Fotó: Hegedüs Róbert
Őry Mariann
08/05/2024 22:00
Ázsia-szerte egyre magasabb szinten van a digitalizáció. Hogyan mutatkozik ez meg Szingapúrban a mindennapi életben?
Szingapúrban hihetetlen mértékű a digitalizáció. Egyáltalán nincs készpénzhasználat, bankkártyával és QR-kóddal lehet fizetni. Nem csak a fizetésről van szó, egy applikációból érjük el minden dokumentumunk, a személyi igazolványtól kezdve, a jogosítványon át a lakásbérletig, vagy éppen az oltásokig. Bárhová megyek Szingapúrban, elég, ha a telefonom nálam van, hiszen nemcsak fizetni tudok a telefonommal, de ezzel tudom magam igazoltatás esetén azonosítani is.
Hogyan élik meg az ilyen mértékű digitalizációt az emberek Délkelet-Ázsiában? Európában például nagy riadalmat keltett a digitális állampolgárság intézménye, sokan megfigyeléstől tartanak.
Itt mutatkozik meg az, hogy a társadalmi szerkezet teljesen más. Mi individualista társadalmak vagyunk, míg Ázsiában kollektivista társadalmakról beszélünk. Teljesen természetes, hogy összetartanak a családok, a közösségekben mindenki tud egymásról, a nagyvárosokban is. Kevésbé van az emberekben fenntartás azzal kapcsolatban, hogy bizonyos információk nyilvánosak. Nem csak az állam használja az adataim, hanem lényegében bárki, akár reklámcélra is. Telefonszolgáltatók beleegyezés nélkül adhatják ki a cellainformációkat harmadik félnek, akik ezeket akár reklám célra is felhasználhatják. Délkelet-Ázsiában egy olyan szigorú, mindenre kiterjedő adatvédelmi rendszer bevezetésére, mint az EU-ban a GDPR, se szükség se igény nincsen. Szingapúrban sokkal magasabb a kormányzati apparátus elfogadottsága, és el is várják az államtól a gondoskodást, a felügyeletet. Minden szabályozva van, és be is tartják a szabályokat – kiskapuk se nagyon vannak.
Ha ennyire máshogy gondolkodnak, mint az európaiak, van esélye a magyar cégeknek a szingapúri és általában a délkelet-ázsiai piacon?
Ahhoz, hogy egy cég ki tudjon jutni Délkelet-Ázsiába és sikeres is legyen ott, komoly tapasztalatra, üzletfejlesztési stratégiára van szüksége. Európából ez a piac nagyon messze van, rengeteg energiát kell belefektetni és jelentősek a kulturális különbségek is. Szingapúr egy kicsi piac, de referenciapiac, nagyon szabályozott, nagyon magasak az elvárások és óriási a verseny. Akik jelen vannak magyar cégek, azoknak túlnyomó részének Szingapúrban van a regionális központja. Szingapúrban nagyon könnyű céget alapítani, mert nagyon egyszerű és átlátható a folyamat, de a cégalapításhoz komoly kezdőtőke kell. A térségben sikeres magyar cégeink többsége úgy kezdte, hogy Szingapúrban egy kisebb, úgynevezett pilot projektet hajtott végre önköltségen vagy anyagköltségen, majd a valódi bevétel később realizálódott, amikor ezt követően beléptek a malajziai, indonéziai, vagy a Fülöp-szigeteki piacra, ahol a szingapúri referencia miatt sokkal könnyebben kaptak nagyobb megbízásokat.
Milyen típusú cégek vannak jelen?
Szingapúr az egyetlen olyan ország a térségben, ahová élelmiszerexportunk irányul, ráadásul jelentős. Nincs még egy olyan délkelet-ázsiai ország, ahová hústermékeket vagy borokat ilyen mennyiségben szállítanánk. Persze ez nem a közel hatmilliós helyi lakosságnak tudható be, hanem Szingapúr disztribútori szerepének. Szingapúrral folytatott kereskedelmünk jelenleg nagyobb, mint Thaifölddel, Vietnámmal és a Fülöp-szigetekkel együttvéve.
A délkelet-ázsiai cégek is elindultak Európa, illetve Magyarország felé?
Szingapúrból vannak jelentős befektetőink, és úgy néz ki, hogy lesznek is még. Ugyanakkor a délkelet-ázsiai cégekre is igazak azok a kihívások, amik az európaiakra a régióban. A saját térségükben sikeresek, azt ismerik jól, Európa messze van. A legriasztóbbak számukra a bonyolult uniós szabályozások, előírások, szabványok.
Milyen az együttműködésünk Szingapúrral tudományos téren?
Egyre sikeresebb! A HUN-REN magyar kutatóhálózat elnöke, Gulyás Balázs például több mint tíz évig Szingapúrban élt, az ország egyik vezető egyetemének, a Transzlációs Neurológiai Tanszéknek mind a mai napig az elnöke. Nagyon széles tudásra tett szert, hogy Szingapúr hogyan építette fel a kutatás-fejlesztési hálózatát. Az ország a GDP közel három százalékát költi erre a területre, ráadásul világelső a kutatás, az ipar és a gazdaság összekapcsolásában. Nagyon más a rendszer. Például minden kutatóintézetnek bevételt kell generálnia. Egy intézet megítélésében a publikációk száma csak egy szempont, nem fontosabb, mint a szabadalmak és a sikeres spin-offok, start upok száma. Ezzel párhuzamosan Szingapúr élen jár a szellemi tulajdon védelmében, nagyon szigorúan szabályozzák és a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) is szingapúri az elnöke.
Mennyit tudnak Szingapúrban Magyarországról?
Nincsenek általánosságban véve mélyre menő ismereteik hazánkról. Az biztos, hogy a nemzetközi politikai téren Orbán Viktor miniszterelnök úr személye ismert és pozitív elismerést vált ki. A stabil magyar politikai helyzet komoly befektetésösztönző hatással bír, különösen, hogy ez más európai országra nem jellemző.
Milyen kulturális tevékenységet folytat a nagykövetség?
A régióban Szingapúrban van a legnagyobb magyar közösség, körülbelül háromszázötven-ötszáz fő. Az utóbbi időben nagyon igyekeztünk velük aktívabb kapcsolatot kialakítani. Amióta kint vagyok, minden március tizenötödike alkalmával megrendezzük a háromnapos magyar filmfesztivált. Szingapúr nagyon jó a tehetségek bevonzásában, szóval sok kiemelkedő magyar szakember tevékenykedik itt, például Gulyás Balázs professzor mellett Király László világhírű gyermek szívsebész is, illetőleg más híres magyar kutató és szaktekintély, de sokan dolgoznak nemzetközi cégeknél is vezető beosztásban. Havonta tartunk kulturális esteket, ahol a közösség kiemelkedő tagjai tartanak előadást és van egy magyar könyvsarkunk, a gyermekek számára külön rendezvényeket, foglalkoztató, hagyományőrző programokat szoktunk szervezni.
A szerző az Eurázsia felelős szerkesztője.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. májusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
