Nemzetközi szimpóziumot rendezett az Eurázsia Központ és a Fudan Egyetem
„Kína és Európa együttműködése a nagy átalakulás korában” címmel rendezett magas szintű nemzetközi szimpóziumot a magyar-kínai és az európai-kínai diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulója alkalmából a budapesti Café Gerbeaud-ban november 20-án az Eurázsia Központ (Neumann János Egyetem) és a sanghaji Fudan Egyetem.
Nemzetközi szimpóziumot rendezett az Eurázsia Központ és a Fudan Egyetem
Fókusz

Nemzetközi szimpóziumot rendezett az Eurázsia Központ és a Fudan Egyetem

Fotó:
Eurázsia 20/11/2024 23:09

„Kína és Európa együttműködése a nagy átalakulás korában” címmel rendezett magas szintű nemzetközi szimpóziumot a magyar-kínai és az európai-kínai diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulója alkalmából a budapesti Café Gerbeaud-ban november 20-án az Eurázsia Központ (Neumann János Egyetem) és a sanghaji Fudan Egyetem.

A megnyitón részt vett László András, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője, az EP Kína-delegációjának tagja, Gong Tao, a Kínai Népköztársaság nagykövete, Csizmadia Norbert, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Ding Chun professzor, a Fudan Egyetem Európai Tanulmányok Központjának igazgatója, Kocziszky György, a Budapesti Metropolitan Egyetem rektora, Horváth Marcell, a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója, valamint Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója.

Megnyitó beszédében László András emlékeztetett, hogy a Xi Jinping kínai elnök májusi látogatásakor aláírt megállapodás, amely Magyarország és Kína stratégiai partnerségét még magasabb, „all weather”, azaz „minden időt álló” szintre emelte, nem is viselhetne találóbb nevet, hiszen „nagy változások tanúi vagyunk a nyugati világban és a világpolitikában is”. Az Európai Unió Kína-politikájával kapcsolatban figyelmeztetett, a nyugat-európai elit belekényelmesedett abba a hidegháború után kialakult amerikai dominanciába és képtelen alkalmazkodni ahhoz, hogy „Kína a világ második legnagyobb gazdasági ereje lett és már nem csak nyugati vállalatok visznek tudást és beruházásokat Kínába, hanem fordítva is így van”. „Ahhoz, hogy Európa érdemi partner tudjon lenni, saját maga is nagy változáson kell átmennie. Ma ugyanis nem tudja meghatározni saját érdekeit és így partneri kapcsolatot sincs mire alapozni” – mutatott rá. „Mi magyarok követjük a világgazdasági és világpolitikai változásokat, alkalmazkodunk és tudjuk, hogy mi a magyar érdek. Békét szeretnénk, nem háborút. Fejlődést szeretnénk, nem rombolást. Kölcsönösen hasznos együttműködést és tisztességes versenyt, nem pedig gazdasági blokkosodást” – szögezte le.

Fotó: Hegedüs Róbert

Gong Tao kínai nagykövet emlékeztetett, hogy jövőre lesz a Kína és az Európai Unió közti diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulója, és az elmúlt fél évszázadban sikeres stratégiai partnerséget sikerült kialakítani, egyre szorosabb cserekapcsolatokkal, az együttműködés fokozatos elmélyítésével. Hangsúlyozta, Kína mindig stratégiai szemmel, hosszú távú perspektívával tekintett az európai-kínai kapcsolatokra, Európát is a multipoláris világrend fontos pólusának tekinti. Gong Tao nagykövet szerint a jövőben tovább kell erősíteni a Kína és az EU vezetői közötti párbeszédet, fokozni a kölcsönös megértést és bizalmat. A nagykövet hangsúlyozta, hogy Kína továbbra is elkötelezett a kölcsönösen előnyös együttműködés és a nyitottság mellett, mert Kína Európát partnernek, nem pedig riválisnak tekinti.

Az európai-kínai viszony védelmi, geopolitikai és gazdasági aspektusait három panelben vitatták meg neves magyar és külföldi akadémikusok, szakértők, újságírók, jelenlegi és korábbi diplomaták.

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások