Navruz: a tavasz, a remény és az újrakezdés ünnepe
A Navruz, a tavasz érkezését jelző hagyományos, ősi ünnep és egyben az ébredés, a tavasz évszakának szimbóluma. A több mint 3000 éves múltra visszatekintő ünnep ma is számos kultúrában, különösképp Közép-Ázsia országaiban és a türk világban él.
Navruz: a tavasz, a remény és az újrakezdés ünnepe
Kultúra

Navruz: a tavasz, a remény és az újrakezdés ünnepe

Fotó:  Fariq Faraj Mahmood / Anadolu
Veres Szabolcs 21/03/2025 10:28

A Navruz, a tavasz érkezését jelző hagyományos, ősi ünnep és egyben az ébredés, a tavasz évszakának szimbóluma. A több mint 3000 éves múltra visszatekintő ünnep ma is számos kultúrában, különösképp Közép-Ázsia országaiban és a türk világban él.

2025-ben a Navruz ünnepe március 21-ére esik, egy olyan napra, amelyet hagyományosan a Vénuszhoz kötnek, és amely bőséges esőzést, bőséges termést és kedvező évet jelez. Ezt a megfigyelést pedig a neves tudós, Hakim at-Tirmidhi , Termez bölcse is megírta Navruznama című művében.

A legtöbb történész a Navruz eredetét a zoroasztrizmus kialakulásáig vezeti vissza, amely a Kínától a Földközi-tengerig terjedő civilizációk kedvelt ünnepe volt. A Navruz ideje alatt a konfliktusokat, hadi eseményeket leállították, hangsúlyozva az egység és a megújulás szellemét. Ezzel páhuzamosan pedig a Navruz mély kulturális és spirituális jelentőségét az Avesta, a zoroasztrizmus szent szövege megerősítette azáltal, hogy a tavasz érkezését a jónak a rossz felett aratott győzelmeként írta le.

A spirituális hagyományok mellett a régészeti leletek is kiemelik az ünnep történelmi jelentőségét. A szamarkandi Kafir-kala emlékműnél talált fatábla, amely Nanát - a termékenység és a víz zoroasztriánus istennőjét - ábrázolja, történészek szerint arra utal, hogy a Navruzt vallási és világi szertartások keretében ünnepelték. A régészeti források mellett az irodalmi művek is gazdagítják a Navruz történelmi narratíváját. Abul-Qasim Firdawsi (1019 vagy 1025-940) perzsa költő a Navruzt a legendás Jamshid királyhoz köti, aki állítólag bevezette népének az olyan foglalkozásokat/szakmákat, mint az építészetet és az orvostudományt. Később a mai Közép-Ázsiában Timurid-korszakban a Navruz a legjelentősebb ünnepnek számított, amely örömet és jólétet hozott a közösségeknek.

A Navruz hagyományai az idők során folyamatosan fejlődtek, azonban ma is mélyen gyökereznek az ősök szokásaiban. A Narvuz ünnepe március 21-én este kezdődik a Kazon tola rituáléjával, amikor a családok különleges ételeket készítenek, például szumalakot és halimot, amelyek a bőséget és a szerencsét szimbolizálják.
Hogyan ünnepli a Navruzt a világ?

A Navruzt a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában és azon túl számos országban ünneplik, mindegyikben egyedi kulturális hagyományokkal. Üzbegisztánban a Navruz ünnepe alatt szumalakot (egy csíráztatott búzából készült édes étel) készítenek, amelyet közösen főznek, éneklés és tánc mellett. Kazahsztánban és Kirgizisztánban a minden családban ünnepi asztalt (dastarkhan) terítenek olyan hagyományos ételekkel, mint a baursaki, a beshbarmak és a shurpa. Azerbajdzsánban például a Navruz ünnepe egy hónapig tart, az azt megelőző négy kedd mindegyikét az elemek egyikének – víz, tűz, levegő és föld – szentelik. Tádzsikisztánban Navruzt a „barátság ünnepének” nevezik, a megbékélést és a társadalmi kötelékek erősítését hangsúlyozva. A tádzsikok úgy vélik, hogy az új napév jótettekkel és tiszta szívvel való köszöntése biztosítja az előttük álló kedvező évet. Iránban a Navruz az év legfontosabb ünnepének tekinthető, és 13 napig tart. Az otthonokat feldíszítik, és a „Haft-Sin” asztalt megterítik hét szimbolikus tárggyal, amelyek a perzsa „S” betűvel kezdődnek (Sabzeh - búzafű az újjászületésért, Seeb - alma, és Serkeh - ecet a bölcsességért). A családok meglátogatják a rokonokat, és az utolsó napot a természetben töltik. Afganisztánban azonban az ünnepnek kettős jelentősége van. Egyrészt nemzeti ünnepként, másrészt a szufik vallási ünnepeként tekintenek rá.

A történelem során a Navruzt számos civilizáció tudta magáénak, ami mellett az ünnep ma már inkább a kulturális identitás sarokköve Közép-Ázsiában, Iránban és Afganisztánban. 2010. február 23-án az ENSZ Közgyűlése 12 ország kezdeményezésére hivatalosan is március 21-ét nyilvánította a Navruz nemzetközi napjává. Szintén 2010 óta az UNESCO a Navruz ünnepét felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének jegyzékébe.

Az eltérő szokások ellenére a Navruz lényege ugyanaz marad: megújulás, megbékélés és remény a jövőre nézve. Ez egy olyan ünnep, amely átlépi a határokat, és összehozza az embereket, hogy örömmel köszöntsék az új évszakot, a tél végét és a tavasz, a megújulás beköszöntét.
Továbbiak

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások