Fotó: iStock
Santo Martin
02/07/2024 22:00
A geopolitikai feszültségek miatt teret nyerő protekcionizmus hatására átalakulhatnak a kereskedelmi kapcsolatrendszerek, valamint a globális ellátási láncok is. Az Egyesült Államok vagy az Európai Unió által bevezetett protekcionista intézkedések célja a saját gazdaságuk megvédése a geopolitikai ellenfeleikkel szemben. Ennek eredményeként az USA és az EU Kínával való kereskedelmének növekedési üteme lelassulhat, miközben új partnereket kereshetnek. Az átrendeződésnek azonban súlyos következményei lesznek úgy a fogyasztók, mint a nemzet gazdaságok számára.
Az államok közötti technológiai verseny és az azzal kapcsolatos korlátozások ronthatják a gazdasági kilátásokat. Az egymással szemben álló felek igyekeznek megvédeni a saját technológiájukat, ennek érdekében pedig a nemzetközi tudományos és a technológiai együttműködések is megritkulhatnak. Az egyetemek közötti nemzetközi programok megszűnése visszavetheti a globális technológiai fejlődést, amelyre égető szükség lenne a globális problémák, mint például az éghajlatváltozás kezelése érdekében. A technológiai töredezettség a produktivitás csökkenéséhez vezethet, ami főként a kevésbé fejlett országok számára jelentene óriási kihívást, hiszen ezekre a helyekre nem jutnának el az új technológiák.
A blokkosodás a pénzügyi piacokon is instabilitáshoz és a befektetői bizalom csökkenéséhez vezethet. Ennek kiváltó okai a különböző korlátozások lehetnek a pénzügyi piacokon az árukereskedelem és a technológia terén. A blokkok közötti árukereskedelem visszaesése növelné az inflációt, ami újabb jegybanki megszorításokat eredményezne, megemelve a finanszírozási költségeket. Mindemellett egyre nagyobb szándék mutatkozik az amerikai dollár vezető szerepének megtörésére is, ami szintén destabilizálhatja a pénzügyi piacokat.
A külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) irányai is át rendeződni látszanak a geopolitikai töredezettség hatására. A nyugati vállalatok egyre inkább a saját blokkjukon belül kezdték el építeni a gyáraikat, megtörve az eddig jellemző trendet. Az orosz agressziót az ENSZ-ben el nem ítélő országokból elkezdett átvándorolni a tőke az Oroszországot elítélő államokba.
Az FDI-átrendeződés legnagyobb nyertesei az úgynevezett „konnektorállamok” lehetnek. Ha a blokkok közötti vállalati együttműködések nem szűnnek meg, akkor egyes országok összekötő szereplőkként léphetnek fel. Erre példa többek között Indonézia, Vietnám, Mexikó és Magyarország is, ahol az ellenkező tömbből érkező vállalatok, tőkék, technológiák képesek lehetnek együttműködni egymással. A nyersanyagpiacokon is jelentős hatásai lehetnek a blokkosodás folytatódásának. Mivel a különböző nyers anyagok földrajzilag erősen koncentráltak, az intenzív kereskedelem megszűnése ellátási gondokat okozhat. Összességében a kereskedelmi korlátozások globálisan 0,3 százalékos GDP-visszaesést eredményezhetnek.
A blokkosodás tehát mindenképpen negatívan hatna a világgazdaság növekedésére. A Makronóm Intézet négy lehetséges forgatókönyvet vizsgált meg, és mindegyik esetében GDP-csökkenést állapított meg, amelynek mértéke leginkább az országok által bevezetett korlátozásoktól és az általuk követett politikáktól függ:
1. Az energiahiány szcenáriója: ez a forgatókönyv a globális GDP alappályáját, vagyis a szétválás nélkül vár ható gazdasági teljesítményt 1,5 százalékkal csökkentené. Ez a high-tech termékek gyártása és az energiahordozók mán következne be. terén életbe lépő tarifális és nem tarifális korlátozások nyomán következne be.
2. A kereskedelmi embargó szcenáriója: legalább 1,9 százalékos globális GDP-veszteséget okozna az alappályához képest. Ez akkor történne meg, ha az összes ország csak a saját blokkján belül kereskedhetne.
3. A befelé fordulás szcenáriója: a globális GDP 5 százalékának, az EU GDP-jének 4,4 százalékának elvesztését eredményezné. Az importvámok és az állami támogatások növekedése esetén láthatnánk ilyen mértékű visszaesést.
4. A Kínáról való leválás szcenáriója: ebben a forgatókönyvben az EU Kínával való gazdasági kapcsola tai erőteljesen korlátozódnának. Ez pedig az Európai Unió gazdasági teljesítményének 0,6 százalékos visszaesésével járna, ami 1,056 millió munkahely megszűnéséhez vezet ne és 0,7 százalékkal emelné meg a fogyasztói árakat. A visszaesés mértéke nagyobb lenne, mint Horvátország egy éves GDP-je és megközelítené az uniós közös agrárpolitiká ra (KAP) szánt éves összeg mintegy kétszeresét.
Az eredményekből látható, hogy a blokkosodásnak hosz szú távú nyertese nincs, a kérdés csupán az, hogy ki veszít vele többet.
A szerző a Makronóm Intézet vezető elemzője.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. júliusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
