Végül megszavazta a japán parlament mindkét háza, hogy Takaicsi Szanae legyen az ország új miniszterelnöke. Ezzel a 64 esztendős konzervatív politikus az ország első női kormányfője. Ha nem jön közbe semmi mandátumának hátralévő részét 2027 szeptemberéig töltheti be.
A miniszterelnökváltás azután vált szükségessé, hogy Isiba Sigeru szeptember elején bejelentette lemondását a tisztségről, alig több mint egy évvel a megválasztása után (amire egyébként az elődje lemondása okán került sor). A kormánykoalíció nagyobbik pártja, a Liberális Demokrata Párt (LDP) ezután elnökévé választotta Szanaét, mégis kérdéses volt, hogy kormányfő lehet-e, a politikai szövetség ugyanis felbomlott.
Az új kormányfő nem mindennapi karakter – derül ki
az Oeconomus korábbi portréjából. Mint írják, a politikus korábban több fontos tisztséget töltött be az LDP-ben, és többször volt miniszter (például gazdasági biztonsági miniszter és belügyminiszter) is mentora, a néhai Abe Sinzó kormányaiban. A rock- és heavy metal-rajongó Takaicsi – aki fiatalkorában dobosként rockzenésznek készült, továbbá motorozott is –
pártja konzervatív jobbszárnyához tartozik, politikai példaképe Margaret Thatcher.
Ellenzi az azonos neműek házasságát, valamint a nőknek a házasság után a leánykori nevük megtartását lehetővé tevő törvényt, mondván, az ellentétes a hagyományokkal.
Miniszterelnökként újra érvényesítené Abe gazdasági elképzeléseit, az úgynevezett Abenomics-ot, amely többek között magas költségvetési kiadásokat és olcsó hitelfelvételt foglal magában. Takaicsi támogatja az adókedvezményeket, és azt ígérte, hogy tíz év alatt megduplázná a japán gazdaság méretét az új technológiákba, az infrastruktúrába, az élelmiszer-termelésbe és a gazdasági biztonság egyéb területeibe történő jelentős állami beruházásokkal. A biztonságpolitika terén „héja” álláspontot képvisel, és módosítaná a pacifista alkotmányt.
Ugyanakkor az elemzés arra is rámutat, hogy komoly kihívások állnak előtte. Főként gazdasági problémák miatt fájhat a feje: a magas infláció, a gazdasági nehézségek és a stagnáló reálbérek miatti elégedetlenség is rontott az 1955 óta szinte folyamatosan hatalmon lévő párt népszerűségén.
Kitérnek arra is, a
japán politikai viharok a kiváló magyar-japán kapcsolatokat mindazonáltal nem fogják érinteni. Japán az ázsiai országok közül Kína és Dél-Korea után Magyarország harmadik legjelentősebb kereskedelmi partnere.
2010 és 2024 között a Japánba irányuló magyar export 53 százalékkal nőtt.
