A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) „háborús és emberiesség elleni bűncselekmények” vádjával elfogatóparancs kiadását kérte Jahja Szinvar Hamász-vezér és Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu ellen az október 7-i Izrael elleni támadások és az azt követő gázai háború miatt – mondta Karim Khan, a bíróság főügyésze a CNN-nek adott interjújában, melyet az Euronews szemlézett.
Khan elmondta, hogy a büntetőbíróság ezt kérte az izraeli védelmi miniszter, Yoav Gallant, valamint a Hamász két másik vezetője, Mohammed Diab Ibrahim al-Masri, az Al-Kasszem Brigádok vezetője és Iszmail Haníje, a Hamász politikai vezetője ellen is.
„Az ICC főügyészének javaslata Benjamin Netanjahu miniszterelnök ellen abszurd és szégyenletes” – írta X-bejegyzésében Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Hozzátette, az ilyen kezdeményezések nem hozzák közelebb a békét, inkább csak tovább szítják a feszültséget.
A javaslat most az ICC bíráinak egy csoportja elé kerül, akik döntenek arról, hogy elfogadják-e vagy sem. Amennyiben rábólintanak, úgy az ICC fennállásának története során először fordulhat elő, hogy a bíróság az Egyesült Államok közeli szövetségesének vezetése ellen ad ki elfogatóparancsot. Joe Biden hétfőn felháborítónak nevezte a főügyész döntését. Az amerikai elnök leszögezte, bármit is sugall Kamir Khan javaslata, semmiféle hasonlóság nincs a Hamász és Izrael között és Washington a jövőben is mindent meg fog tenni szövetségese biztonságának érdekében.
Benjamin Netanjahu szintén abszurdnak nevezte a főügyész javaslatát, és azt állította, hogy a lépés egész Izrael elleni támadás. „Undorral utasítom vissza a hágai ügyész összehasonlítását a demokratikus Izrael és a Hamász tömeggyilkosai között” – húzta alá az izraeli kormányfő. A javaslat Netanjahu politikai ellenfeleinek körében is felháborodást váltott ki, Jaír Lapid ellenzéki vezető teljes erkölcsi kudarcnak minősítette azt.
Fontos kiemelni, sem az Egyesült Államok, sem pedig Izrael nem ratifikálta az ICC-t 2002-ben létrehozó Római Statútumot, így területükön az intézménynek nincs joghatósága. Ugyanakkor a nyugati országok túlnyomó része tagja az ICC-nek, így ezeknek az államoknak kötelességük lenne letartóztatni az izraeli kormányfőt, amennyiben területükre lép – abban az esetben, ha elfogadják Khan javaslatát. Ez elképesztő mértékben csökkentené Netanjahu és Izrael nemzetközi mozgásterét, hiszen olyan szoros szövetségeseihez sem utazhatna a kormányfő, mint Németország vagy éppen az Egyesült Királyság.
Magyarország neve jól cseng Szíriában: oktatási-kulturális területen eddig is kiváló volt az együttműködés az országok között. Ráadásul gazdaságilag sem ismeretlen a terep: a háború kirobbanása előtt a MOL-nak jelentős gáz- és olaj befektetései voltak. Ezek jó alapot jelenthetnek, hogy Magyarország is szerephez jusson Szíria újjáépítésében.
Ma 75 éve, 1950. február 3-án vette fel egymással a diplomáciai kapcsolatokat Magyarország és Vietnám.
Kína a világtörténelem első olyan félmaratonjának megrendezésére készül, ahol emberek és robotok együtt versenyezhetnek.