Orient Projekt portrék: Sóbhá (Fori) Néhrú (Friedmann Magdolna)
Sóbhá Néhrú Friedmann Magdolnaként született Budapesten, 1908. december 5-én egy asszimilálódott zsidó családban. Apja, Friedmann Ármin és anyja, Hirshfeld Regina sikeres játék- és bútorgyártó családi üzletet vezetett.
Orient Projekt portrék: Sóbhá (Fori) Néhrú (Friedmann Magdolna)
Kultúra

Orient Projekt portrék: Sóbhá (Fori) Néhrú (Friedmann Magdolna)

Fotó: A Néhrú család archívuma
26/02/2024 22:00

Sóbhá Néhrú Friedmann Magdolnaként született Budapesten, 1908. december 5-én egy asszimilálódott zsidó családban. Apja, Friedmann Ármin és anyja, Hirshfeld Regina sikeres játék- és bútorgyártó családi üzletet vezetett. Anyja a Bettelheim család tagja volt, akik nemesi címet szereztek. Az apja családja többször is megváltoztatta a nevét. Az eredeti Formanból lettek Friedmannok, majd Forbáthok. Az iskolában Magdolna már ezt a nevet viselte, ott kapta a Forbáth után a „Fori” becenevet. Később visszavették a régi nevüket, de Magdolnán továbbra is rajta ragadt a Fori becenév. Így ismerték Indiában és a világ sok más táján.

Fori Budapesten töltötte gyermekkorát, ott járt iskolába is. Az első világháború után, a Horthy-rendszerben a családnak meg kellett tapasztalnia az egyre erősödő antiszemitizmust. Fori a budapesti Tudományegyetemen szeretett volna tovább tanulni, de akkor már érvényben volt a zsidó hallgatókra megállapított szigorú kvóta – a hírhedt numerus clausus. Az 1928-as pénzügyi ös - szeomlásban Fori apja elvesztette vagyonának jelentős részét, a család nehéz anyagi helyzetbe került. Mégis úgy döntöttek, hogy megmaradt vagyonukból támogatják a lányuk tanulmányait. Először Párizsba, a Sorbonne-ra, majd Angliába, a London School of Economics-ra küldték tanulni, ahol egy részidős kurzusra iratkozott be.

1930-ban Londonban találkozott Bradzs Kumár Néhrúval, Dzsaváharlál Néhrú közeli rokonával. B. K. – ahogyan a környezete hívta – egy gazdag és tekintélyes kasmíri bráhmana család tagja volt. Egymásba szerettek, és elhatározták, hogy összeházasodnak. A házasságot a szülők mindkét részről hevesen ellenezték. Kétségeik voltak, hogy két eltérő kulturális háttérrel rendelkező ember valaha harmóniában élheti-e le az életét. A fiatalok azonban a szülői tiltakozás ellenére hajthatatlanok maradtak. A szülők végül kénytelenek voltak beleegyezni a házasságba, de két feltételt szabtak. Az egyik az volt, hogy Forit próbára bocsátják, hogy be tud-e illeszkedni az új környezetébe. Egy évvel az esküvő előtt kiküldik Indiába, a fiú szüleinél fog lakni. Ennek letelte után döntse el, hogy el tudja-e viselni azt a környezetet, amelyben majd az egész életét le kellene élnie. Ha akkor úgy dönt, hogy képes rá, meg lehet tartani az esküvőt, ha nem, hazaküldik. A másik feltétel az volt, hogy Bradzs Kumárnak egy évre vissza kell mennie tanulni Angliába, és sikeresen le kell tennie az indiai közszolgálati vizsgát.

A szülői megállapodásnak megfelelően Fori 1934 januárjában megérkezett Bombaybe, ahol Bradzs Kumár szülei várták. A család szeretettel fogadta. Leendő apósa és anyósa először Láhórba vitte, majd később Alláhábádba (mai hivatalos nevén Dévprajágba). Azonnal részévé vált a családnak, úgy öltözködött, étkezett, beszélt, mint a többiek. Már Budapesten elkezdett hindiül tanulni, Indiában azonban rövid idő múlva már folyékonyan beszélt. A nyelvtanulás sokat segített neki abban, hogy hamar megszokja az új környezetét.

A család teljesen befogadta. Elvitték bemutatni a családfőhöz, Dzsaváharlál Néhrúhoz is, aki akkor a függetlenségi mozgalomban játszott szerepe miatt már egy ideje egy kalkuttai börtön lakója volt. Hamarosan találkozott Mahátmá Gándhíval is. A Mahátmá szoros kapcsolatban állt a Néhrú családdal, és rendszeres látogatójuk volt. Gándhí arra ösztönözte Forit, hogy ismerkedjen meg India gazdag kézműves hagyományaival. Ez nagy hatással volt rá, és úgy érezte, hogy egy állami tisztviselő leendő feleségeként akkor tehet a legtöbbet a Mahátmá elveinek megvalósításáért, ha megfogadja a tanácsát, és szívvel-lélekkel támogatja, hogy minél több asszony megélhetését biztosítsa a háziipar Indiában.

Ő maga is megtanult kézimunkázni, szőni-fonni, hogy jó példával járjon elől. Mindvégig Gándhí elkötelezett híve maradt, és nagyon büszke volt a gyűjteményére, amely a vele kapcsolatos emléktárgyakból állt.

A részletes életrajz itt olvasható!


Ez a cikk az Eurázsia 2024.
márciusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások