„Értő szemmel kell vizsgálnunk, hogyan változik alattunk a föld, fölöttünk az ég s előttünk a létra, amelyet éppen megmászni készülünk” – így fogalmaz legújabb, A konnektivitás magyar stratégiája alcímet viselő könyvének előszavában Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. Alapállítása szerint új világrend kialakulásának szemtanúi vagyunk, megingott a világban az amerikai hegemónia – azaz véget ért az ötszázéves atlanti korszak –, „új játszma” kezdődik, amelynek szabályai még nem alakultak ki.

Orbán Balázs elemzi az új világrend kialakulásának lehetséges forgatókönyveit, valamint figyelmeztet arra a tendenciára, hogy a dominanciáját elveszítő Nyugat rosszul reagál az új kihívásokra: bezárkózik, az összekapcsolódás helyett a szétválasztás mellett tör lándzsát, blokkosodásban gondolkodik. Magyarország ezzel szemben a konnektivitásban érdekelt, többek közt azért is, mert földrajzi helyzeténél fogva „természetes csomópont az eurázsiai kereskedelemben, illetve fontos szerepet játszik az európai áruforgalomban”.

A magyar stratégia lényege a konnektivitás, amelyet végül tizenkét pontban foglal össze a szerző. Orbán Balázs könyvéből kiderül az is, miben is áll pontosan a címadó huszárvágás.

A miniszterelnök politikai igazgatója nagy hangsúlyt helyez könyvében a „keystone state” fogalmára, ami magyarra fordítva zárókőállam, de a szerző által is használt kulcsállam szó jobban kifejezi az átvitt értelemben vett lényegét. A zárókő a boltív két ívének találkozási pontján található, egyszerre lezár és összeköt, az egymásnak ellentétes erők közt állva, kiegyensúlyozva, megakadályozza, hogy összeomoljon az építmény. A kulcsállam geopolitikai törésvonalak mentén található, és Orbán Balázs megfogalmazása szerint „vállalja, hogy közvetít az egymás ellen ható erők között, s így stabilizálja a saját térségét”.

Ezzel a szerepfelfogással tehát hazánk fontosabb szerepet játszhat, mint ami önmagában a méretéből fakadna, egyúttal törekedhet arra, hogy erősödő blokkosodás esetén is tudja érvényesíteni az érdekeit.