Fotó: AFP/Xinhua/Kalizhan Ospanov
Veres Szabolcs
26/02/2024 22:00
Közép-Ázsia országaiban a megújuló energiaforrások fejlesztése egyenetlenül halad. Míg egyes országok – Kazahsztán és Üzbegisztán – már korábban felfedezték és kutatják az alternatív energiaforrások kínálta lehetőségeket, addig mások – Kirgizisztán, Türkmenisztán és Tádzsikisztán – még csak az utóbbi években kezdték meg a fenntarthatóság felé vezető útjukat. Hasonló kihívásokkal kell szembenézniük, mint például a hozzáférést akadályozó hegyvidéki és sivatagi terepadottságok, vagy az elavult infrastruktúra.
Az ország földrajzi fekvésének köszönhetően Kazahsztán jelentős potenciállal rendelkezik a vízenergia, a szélenergia és a napenergia területén. A kazah energiaügyi minisztérium adatai szerint a közép-ázsiai országban jelenleg 133, megújuló energiát termelni képes létesítmény található. A vízenergia fejlesztésének legígéretesebb kilátásai az ország déli régióiban vannak, ahol a vízenergia-források közel 65-66 százaléka található. Emellett Kazahsztán az északi, sztyeppével borított része hatalmas szélenergia-potenciállal büszkélkedhet. Közép-Ázsia legnagyobb területű országának déli és délnyugati régióiban a napsütés órák száma egész évben magas, ami jelentős napenergia-potenciált is magában foglal.
Üzbegisztán is óriási, napenergiából származó villamosenergia-termelési potenciállal rendelkezik, ami becslések szerint akár több tízszerese is lehet az ország éves fogyasztásának, de a szélenergia-potenciálja is jelentős. Taskent elkötelezettségét jelzi, hogy már 21 megállapodást írt alá nemzetközi cégekkel nap- és szélerőművek építéséről. Tádzsikisztán a vízenergia területén büszkélkedhet jelentős potenciállal, a vízerőművek termelik az ország villamosenergia szükségleteinek 98 százalékát, aminek köszönhetően
Tádzsikisztán a hatodik legnagyobb zöldenergia-termelő a világon. Függetlensége elnyerését követő harminc évben az ország 287 vízerőművet épített fel és modernizálta a korábbi, szovjet alapokon nyugvó villamosenergia-hálózat infrastruktúrájának mintegy 75 százalékát is. A nap- és szélenergia fejlesztése azonban még kezdeti szakaszban van.
Kirgizisztán egyedülálló természeti és földrajzi feltételekkel rendelkezik a zöld technológiák használatához. Noha az ország vízenergia-forrás tekintetében Közép-Ázsiában Tádzsikisztán után a második helyen áll, vízenergia-kapacitásának csak 10 százalékát használják ki. Kirgizisztán 2022-ben megállapodást írt alá Kazahsztánnal és Üzbegisztánnal a Kambar-Ata-1 vízerőmű közös megépítéséről a Naryn folyón, amely az ország legnagyobb vízerőműve lesz. Türkmenisztán kulcsszerepet játszik Közép-Ázsia gáz- és villamosenergia-exportjában, elsősorban a földgázra építve. Két éve a kormány jóváhagyta a 2022– 2028 közötti időszakra szóló társadalmi és gazdasági fejlesztési elnöki programot, ami magában foglalja a megújuló energiaforrásokat is, ennek érdekében török, és emírségekbeli vállalatokkal is megállapodásokat kötöttek.
Közép-Ázsiában a zöld átmenet nem egyszerű feladat, de egyben lehetőséget is jelent a szovjet gazdasági szerkezeten alapuló rendszerek modernizálására. Az innovatív finanszírozási mechanizmusok – mint a kormányzati és magánszektorbeli támogatások – és a nemzetközi tudás importálásával Közép-Ázsia utat nyithat magának egy fenntarthatóbb jövőbe.
A szerző az Eurázsia Központ kutatója.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. márciusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
Az Eurázsia szeptemberi számának központi témája az űrkutatás, a nagyhatalmak közt zajló űrverseny és a magyar űrszektor fejlődése, a címlapon az első magyar űrhajóssal, Farkas Bertalannal. Interjút készítettünk mások mellett Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztossal, és a HUNOR Programban kiválasztott űrhajóssal, Kapu Tiborral, valamint a tartalékos Cserényi Gyulával.
„Elkeserítő belegondolni, hogy az Európai Unió az űrtevékenység, vagy az innováció tekintetében a dobogón sincs, ha a világ nagyhatalmait vesszük figyelembe” – fogalmazott lapunknak adott interjújában Ferencz Orsolya. A magyar kormány űrkutatásért felelős miniszteri biztosával a magyar űrhajós programról, hazánk soros uniós elnökségének űrtevékenységre vonatkozó terveiről, valamint a konnektivitás fenntartásának fontosságáról beszélgettünk.
„Minden, ami a tudományos vagy az emberi teljesítmény csúcsát jelenti, az űr szócskával kezdődik. A világűr tényleg a végső cél, annál nincs feljebb” – Kapu Tibor, magyar kutatóűrhajós szerint pontosan ezért vonzza az emberiséget a légüres, hangtalan tér, −270 Celsius-fok hőmérsékletű kozmikus háttérsugárzással. A kozmosz végtelenjét 44 éve a Szojuz–36 fedélzetén az Interkozmosz program keretein belül hódította meg Farkas Bertalan, magyar kozmonauta, bő négy évtizeddel később pedig újra élre tör Magyarország az űrkutatásban, hiszen a HUNOR (Hungarian To Orbit) Program lehetőséget ad a végtelen újbóli meghódítására.