A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a japán gazdasági, infrastrukturális és külügyminiszterrel is tárgyalásokat folytatott, majd arról számolt be, hogy a két állam nukleáris együttműködési megállapodást kötött, amelynek alapja, hogy a felek egyre fokozódó szerepet szánnak az atomenergiának, s bővíteni fogják ezen kapacitásaikat a következő időszakban.
„Ez ugyanis a legbiztonságosabb, legolcsóbb, legkiszámíthatóbb és legkörnyezetbarátabb módja a nagy mennyiségű villamosenergia-előállításnak, (...) amely feltétlen szükséges gazdaságaink növekedéséhez az elkövetkezendő időszakban” – mutatott rá.
Fontos előre lépésnek minősítette, hogy Magyarország és Japán együtt fog működni a meglévő blokkok élettartamának meghosszabbítása terén is, aminek az előkészítése már zajlik hazánkban a paksi erőmű már működő reaktorai esetében.
Leszögezte, hogy ez elengedhetetlenül szükséges a versenyképesség fenntartása, illetve Magyarország esetén a rezsicsökkentés vívmányainak megőrzése szempontjából is. „Ugyanígy együtt fogunk működni a kis teljesítményű, kis helyigényű nukleáris reaktorok technológiai fejlesztésében. Ez forradalmi változást hozhat a világ energiaiparában” – jelentette ki.
„És ha sikerül véglegesíteni azokat a technológiákat, amelyek nyomán kis helyigényű, kis teljesítményű nukleáris reaktorokat lehet építeni és rákapcsolni a hálózatra, akkor Magyarország mindenféleképpen érdekelt lesz ennek a technológiának az alkalmazásában” – tette hozzá.
Szijjártó Péter arra is kitért, hogy kétoldalú vízügyi együttműködési megállapodást írtak alá, amelynek célja, hogy a szektor rendkívül fejlett hazai szereplői meg tudjanak jelenni a japán piacon, továbbá hogy Magyarország is profitálhasson a területen felhalmozott japán tapasztalatokból.
„Mind Japán, mind Magyarország esetében alapvető cél a környezetet kímélő, azonban a gazdaság és különösen a mezőgazdaság működését megkönnyítő, hatékonnyá tévő vízgazdálkodás. Az e területen fontos technológiák pedig most kiemelt részét fogják képezni az együttműködésünknek” – tudatta.
A miniszter tájékoztatott a Magyarországon beruházó japán vállalatok vezetőivel folytatott egyeztetéseiről is. Jó hírnek nevezte, hogy tavaly rekordot döntött a Japánba irányuló magyar export, értéke így elérte az egymilliárd dollárt, a szigetország vállalatai részéről pedig folyamatosan érkeznek az újabb és újabb beruházások.
Kiderült, a jövő év végére már teljesen készen lesz a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakasza.
Jövőre indulhatnak az építkezések, melyektől a turizmus fellendülését várják.
Azerbajdzsán zöldenergia-termelésének több mint hetven százalékát exportálhatja 2030-tól, s nem is akárhová. A dél-kaukázusi állam az Európai Unió fontos energiaellátójává vált az ukrajnai háború kirobbanása óta, ez pedig tovább fokozódhat a zöldenergia-projektek megvalósulásával.