Fotó: AFP
Boros Eszter
30/10/2024 22:00
Arról természetesen szó sincs, hogy Moszkva könnyen kikerülte volna a korlátozásokat. Az orosz gazdaság egyelőre viszont nem bénult meg, amit a szankciókra való hosszas felkészülés magyarázhat. Az Ukrajna elleni nyílt orosz agresszió 2014-ben a Krím-félsziget elcsatolásával indult, amire a Nyugat már akkor gazdasági ellenlépésekkel reagált. Ezután felgyorsult az orosz belföldi fizetési rendszer fejlesztése. A jegybank 2014-ben megalapította a Nemzeti Fizetésikártya-rendszert, a Mir fizetési szolgáltatás háttérintézményét.
A Mir a Visához és a Mastercardhoz hasonlóan bankkártyás fizetést tesz lehetővé. A 2015 óta forgalomban lévő Mir kártyákhoz a kereskedelmi banki ügyfelek juthatnak hozzá. Moszkva törvényben kötelezte a bankokat a Mir belföldi használatára, így például az állami juttatások kifizetése is a Miren keresztül történik. Az orosz jegybank adatai szerint 2023 végéig több mint 287,3 millió Mir kártyát bocsátottak ki. A Mir a Visa és a Mastercard 2022-es teljes kivonulása után módot adott arra, hogy a két társaság Oroszországban kibocsátott kártyái lejáratukig továbbra is működjenek belföldön.
Külföldön azonban a Mir-ről kártyák nem használhatók. Csupán néhány „baráti” országban fogadják el őket, jellemzően az orosz turisták kedvelt üdülőhelyein (például a venezuelai Margarita-szigeten) és az Oroszországgal szomszédos térségekben. Ám közülük is egyre többen csatlakoznak le a Mirről a szankciós veszély miatt. Az USA már 2022-ben jelezte, hogy lesújthat a Mir terjedését elősegítő pénzügyi intézményekre. Figyelemre méltó, hogy a nyugati korlátozások még az orosz gazdasághoz szorosan kötődő Közép-Ázsiát is rá tudták bírni a Mir letiltására. Kazahsztánban és további szomszédos országokban már legfeljebb csak egy-két bank fogadja el a Mir kártyákat. Az oroszok ezért nemzetközi együttműködéssel kibocsátott Mir kártyák forgalomba hozására törekszenek.
A külső tranzakciók fennmaradásában nagy szerepe volt a Kínával való kereskedelem növekedésének és az ott lebonyolított fizetési műveleteknek. Peking szempontjából ez előnyösnek bizonyult a nyersanyagokhoz való hozzáférés, a kínai áruk felvevőpiacának bővülése és a renminbi nemzetközi használata szempontjából. A kínai bankközi fizetési rendszernek (Cross-Border Interbank Payments System, CIPS) köszönhetően nem szűnt meg teljesen a külvilággal való összeköttetés. Oroszország a Swift funkciót egy saját fejlesztéssel, az ún. Pénzügyi Üzenetküldő Rendszerrel is lefedte, amelyhez külföldi bankok is csatlakozhatnak. (Az EU-ban azonban megtiltották a használatát.)
Ugyanakkor igencsak kérdéses, hogy a nagy kínai pénzügyi intézmények fenntartják-e az üzleti kapcsolatot az orosz partnerekkel, mivel semmiképp sem akarják kockáztatni a nyugati pénzügyi rendszerhez való hozzáférésüket. Augusztusi hírek szerint az orosz tranzakciókat már inkább csak a kisebb kínai bankok végzik, akiknek „kevesebb vesztenivalójuk van”. Moszkvának tehát ezen a téren is egyre komolyabb nehézségekkel jár a háború folytatása.
A szerző a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Nemzetközi kapcsolatok igazgatóságának vezető nemzetközi szakértője.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. novemberi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
