Orient Projekt Portrék: Haár Ferenc
Orient Projekt Portrék: Haár Ferenc
Kultúra

Orient Projekt Portrék: Haár Ferenc

Fotó: Haár Ferenc, családi hagyaték
07/02/2025 22:00
Haár Ferenc (angolul: Francis Haar, japánul:ハ ー ル・フ ェ レ ン ツ), 1908. július 19., Csernátfalu – 1997.december 22., Honolulu) fotóművész, dokumentarista filmrendező. Édesapja Haár Arnold zsinór- és paszománygyártó mester, édesanyja Reiter Adél. Kétéves koráig a romániai Csernát nevű községben éltek. Innen költöztek Magyarországra, Nagyatádon és Szekszárdon keresztül vezetett útjuk Budapestre. Felesége Pápa Irén volt. Mindhárom gyermekük Japánban született: Tamás (1941), Veronika (1942) és András (1946). A fényképezés egyre jobban érdekelte, és a Munka-kör munkásfotócsoportjában mélyítette a tudását. Társai Gönci Sándor, Kepes György és Lengyel Lajos voltak. Kassák Lajos hatására lett elhivatott szociofotográfus.
Fotó: HAÁR FERENCCSALÁDI HAGYATÉK. © TOM HAÁR 2024
Nevét, illetve munkásságát a harmincas évek második felében már a külföld is megismerhette. A Studio angol művészeti folyóirat magyarországi tudósítója, Rosner Károly írta az első cikket Haár munkásságáról. Rosner volt az, aki a hazai fényképezés új útkeresőit számontartotta és dokumentálta. Haár Ferenc a magyar modern fényképezés egyik kiemelkedő alakjává vált, megbecsültségét a Daguerre centenáriumra 1937-ben, a Vigadóban rendezett nemzetközi fényképkiállítás zsűritagsága is igazolja.

Ebben az évben kiutaztak Párizsba, hogy megnézzék az 1937-es világkiállítás magyar pavilonját, amelyhez a Külügyminisztérium tőlük rendelt meg két nagy méretű faliképet. Elhatározták, hogy mindenképpen meg kell próbálni saját műtermet nyitni a fény városában, mert a rövid látogatás során látták, hogy tudásuk és felkészültségük előnyt jelent számukra. A Haár házaspár, Ferenc és Irén 1937-ben Párizsba költözött. Nemsokára Párizsban élő főiskolai évfolyamtársa, Gergely Ferenc, az Avanue de l’Opéra 35. szám alatt egy megfizethető bérleti díjú üzlethelyiséget ajánlott nekik, amelyhez az üzlet feletti kislakás is hozzátartozott. Szakszerűen berendezték, és kitűnő helyen, Haár néven megnyitották elegáns műtermüket. Gergely Ferenc a főnökét, Kavazoe Hirosit elvitte Haár műtermébe, ahol Ferenc egy portrésorozatot készített a japán férfiről, aki meglepődve látta az eredményt. Már első látásra szimpatikusak voltak egymásnak.
Fotó: HAÁR FERENCCSALÁDI HAGYATÉK. © TOM HAÁR 2024

Felesége, Hara Csieko a párizsi Zeneakadémia zongora szakán tanult. Természetesen összejárt a két házaspár, Haárék közelebbről megismerkedtek a japán filmmel, a japán konyhával, ily módon igen élővé tették a kapcsolatukat. Haár Ferenc és a Kavazoe házaspár – a Szuva Maru fedélzetén – 1939. december 1-jén együtt indult Japánba. Érdekes egybeesés, hogy ekkor kezdte meg a működését a magyar külképviselet az Imperial Hotelben. Haár Ferenc érkezése után röviddel találkozott a magyar misszióvezetővel, Ghika György követtel és munkatársaival. A kis létszámú magyar kolónia tagjai örömmel befogadták a fotóművészt. Kavazoe Hirosi ígéretét betartva, első teendői között segítette magyar barátja elindulását. Haár Ferenc életének legtermékenyebb időszakasza kezdődött el, mely végül egészen Honoluluig ívelt.

A részletesebb életrajz itt olvasható.


Ez a cikk az Eurázsia 2025. februári számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!

#fotóművészet #Haár Ferenc #kultúra
Továbbiak

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások

Elfogad