Fotó: Kertész K. Róbert portréja. Györgyi Dénes hagyaték, 1929. MÉM MDK
03/04/2024 22:00
Tanulmányútjai során bejárta Európát, Amerikát és a Távol-Keletet. 1904-ben a Vallás- és Közoktatásügyi, valamint a Kereskedelmi Minisztérium támogatásával Kelet-Ázsiában építészeti tanulmányutat tett. Hazatérve 1904-ben kiállítást szervezett további hat magyar világjáró bevonásával a Nemzeti Múzeumban, köztük volt Komor Siegfried és Kuhn Artúr műtárgykereskedő is. Útjáról Képek Ázsia Keletéről – Pillanatfelvételek egy világkörüli sétáról címmel kötet jelent meg 1906-ban.
Az ázsiai élményeken kívül történelmi adalékokkal is szolgált, megírta például Tiencsin felosztásának történetét, valamint a majd 1 km2 kiterjedésű osztrák–magyar területet is megemlítette. A kínai építészetet pedig így jellemezte: „Szembeszökő az a tökély és készség, melyet eme kínai építészetben oly ritkán egymagában alkalmazott kőanyag megdolgozása itt mutat. Különösen a domborművek leheletszerű árnyékhatásra számított finomsága megragadó. Másrészt a négy kapu, teljesen hű másolatai a faszerkezettel bíró hasonló kapuknak, azt mutatja, hogy a kőnek megfelelő szerkezet.”
1907-ben nyomtatásban is megjelent Ceylon építészete című munkáját Hollán-díjjal jutalmazta a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet.
Amikor Kós Károly és a Fiatalok erdélyi népművészeti gyűjtőútra indultak, ő Sváb Gyulával az Alföldön kereste a magyar népi építészet gyökereit. 1908-ban a bécsi építészeti világkongresszus elnökének választották. Ugyanebben ez évben, mint műszaki főtanácsos a Kultuszminisztérium építési osztályának vezetője lett. 1916-ban IV. Károly király koronázásának művészi munkáiért felelt, mint a művészeti bizottság előadója. A Margitsziget rendezési pályázatán I. díjat nyert pályaterve. Olyan tervpályázatok elbírálásában vett részt, mint az Erzsébet királyné számára kiírt szoborpályázat, a kassai Rákóczi-epitáfium, a miskolci vagy a székesfehérvári városszabályozási pályázatok.
Kertész később ismereteit a Kelet-Ázsia építőművészete című tárgykör magántanáraként a Magyar Királyi József Nádor Műegyetemen is kamatoztatta, 1918-ban habilitált kelet-ázsiai építőművészet tárgykörből.
1922 és 1934 között a kultuszminisztérium művészeti osztályának államtitkára volt. Magán gyűjteményéből kb. egy tucatnyi építészeti témájú könyv és makett gazdagítja a Hopp Ferenc Ázsiai Múzeum gyűjteményét, amelyek 1958-ban fia révén kerültek a múzeumba.
Ázsiához fűződő kapcsolatáról így írt könyvében: „A szülő anyaföldrész, Ázsia vissza-visszasírja magának gyermekeit. Él a vonzódás, a lelkek mélyén a Kelet felé. Úgy gondolunk reá, mint a gyermekkori szép tündérmesékre.”