Orbán Viktor: az európai politikát súlyos kihívások uralják
Az elmúlt időszak globális fejleményei viharosak voltak, és az európai politikát súlyos kihívások uralják – fogalmazott Orbán Viktor pénteken Asztanában, a Türk Államok Szervezete tizedik csúcstalálkozóján.
Orbán Viktor: az európai politikát súlyos kihívások uralják
Fókusz

Orbán Viktor: az európai politikát súlyos kihívások uralják

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Eurázsia/MTI 04/11/2023 00:05

Az elmúlt időszak globális fejleményei viharosak voltak, és az európai politikát súlyos kihívások uralják – fogalmazott Orbán Viktor pénteken Asztanában, a Türk Államok Szervezete tizedik csúcstalálkozóján.

Orbán Viktor a találkozón elmondott beszédében úgy fogalmazott, nehéz dilemmákkal szembesülünk, s a válaszok, amelyeket Európában adni fogunk, erős hatással lesznek a türk világ és a kontinens kapcsolatára. A miniszterelnök kijelentette: európai nézőpontból a globális biztonság, a hidegháború vége óta, most van a legrosszabb állapotban. – Soha nem volt a helyzet olyan nehéz és bonyolult az elmúlt harminc évben, mint most – húzta alá.

A kormányfő emlékeztette a tanács résztvevőit, hogy másfél éve tart az orosz–ukrán háború, a Közel-Keleten fegyveres konfliktus van, az Európai Unió országaiban a terrorfenyegetettség egyre súlyosabb, és a migráció lökéshullámait nem tudják megállítani Európa határainál, az egyetlen kivétel ez alól Magyarország. Hozzátette: a világgazdaság rövid időn belül kétszer is fejre állt, egyszer a Covid, egyszer az ukrajnai háború miatt, miközben megemelkedtek az energiaárak, ami súlyosan rontja az európai versenyképességet.

– Az európai dilemma úgy hangzik, hogy mi Európa érdeke, a világgazdaság blokkosítása, vagy a globális összeköttetések, a konnektivitás fejlesztése – fogalmazott Orbán Viktor. Kifejtette, az egyik irányzat a blokkosodás felé szeretné tolni Európát: először elvágták a kontinens gazdaságának alapját adó európai–orosz gazdasági együttműködés szálait, és azon vitatkoznak, hogy a keleti kapcsolatokat – ideértve a kínait is – korlátozzák-e. Orbán Viktor szerint a másik irányzat – ahová Magyarország is tartozik – erősíteni szeretné az együttműködést, és az egymásrautaltságban fejlődési és a versenyképességi növekedési lehetőséget lát.

– Ezért mi azt szeretnénk, ha a következő időszak a konnektivitásról és a globális összeköttetésekről szólna – hangsúlyozta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy úgy ismeri a türk tanácsot, mint a konnektivitás bajnokát, és az a meggyőződése, hogy az az irány, amit az elmúlt években követtek, a jó irány.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A kormányfő kitért az ukrán–orosz háborút övező európai vitára, megjegyezve, hogy ez mindenki számára, aki a kontinensen él, beleértve a magyarokat is, közvetlen kockázatot jelent. – Eltelt másfél év, és azt kell mondjam, nyilvánvaló, hogy az eddigi európai stratégia kudarcot vallott – emelte ki. Hozzáfűzte, a terv az volt, hogy Ukrajna harcol, mi, nyugatiak, adjuk a pénzt és a fegyvereket, így Ukrajna győz, Oroszország pedig veszít a csatamezőn, változások lesznek Moszkvában, és az új orosz vezetéssel meg lehet majd állapodni.

A miniszterelnök szerint ez egy ambiciózus és logikus terv volt, de nem működik, ezért most az a kérdés uralja az európai politikát, hogy szembe nézzenek-e a realitásokkal és kidolgozzanak-e egy B tervet. Emlékeztetett: az unióban napirenden van, hogy adjanak-e 50 milliárd eurót Ukrajnának. Orbán Viktor ezt úgy értékelte, ez annak a jele, hogy a többség még mindig azt gondolja, az előző, már megbukott startégiát kell folytatni, azt kell finanszírozni. A miniszterelnök hozzátette, ez a vita nagy feszültséget okoz az európai országok között és legalább két hónapig fog tartani.

– Tájékoztatom az elnök urakat, hogy Magyarország egy B tervet szorgalmaz, amely tűzszünetre, béketárgyalásokra és egy új európai biztonsági architektúra felépítésére irányul, és amely megnyugtató Ukrajna számára is és elfogadható az oroszoknak is – mondta a kormányfő. Orbán Viktor hangot adott azon meggyőződésének, hogy az új európai biztonsági architektúrában Törökországnak, és Törökországon keresztül a türk világnak is meg kell jelennie, mert Törökország nélkül nem lehet elképzelni egy fenntartható és hosszú távú európai biztonsági struktúrát. Közölte, a jelenlegi nemzetközi helyzetben a Türk Államok Szervezetének szerepe felértékelődik; a türk államok eddig képesek voltak mérsékelni a konfliktusokat, csökkentették az eszkalációs kockázatokat. – Ezt a politikát Magyarország továbbra is szeretné erősíteni a Türk Államok Szervezetében – hangsúlyozta.

A miniszterelnök megerősítette, hogy Magyarország készen áll a Türk Befektetési Alap munkájában való részvételre, s fenntartja a korábbi vállalását a 100 millió eurós hozzájárulásra. Megköszönte, hogy Magyarország csatlakozhatott a zöld pénzügyi tanács munkájához, és emlékeztette a tanács tagjait arra, hogy Magyarország azon 20 ország közé tartozik a világon, amelyeknek úgy nő a GDP-je, hogy közben csökken a károsanyag-kibocsátása.

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások