Orient Projekt portrék: Hudec (Hugyecz) László
Hudec (Hugyecz) Lászlót a két világháború közötti Sanghaj egyik legjelesebb építészeként tartják számon Kínában. A Sanghaj építészetét bemutató kiadványokban kiemelkedő helyen szerepelnek legjelentősebb épületei (például a Park Hotel, a Grand Theatre). 
Orient Projekt portrék: Hudec (Hugyecz) László
Kultúra

Orient Projekt portrék: Hudec (Hugyecz) László

Fotó: Hudec Kulturális Alapítvány
08/05/2024 22:00

Hudec (Hugyecz) Lászlót a két világháború közötti Sanghaj egyik legjelesebb építészeként tartják számon Kínában. A Sanghaj építészetét bemutató kiadványokban kiemelkedő helyen szerepelnek legjelentősebb épületei (például a Park Hotel, a Grand Theatre). Népszerűségét mutatja, hogy 2016-ban a város 100 legfontosabb személyisége közé is megválasztották. Építészeti hagyatéka mind mennyiségében – közel 60 épülete közül 33 a város jegyzett kulturális öröksége – mind sokszínűségében – hiszen tervezett kórházat, templomot, szállodát, bankot, színházat, stb – egyedülállóan gazdag. 

Hudec László 1893-ban született Besztercebányán. Apja, Hugyecz György jómódú építési vállalkozó volt. Felmenői mindkét ágon evangélikusok. Édesanyja, Skultéty Paula családjában több evangélikus lelkész is volt. Nem csak szemlélte szülővárosa és a környék építészeti gazdagságát: édesapja már kilenc éves korától dolgoztatta az iskolai szünetekben az építkezésein. Ő erkölcsi és szellemi értelemben is a legfontosabb példakép volt számára.

Budapestre került 1910-ben, zsebében az érettségi bizonyítvánnyal, majd 1914. június 18-án Hudec László kiváló osztályzatokkal építész diplomát szerzett. Közvetlenül ezután felvételt nyert Ybl Lajos – „a magyar király volt udvari építésze” – irodájába, és meghívták a Műegyetem ókori építészet tanszékére tanársegédnek. Ragyogó karrier állt előtte, azonban az I. világháború kitörése ebben megakadályozta. A huszonegy éves építészt besorozták.

Tífuszt kapott (1917-ben) és a jobb lába is eltörött, néhány centivel megrövidült, így felkerült egy dán vöröskeresztes hadirokkantvonatra. Hudec László az orosz hatóságoktól hamis útleveléért cserébe Kínába vagy Japánba szóló menlevelet kapott és 1918. október 26-án megérkezett Sanghajba.

A Grand Theatre és a Park Hotel (Sanghaj, 1934) (Forrás: Hudec Kulturális Alapítvány, hudecproject.com)

Jó fellépésének és kiváló szakmai felkészültségének köszönhetően három nap alatt talált rajzolói állást az amerikai Curry építészirodában. Hatalmas energiával vetette bele magát a munkába, néhány hónap alatt irodavezető lett. Megházasodott 1922-ben, felesége a Sanghajban született Gisella Meyer, akinek édesapja jómódú, brémai származású kereskedő, édesanyja pedig angol nemesi sarj. Három gyermekük született. A Curry irodában egyre nagyobb befolyásra tett szert, az amerikai tulajdonos társává tette, 1925-ben pedig Hudec megnyitotta saját építészirodáját.

A megfeszített munka közben Hudec aktívan részt vett a sanghaji magyar kolónia életében, mint a Sanghaji Magyar Egyesület elnöke. A gazdasági és politikai helyzet instabilitása miatt 1935-től csökkentek az építészeti megrendelések, de szinte fellélegzett és boldogan vetette bele magát régi szenvedélyeibe, a magyar történelem és a keresztény régészet tanulmányozásába. A megrendeléseit ekkor elsősorban a katolikus egyháztól kapta, a jezsuita misszió házi építésze lett.

A Hudec-család 1947 januárjában hagyta el végleg Kínát. Élete utolsó éveit családja körében töltötte, de szellemi és társadalmi aktivitása nem csökkent. A kaliforniai Berkeley-ben hunyt el, 1958-ban. Hamvai szülővárosában a családi sírboltban nyugszanak.

 A részletes és teljes életrajz itt olvasható!

Ez a cikk az Eurázsia 2024. májusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások