hatásra hivatkozva hangsúlyozta, hogy az AI egy stratégiai technológia, amely élen jár ebben az új tudományos és ipari átalakulási hullámban.
Ezen stratégiai hangsúlyra építve Kína nyílt forráskódú mesterséges intelligencia modelljei – mint például a DeepSeek, a Kimi és a Qwen – máris támogatják a hazai és nemzetközi ellátási láncokat. A Stanford Egyetem egy idei jelentése kimutatta, hogy Kína egyre csökkenti a lemaradását az Egyesült Államokkal szemben a legmodernebb mesterséges intelligencia modellek fejlesztésében.
Az innováció, amely mind a 13., mind a 14. ötéves tervben következetes prioritás, most már kézzelfogható eredményeket hoz: Kína a 11. helyen áll a globális innovációs indexen, világszerte vezető szerepet tölt be a találmányi szabadalmi bejelentések terén, és áttöréseket ért el az alapkutatás és a high-tech gyártás területén.
A héten Xi elnökletével tartott KKP-vezetői ülésen felhívták a figyelmet arra, hogy Kína 2026–2030 közötti fejlődését az innovációra, a koordinációra, a zöld fejlődésre, a nyitottságra és a megosztott előnyökre összpontosító filozófia vezesse. Hangsúlyozták, hogy a helyi viszonyok figyelembevételével új minőségű termelőerőket kell előmozdítani, és fenntartható, egészséges gazdasági növekedést és átfogó társadalmi fejlődést kell ösztönözni.
HATÁROKON TÚLNYÚLÓ HATÁS
Miközben hangsúlyozta a „Kína saját ügyeinek megfelelő kezelése” fontosságát a komplex külső környezetben, Hszi egyúttal kiállt Kína aktív szerepe és felelőssége mellett, mint nagyhatalom egy turbulens világban.
Szeptemberben, korábbi globális kezdeményezései után a fejlesztés, a biztonság és a civilizáció területén, Xi új globális kormányzási kezdeményezést (GGI) mutatott be a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján, amelyben szélesebb körű erőfeszítéseket szorgalmazott egy igazságosabb és méltányosabb globális kormányzási rendszer kialakítása érdekében.
Philemon Yang, az ENSZ Közgyűlésének 79. ülésszakának elnöke megjegyezte, hogy a GGI tovább bizonyítja Kína elkötelezettségét az ENSZ-t középpontba állító nemzetközi rendszer iránt.
„Kína hozzájárulása lenyűgöző” – mondta Yang, kiemelve az ország rendíthetetlen támogatását az ENSZ iránt, a párbeszéd és a béke mellett való kiállását, valamint elkötelezettségét a globális Dél iránt.
A múlt héten, a New Yorkban tartott ENSZ klímacsúcson elhangzott videóüzenetében Xi bejelentette a 2035-re vonatkozó klímacélok csomagját, amely magában foglalja az abszolút kibocsátáscsökkentési célt is – ezt a lépést széles körben Kína globális klímamegállapodás iránti elkötelezettségének újabb bizonyítékaként értékelik.
Az éghajlatváltozástól, az energia- és élelmiszer-válságtól a lassú gazdasági növekedésig terjedő kihívások közepette a világ országai egyre inkább közös jövőt osztanak. Erre válaszul Kína aktívan támogatja a többi fejlődő országot finanszírozással, képzéssel és megújuló energia projektekkel.
Kína békéhez, fejlődéshez, együttműködéshez és kölcsönös előnyökhöz való elkötelezettségét megerősítve Xi ígéretet tett arra, hogy saját fejlődésével új lehetőségeket teremt a világ számára.
Kína a „világ gyára”, a legteljesebb ipari lánccal. 1,4 milliárd lakosával – köztük a világ legnagyobb középosztályával – hatalmas fogyasztói piac is egyben. Kína mind termelőként, mind fogyasztóként szorosan integrálódott a globális gazdaságba.
Csak a kereskedelem terén Kína több mint 150 ország és régió fontos kereskedelmi partnere, és 30 országgal és régióval 23 szabadkereskedelmi megállapodást írt alá. 2024-ben a Belt and Road partnerekkel folytatott kereskedelem Kína teljes kereskedelmének több mint felét tette ki, míg az ország szolgáltatási kereskedelme először haladta meg az 1 billió amerikai dollárt, ezzel az ország a világ második helyére került.
Az elemzők szerint Xi „új fejlesztési modell” koncepciója, amely a hazai gazdaságra összpontosít, ugyanakkor a hazai és a nemzetközi gazdasági áramlások közötti pozitív kölcsönhatásra is épít, valószínűleg további lendületet kap a 15. ötéves tervben. Kína erősségei a mesterséges intelligencia, a fejlett gyártás és az új energia területén a globális kereskedelem és befektetések új hajtóerejeként jelennek meg.
Az ünnepi roham idején a „világ szupermarketének” nevezett kereskedelmi központ, Yiwu intelligens gyárai teljes kapacitással működnek, hogy teljesítsék a 2026-os FIFA világbajnokságra beérkező megrendeléseket.
Wen Congjian, egy Yiwu-i futballmezek tervezője és exportőre, reméli, hogy a bevételek a legutóbbi világbajnoksághoz hasonlóan ismét megugranak. „A yiwui piac változásai mindig tükrözik a világ pulzusát” – mondta.
A gyorsan változó globális kihívások közepette Kína továbbra is fenntartja a valódi multilateralizmust, és minden országgal együttműködik az emberiség közös jövőjének építése érdekében – mondta Xi a keddi fogadáson.
