Fotó: AFP/Vladimir Nikolayev
Eurázsia
16/03/2024 13:50
Szombaton, az orosz elnökválasztás második napján reggel 8 óráig 38,35 százalékos volt a részvételi arány – közölte Nyikolaj Bulajev, a Központi Választási Bizottság elnökhelyettese a RIA tudósítása szerint.
Mint írják, a 2018-as választásokon – ekkor egy napon zajlott a voksolás –, a részvételi arány moszkvai idő szerint 10 óráig 16,55 százalék, délig 34,72 százalék, 17 óráig 51,9 százalék volt. Az általános részvételi arány akkor meghaladta a 67 százalékot.
Az első szavazóhelyiségek kamcsatkai és csukotkai területeken csütörtökön, moszkvai idő szerint 23 órakor nyitottak meg. Oroszország legnyugatibb régiójában (Kalinyingrádi terület) – pénteken reggel 9 órakor nyitották meg a szavazóhelyiségeket.
A szavazóhelyiségek három napon át, helyi idő szerint 20 óráig tartanak nyitva. A szavazás március 17-én ér véget.
Az elnöki posztért négy jelölt indul: Leonyid Szluckij, Nyikolaj Haritonov, Vlagyiszlav Davankov és Vlagyimir Putyin jelenlegi orosz elnök.
Az Associated Press amerikai hírügynökség szerint legalább féltucatnyi szokatlan incidensről számoltak be a szavazóhelyiségeknél, köztük egy gyújtogatásról és arról, hogy többen zöld folyadékot öntöttek a szavazóurnákba. A héten az Ukrajnával határos régiókban az ukrán erők több támadást is végrehajtottak, melyet Vlagyimir Putyin a lakosság megfélemlítésére és a választás meghiúsítására tett kísérletnek minősített. „Az ellenséges csapások nem maradnak büntetlenül” – húzta alá az orosz elnök.
„Jobb órákon át tárgyalni, mint egy másodpercig lőni” – figyelmeztet Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai parlamenti képviselője, aki szerint Európának a konfrontáció helyett a diplomáciához kell ragaszkodnia. A Fideszhez hasonlóan a Patrióták Európáért pártcsaládot erősítő FPÖ politikusa úgy látja, Magyarország bátran lép fel a háborús retorikával szemben.
A Közel-Kelet elsősorban geopolitikai fogalom. Azzal együtt, hogy ókori civilizációk örökségei is formálják a mai arculatát, a régió etnikai-vallási-politikai sokszínűsége és az energiahordozók stratégiai jelentősége egyedi egységet jelenít meg.
A keleti nyitás politikájának eredményeiről, a magyar– ázsiai gazdasági kapcsolatok jövőjéről és a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) szerepéről beszélgettünk Bihari Katalinnal, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdaság fejlesztéséért felelős helyettes államtitkárával, a HEPA vezérigazgatójával. Az interjú során részletesen kifejtette, hogy milyen eszközökkel támogatja a HEPA a magyar cégek piacra lépését, hogyan látja a stratégia eddigi eredményeit, és mely ágazatokban rejlik a legnagyobb potenciál a jövőben.