Fotó: AFP/Xinhua/Kalizhan Ospanov
Veres Szabolcs
26/02/2024 22:00
Közép-Ázsia országaiban a megújuló energiaforrások fejlesztése egyenetlenül halad. Míg egyes országok – Kazahsztán és Üzbegisztán – már korábban felfedezték és kutatják az alternatív energiaforrások kínálta lehetőségeket, addig mások – Kirgizisztán, Türkmenisztán és Tádzsikisztán – még csak az utóbbi években kezdték meg a fenntarthatóság felé vezető útjukat. Hasonló kihívásokkal kell szembenézniük, mint például a hozzáférést akadályozó hegyvidéki és sivatagi terepadottságok, vagy az elavult infrastruktúra.
Az ország földrajzi fekvésének köszönhetően Kazahsztán jelentős potenciállal rendelkezik a vízenergia, a szélenergia és a napenergia területén. A kazah energiaügyi minisztérium adatai szerint a közép-ázsiai országban jelenleg 133, megújuló energiát termelni képes létesítmény található. A vízenergia fejlesztésének legígéretesebb kilátásai az ország déli régióiban vannak, ahol a vízenergia-források közel 65-66 százaléka található. Emellett Kazahsztán az északi, sztyeppével borított része hatalmas szélenergia-potenciállal büszkélkedhet. Közép-Ázsia legnagyobb területű országának déli és délnyugati régióiban a napsütés órák száma egész évben magas, ami jelentős napenergia-potenciált is magában foglal.
Üzbegisztán is óriási, napenergiából származó villamosenergia-termelési potenciállal rendelkezik, ami becslések szerint akár több tízszerese is lehet az ország éves fogyasztásának, de a szélenergia-potenciálja is jelentős. Taskent elkötelezettségét jelzi, hogy már 21 megállapodást írt alá nemzetközi cégekkel nap- és szélerőművek építéséről. Tádzsikisztán a vízenergia területén büszkélkedhet jelentős potenciállal, a vízerőművek termelik az ország villamosenergia szükségleteinek 98 százalékát, aminek köszönhetően
Tádzsikisztán a hatodik legnagyobb zöldenergia-termelő a világon. Függetlensége elnyerését követő harminc évben az ország 287 vízerőművet épített fel és modernizálta a korábbi, szovjet alapokon nyugvó villamosenergia-hálózat infrastruktúrájának mintegy 75 százalékát is. A nap- és szélenergia fejlesztése azonban még kezdeti szakaszban van.
Kirgizisztán egyedülálló természeti és földrajzi feltételekkel rendelkezik a zöld technológiák használatához. Noha az ország vízenergia-forrás tekintetében Közép-Ázsiában Tádzsikisztán után a második helyen áll, vízenergia-kapacitásának csak 10 százalékát használják ki. Kirgizisztán 2022-ben megállapodást írt alá Kazahsztánnal és Üzbegisztánnal a Kambar-Ata-1 vízerőmű közös megépítéséről a Naryn folyón, amely az ország legnagyobb vízerőműve lesz. Türkmenisztán kulcsszerepet játszik Közép-Ázsia gáz- és villamosenergia-exportjában, elsősorban a földgázra építve. Két éve a kormány jóváhagyta a 2022– 2028 közötti időszakra szóló társadalmi és gazdasági fejlesztési elnöki programot, ami magában foglalja a megújuló energiaforrásokat is, ennek érdekében török, és emírségekbeli vállalatokkal is megállapodásokat kötöttek.
Közép-Ázsiában a zöld átmenet nem egyszerű feladat, de egyben lehetőséget is jelent a szovjet gazdasági szerkezeten alapuló rendszerek modernizálására. Az innovatív finanszírozási mechanizmusok – mint a kormányzati és magánszektorbeli támogatások – és a nemzetközi tudás importálásával Közép-Ázsia utat nyithat magának egy fenntarthatóbb jövőbe.
A szerző az Eurázsia Központ kutatója.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. márciusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
Főként közép-kelet-európai államok a kedvezményezettek. Azonnal megnőtt az érdeklődés a kínai utak iránt.
Wang Yi kínai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Rio de Janeiróban, a G20 csúcstalálkozóján egyeztettek.
Kína kész együttműködni az új amerikai kormánnyal – jelentette ki Xi Jinping kínai államfő a távozó amerikai elnökkel, Joe Bidennel folytatott utolsó tárgyalása után az Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) perui csúcstalálkozóján.