Mi jelenti ma a valódi luxusélményt az utazásban?
Ma már nem az a lényeg, hogy valami drága legyen, hanem hogy minőségi időtöltést jelentsen. Ha mondjuk egy milliárdos elmegy nyaralni, szeretné, hogy a pihenés élménye legalább annyit érjen, mint ahány millió megkeresésétől az adott időszakban lemond. Az elköltött pénzből élmény lesz.
Milyen innovációkra, milyen mérföldkövekre a legbüszkébb a pályafutásában?
Ami a mérföldköveket illeti, büszke vagyok rá, hogy világszinten nevet sikerült szereznem, nem magamnak, hanem a Délkelet-Ázsiában létrehozott hotelláncnak. A Forbes viszont egyébként az én innovációmnak nevezte a rooftop bárokat, szóval ha legközelebb egy tetőteraszon vacsorázik, eszébe fogok jutni. Szóval a média és a saját nézőpontom más. Fontos mérföldkő még a kaliforniai Napa-völgyben épülő vállalkozásom. Az innovációval kapcsolatban felidéznék egy történetet. Mint sokan mások, én is szerény körülmények között nőttem fel. Hatéves koromban vendégségben voltam, ott ittam először kólát, és láttam olyan lakást, ahol saját fürdőszoba tartozott a hálóhoz. Megkérdeztem a barátomat, ha reggel felkelsz, sorba kell állnod a mosdóhoz? Nem, ez a sajátom, bármikor bemehetek, mondta. Amikor hazamentem, megkérdeztem az édesapámat, mit kell tennem ahhoz, hogy minden nap ihassak kólát és legyen saját fürdőszobám. Azt mondta, tűzd ki magad elé azt a szabályt, hogy sosem állsz sorba. Ehhez pedig máshogy kell csinálni a dolgokat, mint a többiek. Ezt követem a Napa-völgyben megkezdett vállalkozásom esetében is.
Mi ennek az innovációnak a lényege?
Sok ismert borvidék van a világon, de nincs mindegyikben jelenlévő egységes luxushotelmárka, egy ilyen hálózat megteremtése az innováció – összekötni a borvidékeket.
Milyennek jósolja a turizmus jövőjét?
Most mindenki a mesterséges intelligenciáról beszél, a turizmus vonatkozásában is. Folyton arról van szó, hogy az AI barát vagy ellenség, miközben valójában olyan, mint egy gyerek: tanítani kell, meg kell adni neki a szabadságot, de ki kell javítani, ha hibázik. Arra is figyelmeztetnek sokan, hogy az AI miatt szakmák fognak megszűnni, pedig a mesterséges intelligencia sosem fogja leváltani az emberi lényeket.
Miért biztos ebben?
Mert nincsen meg benne az, ami az emberekben, a különbözőség, az érzelmek, az indulatok. A lényeg az, hogy a mesterséges intelligenciát előnyünkre kell használni a turizmusban is, például arra, hogy az emberek magabiztosabban utazhassanak, mert minden információt könnyedén megszereznek. Ha a turizmus elérhetőbb lesz, a világ egységesebb lesz, jobban megtanuljuk tisztelni egymást, az eltérő kultúrákat. Én például először vagyok Budapesten, korábban nem gondoltam volna arra, hogy idejöjjek, de most már azt mondom, alig várom, hogy visszajöjjek – az emberek, a kultúra, az ételek miatt. A kommunikáció terén viszont elkerülhetetlenül vannak korlátaim, de az AI ezen a téren is segíthet abban, hogy a világ kisebbé váljon.
Hogyan lehet egyúttal fenntarthatóbbá is tenni a turizmust?
A fenntarthatóság nem a fák ültetésével vagy a tiszta levegővel kezdődik. Gondoljunk csak bele! A Földön élő nyolcmilliárd ember majdnem felének nincs munkája és nincs képzettsége. A fenntarthatóság ott kezdődik, hogy az emberek büszkék magukra, van állásuk, képzettségük. Az oktatás kulcskérdés ahhoz, hogy az emberek megértsék, hogyan lehet fenntarthatóbb világban élni. Optimistán látom a jövőt, így azt is, hogy előbb utóbb a közösségi média háttérbe szorul és a környezetünk iránti nagyobb felelősséggel állunk majd az utazáshoz is.
A szerző külpolitikai újságíró, az Eurázsia felelős szerkesztője.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. márciusi számában jelent meg, honlapunkon csak később válik elérhetővé. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
Az Európai Bizottság sok hibát követett el az elmúlt hetekben, ez vezetett a jelenlegi nehéz vámhelyzethez, de az utóbbi évek válságai is bebizonyították, hogy a brüsszeli testület nem képes az Európai Unió vezetésére nehezebb időkben - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Antalyában.
A 4iG magyar telekommunikációs vállalat mintegy 2800 kilométernyi optikai kábellel köti össze Európát és Egyiptomot a tenger alatt, így biztosítva nagysebességű internetkapcsolatot - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Kairóban.
A kínai Nemzeti Atomenergia-hatóság (CAEA) öt évre szóló megállapodásokat írt alá a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) a nukleáris technológia békés célú alkalmazásáról.