Orient Projekt portrék: Germanus Gyula
Budapesten, zsidó családban született, de 1930-ban iszlám vallásra áttért Germanus Gyula (1884–1979) orientalista, író, nyelvész, irodalomtörténész, utazó, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, aki az iszlám előírásait követve, első magyarként zarándokolt Mekkába 1935-ben. 
Orient Projekt portrék: Germanus Gyula
Kultúra

Orient Projekt portrék: Germanus Gyula

Fotó: Germanus Gyula mint matróz a ,,Duna” hajón, 1939. FORRÁS: MAGYAR FÖLDRAJZI MÚZEUM, L. SZ.: 1674-91.
Eurázsia 19/11/2025 15:55

Budapesten, zsidó családban született, de 1930-ban iszlám vallásra áttért Germanus Gyula (1884–1979) orientalista, író, nyelvész, irodalomtörténész, utazó, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, aki az iszlám előírásait követve, első magyarként zarándokolt Mekkába 1935-ben. Innentől kezdve a Hadzsi megszólítás is kijárt neki. Könyvei máig népszerűek, cikkei, tanulmányai arabul és nyugati világnyelveken is számos helyen megjelentek. Germanus mestere volt a nívós ismeretterjesztésnek, a szórakoztatva tanításnak, a hű tanítványok istápolásának, a kapcsolatépítésnek, és – az igazsághoz ez is hozzátartozik – az egyéni érdekérvényesítésnek is. Derűs és joviális karaktere, fáradhatatlan és kitartó munkaszeretete, páratlan nyelvtudása és lebilincselő előadásmódja mind hozzájárultak ismertségéhez és hírnevéhez.

Rákosi Mátyás a Keleti Akadémián volt tanítványa, gróf Teleki Pál a Közgazdaságtudományi Karon mentora, és 1956 után a Kádár-rendszer vezetőivel is szót értett. Hosszú élete során bel- és külföldi kalandok, ármányok, intrikák sem kímélték őt. Az iszlám világban jól ismerték a nevét ötven éven át, Indiába Rabindranáth Tagore irodalmi Nobel-díjas költő hívta, Egyiptomban már a harmincas években barátságot kötött Taha Huszainnal, Mahmoud Teymourral és az arab irodalom más nagyságaival. Találkozott Kemal Atatürkkel, Mahátma Gandhival, Dzsaváharlál Nehruval, Arábiai Lawrence-szel, szaúdi királyokkal, indiai maharadzsákkal, nyugati államférfiakkal egyaránt. 1926-ban a magyar PEN Club titkára lett, majd közreműködött a bolgár és egyiptomi PEN Clubok megalapításában. Több egyetem több tanszékén, intézetében volt professzor, az ELTE-n évekig vezette is az Arab Irodalmi és Művelődéstörténeti Tanszéket. Számos tudományos akadémia a tagjává választotta, a magyart kivéve. Az egyiptomi arab akadémia szótárbizottságában is nagy elhivatottsággal tevékenykedett.

Germanus Gyula a Khan el-Khalili bazár egyik kávézójában, Kairó, 1935. FORRÁS: MAGYAR FÖLDRAJZI MÚZEUM, L. SZ.: 2776-91.
Germanus Gyula nagy formátumú, bölcs tudós volt, figyelemre méltó életművet hagyott hátra maga után az utókornak. Nevét máig ismerik az iszlám világban, de hazánkban sajnálatos módon kezd feledésbe merülni. Germanus sokoldalú, széles látókörű tudós volt, ugyanakkor íróként is definiálta önmagát, sőt előszeretettel vállalt szerepet különböző szépirodalmi körök, fórumok tevékenységében. Életpályájának nem elhanyagolható szeletét jelenti a magyar PEN Club vezetésében való tevékenysége, illetve a bolgár és egyiptomi PEN Club megalapítása. A professzor – sűrű külföldi útjai ellenére – „gondos gazdaként” bánt a tanszékével, ügyelt az utánpótlás nevelésére, a nemzetközi kapcsolatok építésére és fenntartására, a széles körű tájékoztatásra. Germanus élete végéig óvó gondoskodással és szeretettel fordult hű tanítványai – többek között Fehérvári Géza, Fodor Sándor, Katona Tamás, Chrudinák Alajos, Gerő Győző – felé, mindent megtett szakmai karrierjük kibontakoztatása érdekében, sokszor közbenjárt a politikai okok miatt parkolópályára tett, a hatalom által vegzált-üldözött volt diákjai érdekében.

A cikk az Eurázsia 2025. novemberi számában jelent meg.

A részletes tanulmány itt olvasható.

Továbbiak

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások