Amikor először próbáltam ki az egyik mesterséges intelligencia – MI – programot, melyhez hasonlókat a hallgatók akkor már elkezdtek használni beadandók, vizsgatételek és szakdolgozatok készítéséhez, jónéhány kérdést feltettem neki. Először környezetgazdasági és földrajzi jellegű kérdéseket, amelyekre a rendszer kifogástalannak tűnő válaszokat adott. Majd azt kértem, hogy „írjon nekem egy esszét a magyarországi elektronikus kormányzat fejlődéséről”. Erre érkezett a címben feltüntetett ominózus reakció (I don’t write you an essay. Use your brain!), amely elgondolkoztatott; holott már ott tartottam, hogy a pedagógustüntetések egyik – jelvényeken is látható – gyakori kérdésre, hogy „ki fog tanítani?” azt a választ adtam volna, hogy „a mesterséges intelligencia”.
Lassan negyedszázados felsőoktatási vezetői gyakorlatom során, összesen négy egyetemen konzulensként és bírálóként több mint kétszáz BA szakdolgozatot illetve MA diplomamunkát; PhD opponensként, illetve témavezetőként pedig több tucat doktori értekezést kellett elolvasnom és véleményeznem. Amikor a kínai Fudan Egyetem Budapesten megnyitandó campusáról felröppentek az első hírek, a médiában túlnyomórészt ezt több szempontból is elítélő vélemények jelentek meg. Ezért 2019-ben – akkor még a Corvinus Egyetemen – kíváncsiságból elvállaltam egy, a Fudanon végzős magyar hallgató diplomamunkájának bírálatát. Két – kínai – konzulense is volt, és bármilyen irányú részrehajlás nélkül meg kellett, hogy állapítsam, hogy a dolgozat – sajnos – messze felette állt a hazai MA hallgatók teljesítményszintjének; egy 45 oldalba sűrített doktori disszertációnak felelt meg.
Ezek után, 2024-ben, amikor néhány kínai, valamint egy-egy kazah, német, szerb, román, makaói és francia egyetemi oktató mellett engem is beválasztottak a Fudan évente – ezúttal Budapesten a Magyar Nemzeti Bank támogatásával – megrendezett „világifjúsági” innovációs tanulmányi verseny döntőjének a zsűrijébe, kíváncsian vártam, hogyan teljesít a különféle egyetemi világrangsorokban 2023-ban a 39.[3], a 44.[4], az 56[5]. és a 85.[6] helyen álló Fudan Egyetemre a világ 30 országából érkezett, összesen 70 hallgató. Mivel idén a MI volt a tanulmányi verseny központi témája, az is érdekelt, hogy a világ minden részéről érkező, és ez iránt érdeklődő fiatalok hogyan látják az emberi és a gépi értelem konvergenciáját? Hiszen a verseny célkitűzései között az is szerepelt, hogy a hallgatók együttesen szerkesszenek egy állásfoglalást a világ egyetemi fiatalsága nevében a MI alkalmazások egységes globális szabályozásának tartalmáról. Az élet minden területén átveszi az irányítást a MI? Hogyan lehet összeegyeztetni a mindentudást az emberi kreativitással? Hogyan lehet ezt megfogalmazni? Vajon segít-e ebben a MI? ... Ír a hallgatóknak esszét? Vagy használják az eszüket?
Ki MI-t Tud?
Az utóbbi pár évben robbanásszerű fejlődésben lévő MI világméretű szabályozása egyre sürgetőbb feladat. Egy egyetem – legyen az amerikai, vagy kínai – erre vonatkozó kísérlete, amikor a világ minden tájáról igyekszik hallgatókat ebbe bevonni és őket ebben érdekeltté tenni, politikai és ideológiai állásfoglalástól mentesen – dicséretes.
Az eredetileg több mint 200 résztvevővel indult verseny döntőjében kilenc csapat 70 tagja mérte össze tudását a mesterséges intelligencia és a társadalom viszonyának nagy témakörében – a humanitás és a fenntarthatóság szempontjaira helyezve a hangsúlyt. A csoportok az első napon egy-egy képviselőjük tolmácsolásában a kutatási témáik rövid bemutatásával kezdtek. A későbbiekben Kecskeméten, az egyik magyar társszervező[7] Neumann János Egyetemen a nemzetközi zsűri professzoraival tartottak csoportos konzultációkat, melyeken egyrészt a kutatási témájukkal kapcsolatban kaptak közvetlen – láthatóan és hallhatóan nem a MI által generált – visszajelzéseket, véleményeket, amelyeket közösen vitattak meg; másrészt csoportonként, minden zsűritaggal szintén külön-külön megbeszélést folytatva, részt vettek egy, a MI szabályozására vonatkozó ajánlás (We Youth Common Agenda) kidolgozásában. Az utolsó napon került sor a csoportok kutatási témáinak nyilvános bemutatására, majd a verseny záróakkordjaként a fiatalok – és nem a MI – által, a zsűritagok moderálásával közösen kidolgozott ajánlást ismertették.
A csoportok témái tükrözik a MI alkalmazás és szabályozás világszerte aktuális kérdéseit.
Az 1. csoportban két vietnámi, valamint egy-egy maláj, nepáli, magyar, bangladesi, kambodzsai és kazah hallgató dolgozott. Az általuk kidolgozott koncepció a közegészségügyben, az egészségügyi igazgatásban lesz alkalmazható, amikor – elsősorban az időskorú népességben – a folyamatos éjszakai testhőmérséklet és szívverés ellenőrzés adatait az egészségügyi nyilvántartásban szereplő kórtörténeti adatokkal veti össze az MI és bármilyen rendellenességre vonatkozó megállapítását, véleményét, gyanúját jelzi az érintettek felé.
A 2. csoportot egy-egy indonéz, mongol, indiai, japán, német, kelet-timori, kínai és argentin hallgató alkotta. Nagyon aktuális témájuk a ChatGPT[8] oktatási célú alkalmazását és szabályozását érinti. Az általuk kidolgozott ChatGPT Tanár nem direkt válaszokat ad, hanem próbálja gondolkodásra késztetni a diákokat úgy, hogy maguk jöjjenek rá a helyes válaszra. Egy-egy témában szakirodalmat, videókat ajánl, gyakorlati példákat hoz fel, megoldandó feladatokat és oktatási tervet ajánl, továbbá segítséget nyújt a plagizálás elkerüléséhez. Ez az „igazi” MI tanár megérti a diákok feladatait, ellátja őket a megoldáshoz szükséges forrásokkal és eszközökkel, segíti őket a tanulás folyamatában, visszajelzést ad – és vár. Story-telling-gel, érdekes történetekkel inspirálja a diákokat az adott téma iránti érdeklődés fenntartásában ... Aki mélyebben belegondol a MI oktatási küldetésébe és lehetőségeibe, rájön, hogy az önvezető autók és a hagyományos autóvezetés konfrontációjához hasonlóan hogyan és mennyiben veszélyezteti a fejlődésnek ez az útja az utóbbi évszázadokban kialakult, hagyományos, a tanári tekintélyelvűségen alapuló ex cathedra oktatási gyakorlatot ... „Ki fog tanítani?”
A 3. csoportot két kínai, valamint egy-egy angol, német, kazah, spanyol, pakisztáni és orosz hallgató alkotta. Témájuk a „greenwashing”, vagyis a zöldre mosás, napjaink gyakorlata, amely a cégek esetlegesen káros, szennyező termékeit, szolgáltatásait környezetbarátnak próbálja feltüntetni. Ez számos etikai, szándékos és nem szándékos fogyasztói félrevezetési gyakorlatot, klímaváltozási és fenntarthatósági problémát vet fel. A hallgatók által javasolt „Fenntarthatósági MI Ügynök” a nagy nyelvi modellezésen alapul, amikor a MI hatalmas szövegbázisokat elemez a cégek működési eredményeinek, az környezetvédelmi előírások, valamint a környezeti mérési adatbázisok összevetésével. Ilyesmire a hagyományos, ágazati információs rendszerek nem képesek. Ez az „Ügynök” asszisztens is – amennyiben a cégek jelentéseit értelmezi környezeti fenntarthatósági szempontból. Feltáró munkát is végez – amennyiben azonosítja a vélhetően hamis reklámokat és fogyasztói tájékoztatásokat. Végül szabályozási feladatot is ellát – amennyiben a kormányzatnak, illetve szakpolitikának előrejelzéseket ad a „zöldmosásokra” vonatkoztatva.
A 4. csoportot egy-egy argentin, spanyol, szerb, japán, új-zélandi, kazah, kínai és román hallgató képviselte. A fenntarthatóság egyik alapvető kérdése a Scope 3,[9] vagyis az üvegházhatáshoz hozzájáruló gépjármű gázkibocsátás különféle – a teljes termelési, ellátási, fogyasztási értéklánc minden állomását figyelembe vevő – mérése. A hallgatók által kidolgozott javaslat egy MI auditáló és egy MI szakpolitikai rendszer bevezetését célozza, amellyel a jelenlegi széttagolt és esetleges gyakorlatnál sokkal hatékonyabban lehetne kezelni a közlekedési gázemissziót. A rendszer óriási kapacitás igényét, amely magába foglalja a közlekedési szennyezést befolyásoló szélviszonyokat, a csapadékot, hőmérsékletet, légnyomást, a gépjármű motorjának emisszióját és a jármű forgalomban töltött idejét – csak a MI segítségével lehet megoldani. Ezzel elkerülhetővé válnának olyan botrányok, mint a 2025-ös „Diesel-Gate”.
Az 5. csoportban egy-egy japán, indonéz, dán, magyar, nepáli, német és dél-koreai hallgató dolgozott együtt. A csoport kutatási területe a MI és a fenntartható személyes adatok védelme. A meglévő EU-s szabályozáson messze túlmutatva az egész világra kiterjedő alkalmazást vázolnak fel egy „Személyre Szabott Adatvédelmi Asszisztens” MI alkalmazás formájában. Ez a beérkező „sütiket” (cookies) a felhasználó szokásainak és preferenciáinak megfelelően engedi be, vagy tiltja le. Ajánlásokat tesz a felhasználónak az egyes „sütik” befogadásával kapcsolatban, valamint jelentést készít az általa végzett „süti” menedzsment eredményeiről. Egy ilyen alkalmazás különösen időszerű a fenntartható internethasználat okán.
A 6. csoportot két kínai, valamint egy-egy vietnámi, indonéz, nepáli, magyar, kambodzsai és svéd hallgató alkotta. A csoport által kidolgozott alkalmazás olyan MI alapú oktatási és asszisztensi funkciókat tartalmaz, amely segít a digitális gazdaságban versenyhátránnyal induló kis- és középvállalkozásokat a fejlődő országokban a felzárkózásban. Meglátásom szerint a MI legérdekesebb szerepe ebben az elsődlegesen oktatási, képzési célú alkalmazásban, hogy földrajzilag a felhasználó kultúrájához igazítja a tartalmat, a példákat, az alkalmazási módszereket.
A 7. csoportban három kínai, valamint egy-egy szlovák, nigériai, román, orosz és nepáli hallgató dolgozott együtt. Témájuk a MI alkalmazása volt a földrengések előrejelzésében. Ennek során a rendelkezésre álló szeizmikus, geofizikai, tektonikai és műholdas adatok integrációját gépi tanulási módszerrel dolgoznák fel az előrejelzések tökéletesítése érdekében. Erre a csoportra jómagam – mint a zsűriben az egyetlen geográfus –, külön büszke voltam, hogy tartalmi tanácsokat is adhattam. A földrengéseknél ugyanis gyakori, hogy egyes házak összedőlnek, mások épen maradnak, amiért a hatóságok általában az építészeket okolják, holott köztudott, hogy a földrengéshullámok interferálnak; hol erősítve, hol kioltva egymást. Az egymást erősítő illetve kioltó földrengéshullámok felszíni megjelenése az epicentrum mélysége és a rengés intenzitása ismeretében a MI gépi tanulással kiszámítható, illetve modellezhető lenne, ha a városok alatti – az interferálást okozó, eltérő sűrűségű – kőzetrétegek is szerepelnének az adatbázisban.
A 8. csoportot két kínai, valamint egy-egy amerikai (USA), szerb, szingapúri, kazah és német hallgató képviselte. Ők az „Emberi Értékek Nemzetközi Bankjának” létrehozását javasolták. Mivel a MI még nem rendelkezik olyan világméretű szabályozással, amely a sokszínű, változatos nemzeti normákra egyaránt tekintettel van, szükségesnek látják egy ezt kiszolgáló adatbázis létrehozását. Ez alapján lehetne értékelni és tanúsítvánnyal ellátni a különféle MI rendszereket. Ezek ilyen irányú szabályozása elengedhetetlen az intelligens rendszerek és az ember kapcsolatának rohamos fejlődése és terjedése idején. A bank ezen túl nemzetközi kutatási és érdekképviseleti fórumként is szolgálna a MI rendszerek kormányzati szintű kezelésében. A bank adatbázisának létrehozásához és működtetéséhez – szerintem a legadekvátabb módon – az emberi visszajelzéseken alapuló gépi tanulási módszert (Reinforcement Learning from Human Feedback) használnák fel.
A 9. csoportban egy-egy nigériai, indonéz, bangladesi dél-koreai, szerb, kambodzsai, kazah és lengyel hallgató szerepelt. Az ő ajánlásuk egy olyan valós idejű MI alkalmazás kiépítését célozza, amely a személyi adatvédelmet, adatbiztonságot szolgálja. Ez illeszkedik az ENSZ SDG[10] 9. és 16. pontjához. Egy kiterjedt, MI által vezérelt adatgyűjtési és nyelvi feldolgozási (NLP[11]) fázist követően a tárgyban a neten fellelhető szövegek klaszterezése, értelemszerű csoportosítása után az alkalmazás képes az egyéni felhasználóknak adatvédelmi figyelmeztetéseket küldeni valós idejű veszélyekről, valamint a trendek megállapítás és azonosítása után az adatvédelmi hatóságoknak is képes tanácsot adni, amit a rendszer neve, AIVA (Artificial Intelligence Vanguard Advisor, azaz MI Tanácsadó Előőrs) is tükröz.
A kilenc vizsgamunka fenti rövid ismertetése sejteti, hogy mind a kilenc nemzetközi csoport izgalmas, hasznos és időszerű kérdéseket dolgozott fel – igen magas színvonalon, amennyiben – és azt kell, hogy mondjam, sajnos – az általam két évtized alatt megismert magyar mesterszakos teljesítmények színvonalához hasonlítom. Bármely nemzetközi tudományos fórumon, konferencián is megállták volna a helyüket akadémiai környezetben is. Mivel a végső prezentációjuk és a témájukat összefoglaló rövid megvalósíthatósági tanulmányok a zsűritagok előtt, esetenként az ő részvételükkel öltöttek formát, bátran kijelenthető, hogy nem a MI dolgozott a hallgatók helyett. Sokkal inkább, a hallgatók egyengették a MI fejlődésének útját!
Hogy ez az „egyengetés” pedig formát is öltsön, a verseny zárásaként a kilenc csoport és a zsűritag tanárok aktív részvételével a globális egyetemi fiatalság nevében megfogalmazásra került egy ajánlás, a We Youth Common Agenda, amely rendszerezi a MI és a társadalom kapcsolatában a MI fenntartható, biztonságos fejlődésének legfontosabb feltételeit – ahogy az egyetemisták látják.
A csoportok mindegyike a MI-nak az alábbi témákban megfogalmazott szerepéhez tett ajánlásokat, kiegészítéseket, módosításokat:
Az Agenda értelmezése és minden csoport által minden egyes témában a zsűritagok moderálásával[12] történő kiegészítése biztosította azt, hogy a nemzetközi hallgatói csapat teljeskörű rálátást nyert a MI alkalmazási területekre, valamint a MI globális fejlődésének trendjeire, az azokkal kapcsolatos nyitott kérdésekre és aggályokra egyaránt. Ezzel nem csak a csoportok által kidolgozott speciális témákban, hanem a MI alkalmazás globális kérdéskörében is bizonyos szakértelemre tettek szert.
Összességében elmondható, hogy a Fudan Egyetemnek ez a rendezvénye globálisan a legmagasabb szinten követendő példa kell – kellene –, hogy legyen. Egy népes nemzetközi egyetemi hallgatói csoport – miközben tudományosan tartalmas, időszerű, hasznos kérdést jár körül konkrét megoldásokat felmutatva – egy héten keresztül változatos, színes kulturális estek és programok, egyetemi MI „üzemlátogatások”, csapatépítési és versengési események révén összeszokik és egy valódi nemzetközi közösséget alkot. Ez – véleményem szerint – korunk legmagasabb szintű egyetemi képzését jelenti és feltételezi.
Éppen ezért számomra érthetetlen, amikor valahol az ellen tüntetnek egyetemisták, hogy egy olyan egyetem, amely – kapcsolataira, hírnevére, a világranglistákon elfoglalt előkelő helyezéseire való tekintettel – képes ilyen magas színvonalú képzést nyújtani és ilyen magas színvonalú eseményeket rendezni, megjelenjen valahol, bárhol a világon. Véleményem szerint az ilyen tüntetéseknek egy ilyen egyetem megjelenéséért – és nem ellene – kellene megtörténniük, ha a hallgatók érdekeit nézzük; azt, hogy a világon mindenütt versenyképes, magas presztízsű diplomával és az ehhez megkövetelt nagyon magas szintű tudással, készséggel rendelkezzenek; és hogy mindez az által, hogy egy ilyen egyetem „házhoz jön” könnyebben elérhetővé váljon számukra. Amikor egy országban az egyetemi hallgatók saját érdekük ellen tüntetnek, az feltehetően politikai, ideológiai érdeket szolgál. Amennyiben, a napi politikát egy országban nem zárják ki a felsőoktatából, az olyan folyamatokat erősít fel, hogy például majd a kórházakban is politikai szimpátiájuk szerint osztályozzák a betegeket...
O sancta simplicitas[13]!
Nem tehetek róla, de amikor az általam nagyon tisztelt, a digitális világban nálam sokkal jobban tájékozódó egyetemista hallgatók egy olyan egyetem, mint a Fudan, Magyarországra érkezése ellen tüntetnek, csak mert szerintük ez az éppen regnáló kormány akarata; nekem erről Husz János középkori szállóigéje jut eszembe. Aki, mikor már a máglyán állt, arra figyelt fel, hogy néhány szegény öregasszony – azok közül, akik érdekében ő az életét áldozni készült – buzgón hordja a fát a máglyája alá. Ekkor mondta a halhatatlan szavakat: Ó, szent együgyűség!
A fenti képet – stílusosan – a MI készítette kérésemre, bár a szabályozásoknak köszönhetően – bárki kipróbálhatja, hogy – nem volt könnyű rávenni erre ... Ahogy a hallgatóknak is meg kell dolgozniuk a MI-val, amikor esszét akarnak vele íratni. :)
A szerző egyetemi tanár – Neumann János Egyetem Gazdaságföldrajzi és Településmarketing Központ, Kecskemét Izsáki út 10. Professzor emeritus – Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, Ludovika tér 2.
[1] Az írás műfaja: szubjektív beszámoló egy 2024. július 22-26 között Budapesten megrendezett egyetemi világverseny, a YICGG döntőjéről.
[2] YICGG Youth Innovation Competition on Global AI Governance
[3] QS = a Quacqzarelli Symonds nevű oktatási cég World University Ranking-je, sorrendje.
[4] THE = a Times Higher Education World University Ranking.
[5] ARWU = az Academic Ranking of World Universities, más néven a „Sanghaji rangsor”.
[6] USNWR = a U.S News & World Report-nak a Best Global Universities (világ legjobb egyetemeinek) rangsora.
[7] A másik magyar társszervező a Budapesti Metropolitan Egyetem volt.
[8] Generative Pre-trained Transformer = olyan szöveggenerátor, amely nagy mennyiségű internetes szöveges adatbázisokból tanul; ezért képes a nyelvi minták és összefüggések felismerésére, melynek következményeként releváns és értelmes válaszokat ad a felhasználó kérdéseire.
[9] Scope 3 = a termelési értéklánc során kibocsátott direkt és indirekt gépjármű-gázok három nagy hatásterületre történő csoportosítása.
[10] Sustainable Development Goals = Fenntartható Fejlődési Célok ENSZ program
[11] Natural Language Processing = a MI szövegelemző és feldolgozó funkciója
[12] Jómagam az 1.1. témát vitattam meg és moderáltam mind a kilenc csoporttal. Feltehetőleg az elektronikus közigazgatási tartalomfejlesztésekben végzett kutatói, publikációs és oktatói múltam miatt rendeltek ehhez a témához, amelyben többek között a virtuális ügyintéző is szóba került.
[13] Szent együgyűség! Egyszerűség, ártatlanság; angolul: Holy Innocence! = often used ironically in reference to another's naïveté. (A Merriam Webster Dictionary szerint gyakran használatos ironikusan mások naivitására utalva.)