Fotó: AFP/Anadolu Agency
Horváth Marcell
04/10/2024 22:00
A megoldás Magyarország számára egy komplex együttműködési hálóval bíró, stabil pénzügyi központ kiépítése lehet Európa közepén. Ennek megfelelően a magyar–kínai diplomáciai kapcsolatok alakulásával együtt a két állam pénzügyi kapcsolatai hosszú utat jártak be és mára Magyarország széleskörű pénzügyi együttműködést épített ki Kínával, amivel megalapozhatja, hogy hosszútávon a térség egyik meghatározó pénzügyi HUB-jává váljon.
Korunk fő megatrendjei, így a fenntarthatóság, a technológiai innovációk és a digitalizáció, valamint a geopolitika jelentette kihívások hatására nemzetközi gondolkodás indult a jövő pénzügyi rendszere vagy a pénzügyi rendszer jövőjét illetően. Az egyik megatrendet kiemelve azt látjuk, hogy a technológiai innovációk, mint például a mesterséges intelligencia (AI), a blokklánc és az automatizálás alapjaiban határozzák meg a gazdasági és társadalmi életet. Ezek az új technológiák nem csupán új iparágakat teremtenek, hanem megváltoztatják a munkaerőpiacot is. Új készségeket és alkalmazásokat követelnek, és jelentős hatással lesznek a globális gazdasági szerkezetre és a technológiai versenyre. A digitális átalakulás az egész világon zajlik, de Ázsiában különösen erőteljesen. Az IMF jelentése szerint a digitalizáció hozzájárulása a gazdasági növekedéshez Ázsiában az egyik legmagasabb a világon. Az adatalapú döntéshozatal, az e-kereskedelem és a digitális szolgáltatások előretörése mind új lehetőségeket teremtenek a vállalatok és a fogyasztók számára.
A kínai jegybank (People’s Bank of China, PBoC) 2014 óta foglalkozik a digitális jegybankpénzzel (DJBP), főképp a monetáris szuverenitás megőrzésének céljából. A különböző kriptoeszközök mellett a belföldi pénzforgalom sajátosságai is magyarázzák ezt, hiszen Kínában két óriáscég (Tencent, Alibaba – Ant Financial) „uralja” az elektronikus fizetéseket. Bár a PBoC hangsúlyozza, hogy nem célja a két közkedvelt mobilfizetési applikáció (Alipay, WeChat Pay) kiszorítása, ám a készpénzmentes világban is biztosítani kívánja a jegybankpénzhez való hozzáférést, így a kereskedelmi bankok mellett a nagy techcégeket is bevonta a DJBP kialakításába.
Az e-CNY applikáció ma már széles körben elérhető a tesztövezetekben, és a nagybankok mellett az Alipay és a WeChat Pay felületein is megjelenik. Jellemzően a Kínában megszokott QR-kódos fizetéssel használható, az induló egyenlegeket pedig nyereményjátékokkal, kuponokkal biztosították a lakosság számára. A PBoC szerint a pilot első négy éve, 2024 májusáig összesen 6,6 ezermilliárd RMB (kb. 910 milliárd USD) értékű tranzakciót eredményezett, ami háromszorosa az egy évvel korábbi adatnak. Ráadásul a kínai DJBP a nemzetközi színtérre is kilépett és számos multilaterális együttműködés indult a határon átnyúló megoldások kidolgozására. A PBoC a Hongkongi Monetáris Hatósággal, a Nemzetközi Fizetések Bankjával (BIS), valamint Thaiföld és az Egyesült Arab Emírségek jegybankjaival 2021 óta részt vesz az mCBDC Bridge határon átnyúló DJBP-platform fejlesztésében. A projekt egyszerűbb, olcsóbb és gyorsabb nemzetközi fizetésekkel kecsegtet, megkerülve az USA dollár által dominált nemzetközi pénzügyi fizetési infrastruktúrákat (pl. a SWIFT globális elektronikus pénzügyi üzenetküldő rendszert). Az mCBDC Bridge már a működő prototípus fázisában van, aminek továbblépése attól is függ, mennyire fut fel az eCNY Kínában. Kínának pedig érdeke fűződik az mBridge sikeréhez, hiszen a BRICS-csoport tagjaként a nemzeti valutákban történő elszámolás egyik fő szorgalmazója, és az USA-val éleződő geopolitikai feszültségek közepette hasznára válhat egy alternatív nemzetközi fizetési infrastruktúra kialakítása a Globális Dél országaival.
A világ pénzügyi rendszerében is megjelenő változásokat és innovatív átalakulást látva a magyar állam a Magyar Nemzeti Bank vezetésével az elmúlt évtizedben a nyugati pénzügyi kapcsolatrendszer mellé egy kiegyensúlyozott pénzügyi együttműködést alakított ki Kínával is. A világ legnagyobb bankjai közül a Bank of China és a China Construction Bank (CCB) is Magyarországot választotta regionális központjául. Ráadásul a CCB egy FinTech Innovation Lab létrehozását is tervbe vette, többek között azzal a céllal, hogy a kínai digitális jegybankpénz magyarországi, tényleges fizetési forgalomban történő tesztelését is elvégezze.
Az MNB ugyanis hamar együttműködést alakított ki a kínai jegybank digitális valuta fejlesztéséért és teszteléséért felelős Digitális Valuta Intézetével és számos alkalommal egyeztettek az élvonalbeli kínai technológiai megoldásokról, amely tapasztalatokat a magyar jegybank a saját projektjéhez is felhasználta. 2023 óta az említett mCBDC Bridge programban az MNB is részt vesz megfigyelőként. Továbbá 2019 óta Magyarországon is elérhetővé vált a Kína egyik vezető mobilfizetési applikációján, az Alipay-rendszeren keresztüli fizetés, és az első Alipay-fizetés Magyarországon az MNB Budapest Renminbi Kezdeményezés Konferenciáján történt meg. Emellett meg kell említeni, hogy az MNB koordinálásával 2020-ban indult el a hazai Azonnali Fizetési Rendszer (AFR), így az év minden napján, 24 órában, legfeljebb öt másodperc alatt teljesülnek az elektronikus úton indított egyedi belföldi átutalások. Az AFR 2.0 további innovációkat hozott és 2024 szeptemberétől a magyar azonnali fizetési rendszerben is elérhető a kínaihoz hasonló QR-kódos fizetés. Ezek a fejlesztések különösen fontosak a magyar pénzügyi központ kialakulása szempontjából, mivel hozzájárulnak a pénzügyi szektor modernizációjához és a készpénzmentes fizetési megoldások elterjedéséhez, erősítve az ország nemzetközi versenyképességét.
A fokozódó geopolitikai versengés és a geopolitikai fragmentáció közepette ugyanis egyre fontosabbá válnak a nyugat-kelet közötti együttműködés platformját biztosító csomópontok. Ezek a HUB-ok amellett, hogy megfontolt és diverzifikált geopolitikai megközelítést alakítanak ki, elsősorban a tudás és a tehetség terén felhalmozott erőforrásaikra építve pénzügyi, technológiai és tudásközpontokká válnak kiegyensúlyozott és komplex gazdasági és pénzügyi kapcsolatokat építve.
A szerző a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. októberi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
