Orbán Viktor magyar és Li Qiang kínai miniszterelnök (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
Eurázsia/MTI
16/10/2023 15:51
Pekingben tartják a harmadik, Övezet és Út Fórum (BRF) csúcstalálkozót, amelyen 130 ország képviselője, köztük 20 állam- és kormányfő is részt vesz. „Magyarország 2017 és 2019 után ismét meghívást kapott, amit örömmel el is fogadtunk, mert Kína fontos gazdasági partnerünk” – tette mondta a kormányfő egy Facebook-videóban, kiemelve, hogy idén a kínai cégek a legnagyobb külföldi befektetők Magyarországon.
Li Qiang úgy fogalmazott, a két országot szoros barátság köti össze, ez is elősegítette a kétoldalú viszony fejlődését a legmagasabb szinten. A kínai kormányfő szerint a magyar-kínai kapcsolatok az eddigi legjobb időszakukat érték el, újfajta nemzetközi kapcsolat jött létre.
Orbán Viktor szerint a világ útkereszteződéshez érkezett, nagy kérdés, hogy mi legyen, háború vagy béke, bezárkózás vagy együttműködés. Jelezte, a bezárkózást a magyarok jól ismerik és tudják mivel jár: elszegényedéssel és folyamatos háborús veszéllyel.
„Ezzel szemben mi a gazdasági kapcsolataink bővítésén dolgozunk, keleti és nyugati irányban egyaránt. Meggyőződésem, hogy csak így tudjuk megőrizni Magyarország versenyképességét és biztonságát. Ezért vagyunk itt Kínában, és erről fogunk tárgyalni a következő napokban,”
hangsúlyozta a kormányfő.
Magyarországnak és Európának is érdeke a magas szintű együttműködés fenntartása Kínával, enélkül nem lenne garantálható a gazdaság versenyképessége, a kötelékek elvágásának következményei pedig tragikusak lennének – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután kínai partnerével, Wang Yivel egyeztetett.
A találkozó legfőbb témája az ukrajnai háború és annak lezárása volt. „A kínaiak által előterjesztett béketerv az, amely a leginkább közel áll a mi elképzelésünkhöz is. Ennek két oka van, egyrészt a békéről szól, másrészt meg létezik. Nem nagyon van sajnos más olyan béketerv, amely elismerné azt, hogy a csatatéren nincs megoldása ennek a háborúnak” – mondta Szijjártó Péter.
A rendezési javaslat nem arra játszik, hogy az idő múlásával javulhatnak a béke feltételei, hanem arra, amit a magyar kormány is vall, hogy a békének az idő előrehaladtával romlanak a lehetőségei, magyarázta a miniszter, hozzátéve:
„A kínai béketerv sikere Magyarország nemzeti érdekével egybeesik, Magyarországnak ugyanis számos okból az az érdeke, hogy végre béke legyen Ukrajnában, és azt látjuk, hogy bár Európában továbbra is egyfajta háborús pszichózis uralkodik, a világ döntő többsége már a háború végét várja”.
Szijjártó Péter a gazdasági kérdésekre térve hangsúlyozta, „már egyáltalán nem túlzás azt mondani, hogy ha egy kínai beruházás Európába jön, az nagyon nagy valószínűséggel Magyarországra jön”. Kiemelte, a kínai beruházások nélkül rendkívül nehéz lett volna növekedési pályán tartani a gazdaságot, ezek nélkül hazánk nem elől járna, hanem visszaesne a jelenlegi világgazdasági átalakulásban. Emellett arra is kitért, hogy a tavalyi 6,5 milliárd eurós beruházási rekordot idén meg fogják duplázni, és ennek is a nagy része Kínából érkezik.
A tárcavezető ismét felszólalt az európai és a kínai gazdaság egyesek által kívánatosnak tartott szétválasztása (decoupling) ellen. Emlékeztetett, az európai-orosz együttműködés szálait egyesével vágták el az elmúlt másfél évben, annak ellenére, hogy ez adta a gazdasági növekedés alapját. „Most ez gyakorlatilag a múlté, és most Nyugat-Európából még ezen is túl akarnak menni, és nem elég, hogy kiütötték az európai gazdaságot, még le is akarják lőni, hogy véletlenül se tudja összeszedni magát valamikor” – tette hozzá.
Szijjártó szerint a kínai együttműködés nélkül nincs versenyképes európai gazdaság, a szétválasztás tragikus lenne és ellentétes lenne a magyar érdekekkel.
„Magyarország minden olyan észszerűtlen javaslatot el fog utasítani, akadályozni fog, amely a kínai-európai gazdasági együttműködést korlátozná vagy éppen megszüntetné, tehát nem fogjuk támogatni a kínai elektromos autóiparra kivetendő esetleges vámokat vagy más jellegű akadályozó tényezőket, és ellenállunk annak a nyugat-európai nyomásnak, hogy csökkentsük a gazdasági együttműködésünket Kínával,”
mondta a külügyminiszter.
„Az egyre bonyolultabb geopolitikai helyzetben fontos, hogy megértsük a különböző álláspontokat, valamint az azok mögött rejlő egyedi nemzeti adottságokat és történelmi tapasztalatokat. Ennek érdekében kínai utam során nemcsak a politika, hanem az akadémiai világ képviselőivel is igyekszem találkozni” – írta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, aki szintén közösségi oldalán számol be kínai találkozóiról. A politikus több jelentős kínai médiumnak is interjút adott.
A magyar–kínai diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóját ünnepeljük az idén. Májusban hazánkba látogatott Xi Jinping kínai államfő, majd Orbán Viktor miniszterelnök utazott Pekingbe tárgyalni a „békemisszió” keretében.
Még meg sem született a Kínai Népköztársaság, de sportjának képviselői már bemutatkoztak Budapesten. Néhány héttel a népi Kína megalakítása előtt, 1949 augusztusában, a X. Főiskolai Világbajnokság kosárlabdatornáján részt vett a Szabad Kína csapata. Az elnevezés utalt a politikai fordulatra, hiszen a Népsport egy évvel korábban, az 1948-as olimpia idején még arról írt, hogy Csungkajsek (sic!) Kínája vesz részt a londoni játékokon.